A tavaszi parlamenti ülésszak első napján - egyben a betegek világnapján - újra szavazott az Országgyűlés az egészségbiztosítási törvényről. A Sólyom László köztársasági elnök által visszaküldött jogszabályhoz a szocialisták tucatnyi módosítást nyújtottak be, ám a Fidesz szerint ezek nem tükrözik azt, hogy a koalíció megfontolta Sólyom László intelmeit. Kökény Mihály szocialista egészségügyi politikus korábban kifejtette, hogy figyelembe vették Sólyom László kéréseit. Csak egy kormánypárti képviselő szavazott nemmel ezért a törvényjavaslatot ismét megszavazta a T. Ház.
Négyórás vita
Az egész délután át tartó vitában Dávid Ibolya a beszédében "politikai ki nevet a végén"-nek nevezte azt, ami az utóbbi hetekben a magyar politikában a két nagy párt vezetője között zajlott. Az MDF elnöke kérdőre vonta a kormányfőt, hogy miért Orbán Viktorhoz igazítja országértékelő beszédét, és miért nem a parlamenti nyitónapon tartja meg azt.
"Más a véleményem 2007-ről, ha az Országgyűlés megszavazza az egészségügy átalakításáról szóló törvényt, és más, ha nem" - fogalmazott Gyurcsány Ferenc napirend előtt Dávid Ibolya felszólalására reagálva. A kormányfő az MDF elnökének címezve azt is hozzátette: "Csak annyit rendeljen meg tőlünk, mint amennyire igényes és határozott a maga szerepével kapcsolatban. Aki felnőtt politikát igényel, annak felnőtten kell viselkednie."
Horváth Ágnes negyedórás miniszteri expozéjában arról beszélt: "nem lesz senki földje", mindenki tartozni fog valamelyik pénztárhoz, mindenki megkapja a szükséges ellátást. Horváth Ágnes beszélt a zártkörű részvénytársaságként működő pénztárak nyereségéről is: azt 0,98 százalékban maximalizálták, de ezt a hasznot is csak három év után vehetik ki, a nyereség pedig nincs garantálva, az a pénztár hatékony működésétől függ. Zárszavában a tárcavezető arra kérte a képviselőket, támogassák az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt.
Névszerinti szavazás
Az Országgyűlés a szavazáskor csak egy módosító indítványról szavazott külön, amelyet Csáky Attila MDF-es képviselő terjesztett be és a kormánypárti többsége egyöntetűen elutasított.
Ahogy várható volt, hogy a kormánypárti képviselők zöme megszavazta a törvényt. Egy kivétel volt, az egykor a búzaégetésről elhíresült Karsai József szocialista honatya, amiért az ellenzéki képviselők megtapsolták. A többi képviselő szavazat nem okozott meglepetést, mindegyikük a pártállástól függően nyomta meg az igen, vagy a nem gombot.
A szavazás kapcsán a Fidesz azt kezdeményezte hogy az Országgyűlés írjon ki népszavazást az egészségbiztosításról most elfogadott törvényről. Ennek elfogadásának kicsi az esélye, hiszen Lendvai Ildikó frakcióvezető korábban elutasítólag reagált az ellenzéki párt kezdeményezésére. Az Országgyűlés 203 nem, és 167 igen szavazat mellett elutasította a Fidesz népszavazási kezdeményezését, amely a ma elfogadott egészségbiztosítási törvény megerősítést célozza. Feltehetően azonban az ügynek még nincs vége, hiszen Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke már bejelentette, hogy 359 ezer aláírást gyűjtött a népszavazás megtartása érdekében.
Csak 2009 tavaszától működhetnének az új pénztárak
Az újraszavazás miatt csúszhat az egészségbiztosítási pénztárakba befektető magáncégeknek kiírt pályázat határideje: az idén tavasz helyett esetleg csak az ősszel indulna meg a kiválasztási folyamat. Az eredeti elképzelések szerint már 2008 tavaszán kiírták volna a nemzetközi pályázatot azoknak a befektetőknek, akik az állammal közösen megyei illetékességű egészségpénztárakat alapítanak.
Az ügyfelek toborzása után a pénztárak megalakulása következett volna, és az új egészségpénztári rendszer 2009. január elsején startolhatott volna. Ám most úgy tűnik, hogy a befektetők többfordulós kiválasztása és a szerződéskötés a késés miatt 2009 januárjáig tartana. A kisebbségi magánbefektetőkkel létrejövő pénztárak így előreláthatólag 2009 tavaszától vehetnék át teljes egészében az OEP-től az egészségügy finanszírozását.
VMI
