Magyar Zoltán, Jobbikos országgyűlési képviselő írásbeli kérdésben várta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter válaszát a kormány hazai cukorgyártás támogatására vonatkozó elképzeléseiről.
A hatályos jogszabályok értelmében a jelenlegi uniós cukoripari rendtartás kvótaszabályozás és cukortermelés támogatási rendszere 2012. október elsejétől megszűnik. Ezt követően a piaci viszonyok határozzák majd meg a cukorrépa-termelést és a cukor-előállítást, ami azért is jelentene nehézséget, mert így az olcsóbb cukornád alapú termeléssel szemben versenyhátrányba kerülne ez a terület. "Emiatt Európában a termelés a legversenyképesebb régiókra koncentrálódhat, és Magyarország önellátása is csak abban az esetben lesz megvalósítható, ha erre az ágazat a jelenlegi kvótaszabályozás keretein belül megfelelő módon felkészül" - hívta fel a figyelmet a válaszában Fazekas Sándor. Ezért hazánknak is az az érdeke, hogy a jelenlegi szabályozás fennmaradjon, sőt kvótanövelést tudjon kiharcolni az ország.
Utóbbi az önellátás miatt lenne fontos, hiszen az éves magyar 300-320 ezer tonna, mindössze a hazai igények egyharmadát képes fedezni, tehát az importra tudunk támaszkodni. Ez pedig a világpiaci árak alakulása miatt érzékenyebb pont, elég ha a két évvel ezelőtti egekig történő szárnyalásra gondolunk, amikor közel 400 forintot kellett adnunk egy kiló cukorért a kitettségünk miatt. "A rendszerváltás idején még összesen 12 cukorgyár működött Magyarországon, mintegy 600 ezer tonna kapacitással . Mára az egyetlen megmaradt – külföldi tulajdonú – cukorgyárunk Kaposvárott működik" - emlékeztet Fazekas. Idővel pedig Magyarország nagyon hosszú időre elvesztette annak a lehetőségét, hogy alkalmazkodjon a világgazdasági helyzethez, valamint a világpiaci negatív változások esetén a magyar fogyasztókat megvédje.
Éppen ezért a jelenlegi kormány "elkötelezett a hazai cukorgyártás felélesztése, és az elvesztett pozícióink visszaszerzése iránt" - összegezte a kormány álláspontját és szándékait a vidékfejlesztési miniszter. Hozzátette: a vidékfejlesztési tárca a lehetőségek és a jövőbeni döntéseket jelentősen befolyásoló piaci helyzet figyelembe vételével fog eljárni".
Összesen 17 milliárd támogatást kaptak a cukortermelők tavaly
A válaszában kiemelte még a vidékfejlesztési miniszter, hogy az ágazat maximális támogatására törekszik a kormány, ezért a termelők háromféle jogcímen kaphattak támogatást tavaly. 2,8 milliárd forint jutott a cukorrépa-termelők nemzeti támogatására, 1,84 milliárd forint a cukoripar szerkezetátalakításának támogatására, illetve 12,4 milliárd forint jutott területalapú támogatáshoz kapcsolódó elkülönített cukortámogatásra.
Vizsgálódtak is
A hazai cukorgyártás privatizációjával kapcsolatban egyébként két éve vizsgálatot is indított az Orbán-kormány a felelősség megállapítása érdekében. A cukorgyárak elvesztése nemcsak a már fentebb említett kitettség miatt fontos kérdés, de a foglalkoztatásra is negatív hatással volt, hiszen töredékére csökkent a szakágazati foglalkoztatás, a kedvezőtlen hatások pedig tovagyűrűznek, így nemcsak a cukoriparban mutatkoznak meg, hanem a ráépülő iparágakban is, például az édesipar.
A vizsgálat eredményeként megállapították, hogy a mindenkori kormány elutasító magatartása, nem megfelelő keménysége a külföldi tulajdonosokkal szemben, valamint a versenyhivatal következetlen döntései egyaránt hozzájárulhattak ahhoz, hogy leépült a magyar cukoripar.
Ezzel kapcsolatban bővebben olvashat két, a témával foglalkozó cikkünkben is:
Ezért mentek tönkre a magyar cukorgyárak
Kapzsiság okozhatta a magyar cukorgyárak vesztét
mfor.hu
