2010 óta a magyar gazdaság egyik legjobban teljesítő, látványos eredményeket felmutató területe volt a munkaerőpiac. Igaz, eleinte a kormány által átalakított és brutális méretekig felpörgő közfoglalkoztatásnak voltak köszönhetően a szép számok és a statisztika javulása, ma azonban már más a helyzet. Az elsődleges munkaerőpiac is ki tudja venni a részét a folyamatokból.
Bár az ország mostanra kettészakadni látszik és egyszerre van jelen a munkaerőhiány a nyugati részeken, a keleti megyék pedig továbbra is magasabb munkanélküliséggel küzdenek, országos átlagban impozánsak a mutatók.
A munkaerőpiac azonban nemcsak az Orbán-kormány számára bír kiemelt fontossággal, de az EU is stratégiai pontként tekint rá, így az Europa 2020 egyik célkitűzése is lett. Minden tagállam számára meghatároztak egy foglalkoztatási rátát a 20-64 éves korcsoportra vonatkozóan, amit 2020-ra el kell érniük. Magyarország ettől már csak egy hajszálra van.
Az Eurostat adatai szerint 2016-ban az említett korcsoportban 71,5 százalékos volt a foglalkoztatási ráta, ami hatalmas növekedés eredménye az egy évvel korábbihoz képest. 2015-ben ugyanis még csak 68,9 százalékos volt az arány. Ez a tagállamok rangsorában a 10. helyre emelte hazánkat, a visegrádi országok közül csak egy helyen magasabb ennél a foglalkoztatás, Csehországban 76,7 százalék. A szlovákoknál 70,1, a lengyeleknél pedig 69,3 százalék volt tavaly.
Az Europa 2020 stratégiában megfogalmazottak szerint Magyarországnak 2020-ra 75 százalékra kellene növelnie a foglalkoztatási rátát, vagyis mindössze 3,5 százalékpontra vagyunk a céltól, ami a korábbi évekből kiindulva már 2017-ben, 3 évvel korábban elérhetőnek tűnik. Az elmaradásunk mértéke egyébként nagyjából a középmezőnynek felel meg, a tagállamok közül 7 ország már kipipálhatta ezt a célt (Litvánia, Csehorszá, Németország, Írország, Svédország, Észtország és Lettország), ugyanakkor többen még a miénkénél is nagyobb hátrányban vannak. A görögöknél például 3 év alatt 13,8 százalékponttal kellene növelni a foglalkoztatást, ami már-már a lehetetlen kategóriába tartozik, és hasonló a helyzet a spanyoloknál is, nekik 10,1 százalékpontos lemaradást kellene behozniuk.
Magyarország az elmúlt években egyébként a legnagyobb fejlődést mutatta a foglalkoztatás terén, hiszen a 20-64 éves korcsoport foglalkoztatási rátája 2010-ben még csak 59,9 százalék volt, ami uniós viszonylatban a legalacsonyabb volt. Azóta - vagyis 6 év alatt - 11,6 százalékponttal, uniós szinten a legnagyobb mértékben növelte a foglalkoztatást Magyarország.
Székely Sarolta
mfor.hu
