A jegybank kedden publikált adatai szerint a második negyedév végén 90 milliárd euróra emelkedett a magyar nemzetgazdaság bruttó külföldi adóssága (a közvetlentőke-befeketetés egyéb tőke nélkül). Ez az elmúlt négy negyedév legmagasabb értéke, és újra 90 milliárd euró felett értéket láthatunk, ami egyértelmű megtorpanás a csökkenő tendenciában. A bruttó adósságon belül a magánszféráé továbbra is csökkent, 36,6 milliárd eurót tett ki a félév végén, az államháztartás és az MNB adóssága viszont másfél éves csúcsra ért 53,45 milliárdos értékkel. Ez 1,7 milliárd eurós növekedés.
Ha csak a nettó külföldi adósságot nézzük, vagyis a külfölddel szemben fennálló követelésünket levonjuk a bruttó adósságból, akkor még nagyobb, 2 milliárd eurós ugrást láthatunk. Ebből 2,3 milliárdos ugrás jut az államra és a jegybankra, míg a magánszféra 0,3 milliárd euróval csökkentette külföldi kitettségét. Itt az államháztartás három negyedéves csúcsot "állított be". (GDP-arányosan ennél kisebb lehet a csúcs, hiszen a GDP az utóbbi negyedévekben csökkent, de ezt nem tartalmazza a jegybanki táblázat.)
A megtorpanás tehát egyértelműen a bővebb értelemben vett államháztartásra vezethető vissza. A jegybanki közlemény direktben nem tesz említést róla (vagy mi nem találjuk), mi állhat az okok mögött.
Az biztos, hogy a reálgazdasági folyamatok miatt csökkenni kellene a külső adósságnak, hiszen a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képességünk továbbra is magas annak ellenére, hogy az utóbbi két negyedévben csökkent annak mértéke.(lásd még: Külső többlet: dupla annyit hoznak a szolgáltatások, mint az áruk)
Mivel tehát a reálfolyamatok alapján csökkenést kellene látnunk, így a finanszírozási oldalon kell keresnünk az okokat. Ahogy viszont a lenti ábra mutatja, az ÁKK kimutatása szerint a külföldiek kezében lévő forintos állampapírok állománya nem változott olyan mértékben, ami megmagyarázáná ezt az ugrást (4774 milliárdra nőtt 4602-ről, vagyis 172 milliárd forinttal, azaz 0,6 milliárd euróval).
Megkeresésünkre a jegybank szakemberei arról tájékoztatták szerkesztőségünket, hogy az MNB és az államháztartás bruttó adósságának 1,7 milliárd eurós második negyedéves növekedéséből a tranzakciók egyenlege 0,4, míg az átértékelődésen 1,3 milliárd eurót tett ki. Ez utóbbi lényegében az államháztartás hosszúlejáratú értékpapír tartozásain keletkező közel 1,4 milliárd euró árváltozás (növekedés) eredménye.
A nettó adósság 2,3 milliárd eurós növekedésében szintén ez az átértékelődési hatás a legjelentősebb, ezen az ágon összességében az adósságtípusú instrumentumokban megtestesülő követelések 0,6 milliárd euróval csökkentek (ami lényegében a tranzakciók egyenlegével magyarázható).
Az ország külső sérülékenysége szempontjából kiemelten fontos rövid bruttó külső adósság közel 2 milliárd euróval, 26,5 milliárd euróra süllyedt. Csak ehhez viszonyítva így magasnak tűnik a jegybank június végi 36,079 milliárd eurós nemzetközi tartaléka.
mfor.hu
