"1998-ban megnyitottuk Magyarország első magánkórházát. Az intézmény alapítója Kovács Gábor befektetőként felismerte, hogy a hazai orvos- és ápolóképzés tudásbázisán van helye egy szolgáltatásaiban ezt képviselő magánintézménynek" - hirdeti oldalán a Telki Kórház, mely szerdán "sajnálatos változásról" értesítette korábbi, mintegy 50 ezer páciensét.
Mint közölték „2013. július 11-től megszűnik kórházunkban a fekvőbeteg ellátás, de a Budakeszi úton található Rendelőintézet kibővített szolgáltatásokkal tovább működik. Ez a betegellátás tekintetében azt jelenti, hogy az eddig leginkább keresett szolgáltatások - a saját laboratórium és képalkotó diagnosztika, a 32 felnőtt és 17 gyermek szakrendelés - mellett a jövőben ezen a helyszínen végezzük majd az altatásos endoszkópos vizsgálatokat és a sebészeti kisműtéteket is. A Telki Kórház épülete eladásra került, ezért azokat a beavatkozásokat, műtéteket és szüléseket, amelyek kórházi hátteret és 24 órás folyamatos működést igényelnek, a jövőben nem áll módunkban vállalni.”
A kórház vezetője által küldött értesítőből - majd később a sajtóanyagukból is - kiderült, a tulajdonos 15 éve töretlenül hitt abban, hogy van jövője Magyarországon egy olyan magánkórháznak, ahol hálapénz mentesen, piaci alapon működő, minőségi betegellátás tud megvalósulni. Az állami ellátórendszerben tapasztalható várakozási idők növekedése és az ellátási színvonal romlása miatt ugyan egyre növekvő forgalom jellemezte az elmúlt éveket, de a kórház rövid időszakoktól eltekintve veszteségesen működött.
A nyilvános cégadatok alátámasztják ugyan a levélben foglaltakat, hiszen (ha csak minimális összeggel is, de) 2012-ben növelte árbevételét a Telki Kórház, 1,178 milliárdot könyvelhetett el, az egy évvel korábbi 1,170 milliárd után. Az egészségügyi intézményt üzemeltető vállalkozás vesztesége azonban a céginformációk szerint jelentősen megugrott, a korábbi 313 millióval szemben 410 millióra rúgott már az üzleti eredmény is. Ezt tetézték a pénzügyi műveletek veszteségei, melyek mind 2011-ben mind tavaly hasonló mértékűek voltak, így az elmúlt két évben összességében 850 millió forintnál is nagyobb mínuszt könyvelhetett el a társaság.
A Telki Kórház által kiadott sajtóközleményben megszólalt a tulajdonos, Kovács Gábor is. „Sokáig reménykedtünk benne, hogy egy egészségügyi reform eredményeként a magánszolgáltatók normatív társadalombiztosítási finanszírozáshoz jutnak.” A befektető szerint Magyarországon a kiterjedt hálapénzrendszerrel, valamint a magán-egészségbiztosítók és az egészségpénztárak tevékenységével olyan vegyes finanszírozású modell alakult ki, amelyben a fekvőbeteg-ellátást igénylők idővel mindig az állami ellátórendszerben találják magukat, mert ott nem kell megfizetni az ellátás tényleges költségeit. „Amíg ez a rendszer nem változik meg, a fekvőbeteg-ellátást nyereségesen üzemeltetni reménytelen. Ezért döntöttem a kórház eladása mellett” – mondta Kovács Gábor.
Bár – az interneten fellelhető információk szerint - fekvőbeteg-ellátást folyamatosan nyújtó privát intézmény viszonylag kevés van. Ezen magánkórházak számára konkurenciát jelent, hogy több „állami” egészségügyi intézményben is kialakítottak fizetős részlegeket, így például a Szent Imre Kórházban vagy a Honvédkórházban, amelyek felveszik a versenyt a privátokéval. A helyzetet bonyolítja, hogy a magánklinikákon többnyire olyan orvosok dolgoznak, akik az állami ellátórendszerben is rendelkeznek valamelyik kórházban státusszal, így a betegek sok esetben a szaktudásukat ott is elérhetik. Más kérdés, hogy az állami intézményekben a műszerezettség, a szobák, a betegek ellátása, és esetenként a higiénia sem mérhető a magánkórházakéhoz.
Ugyanakkor a kulturált, fizetős állami szolgáltatások mellett egyre több magánklinika kínálja szolgáltatásait, igaz többségük a Telki Kórházénál szerényebb spektrumban. Minden bizonnyal ez is hozzájárulhatott a Kovács Gábor fémjelezte intézmény financiális problémáihoz, hiszen a korlátos tehetős réteg több helyszín közül választhatott. A pácinsek közül minden bizonnyal jelentős számban voltak akik nem szívesen mozdultak ki, még egy rövid útra sem a fővárosból, és a budai (például az Istenhegyi Klinika, a Rózsakert Medical Center) vagy a belvárosi (például a Dr. Rose) szolgáltatókat preferálták. Ez utóbbi, a Dr. Rose Magánkórház kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a vállalakozás (Dr. Rose Egészségügyi Szolgáltató Kft.) a Telki Kórházhoz hasonló árbevétel mellett nyereségesen tudott működni az elmúlt években. Nem véletlen, hogy a kórházat részben uniós támogatással bővítették az elmúlt időszakban.
KB-SzS
mfor.hu
