Mindössze 6,5 milliárd forinttal nőtt a jegybank belföldieknek nyújtott hitelállománya egy hónap alatt. Az MNB előzetes adatok alapján összeállított január végi statisztikai mérlege szerint ráadásul az elmúlt négy hónap alatt mindössze 35,8 milliárd forintos volt a növekmény. Ez pedig azt jelenti, hogy a Növekedési Hitelprogram második, október elejétől érvénybe lépő új szakasza finoman szólva sem járt eddig csúcsra. A program alapján ugyanis összesen 2000 milliárd forint folyósítására lenne lehetőség 2014 végéig.
Jelenleg ennek negyedét, vagyis 500 milliárdnyi hitelkeret megnyitását engedélyezte a Monetáris Tanács. De ahogy fentebb láttuk, néhány tízmilliárdnyi értékben vehették igénybe azt a kis- és középvállalkozók. Egészen pontosan nem lehet tudni (lásd később), hogy a 4 havi növekmény mekkora része esik az NHP2 alá, de az első szakasz 701 milliárdos hatása jól látható a lenti ábrán június és szeptember között. A nyári hónapok, illetve szeptember kiugró folyósításához képest igencsak feltűnő a mostani időszak stagnálása.
Persze valamelyest várható volt, hogy a második szakasz nem lesz olyan intenzív, mint az első volt. Jelenleg ugyanis a keretnek mindössze a 10 százalékát lehet hitelkiváltásra fordítani, a 90 százalékát pedig a jóval időigényesebb beruházásokra, illetve forgóeszközökre, ahol mind a tervezési, mind a hitelelbírálási folyamat jóval hosszabb. Ráadásul azok a kis- és középvállalkozások, akik a devizahitelüket forintosítani szerették volna, már biztosan megtették.
Ennek ellenére szembeötlő, hogy miközben az első szakasz négy hónapja során 176 milliárd forintot folyósítottak új beruházási és 114 milliárdot új forgóeszköz hitelre, vagyis összesen 290 milliárdot, addig a jegybanki mérlegadatokból leolvasható növekedés a második szakasz négy hónapjára mindössze 35,8 milliárd forint. És ebben benne vannak az esetleges hitelkiváltó hitelek is.
Azt persze meg kell jegyezni, hogy a fenti 35,8 milliárdos négyhavi növekmény az állományban egy összesített adat, amely akár úgy is összejöhetett, hogy az NHP2 ennél nagyobb volumenű volt, csak egyéb hitelek törlesztése apasztotta az állományi adatot. Ugyanakkor mivel ez utóbbi értéke 786 milliárd, az NHP1 alatt pedig 701 milliárdot folyósítottak, így az NHP2 négyhavi "teljesítménye" a legjobb esteben is maximum csak 85 milliárd lehet.
De sokkal valószínűbb a jóval szerényebb fenti érték, amit a jegybank egy másik statisztikája is alátámaszt. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott, 1 éven túli kamatfixált forinthitelek, ahol az NHP hitelek döntő része megjelenik, ugyanis szintén "elég lapos".
Az ábra december végéig tartalmaz adatokat, a januári számok majd csak február végén lesznek elérhetőek
Nem véletlen tehát, hogy január elsejével kiszélesítették a Növekedési Hitelprogramot igénybe vehetők körét, az elérhető termékek palettáját és bevonták a pénzügyi vállalkozásokat is. Például őstermelők immár földvásárlásra is kaphatnak pénzt, ami az európai uniós terület alapú támogatást figyelembe véve szinte ingyen pénznek tekinthető. Hiszen a 2,5 százalékos kamat jelentős részét a földbirtokosoknak alanyi jogon járó EU-pénzek finanszírozzák.
Az MNB tehát rákapcsolt, és a változtatások mellett a kommunikációra is elkölt 1,5 milliárdot, vagyis a keret (500 milliárd) 0,3 százalékát. Persze kérdés, hogy többek között a Metropol újságban megjelenő reklámok mennyit segíthetnek, de ez már egy másik történet.
mfor.hu
