A Kúria június 16-án jogegységi döntést hozhat több, devizahitellel kapcsolatos kérdésben. Varga Mihály kiemelte, hogy sokféle megoldás lehetséges, amelyekről egyeztetni fognak az érintett szereplőkkel. Elmondta, a bankoknak is érdeke, hogy "ettől a problémahalmaztól megszabaduljanak".
Hozzáfűzte, hogy kedden már a Magyar Bankszövetség képviselőivel tárgyal, a kormány célja változatlan: ki kell vezetni a devizahiteleket.
Iskolafejlesztésekre megy majd a reklámadó
A reklámadóval kapcsolatban arra a felvetésre, hogy a lépés következményeként a büdzsébe befolyó 9 milliárd forintos bevétel gyakorlatilag elhanyagolható tétel a teljes költségvetést tekintve, Varga Mihály kifejtette: "szerintem nem tud mutatni olyan pénzügyminisztert vagy gazdasági minisztert, aki tiltakozna akkor, ha valami bevétel jön az államkasszába".
Elmondta: a reklámadó arról szól, hogy azokat a jól teljesítő, szép nyereséget hozó területeket is bekapcsolják a közös teherviselésbe, amelyek eddig nem vették ki a részüket ebből. Az így befolyó bevétel nagyságát másodlagosnak nevezte Varga Mihály, de kiemelte, hogy ebből a pénzből iskolafejlesztésre költenek majd.
A hitelminősítőknél vagyunk bóvliban, a piacnál nem
Magyarország hitelminősítői megítélésével kapcsolatban elmondta: ha a piacon el lehet adni a magyar államkötvényeket, és azokat hatszorosan jegyzik túl, "akkor azt nem azt jelenti, hogy bóvli kategóriában vagyunk". "A hitelminősítőknél igen, de a piacnál nem" - emelte ki Varga Mihály, hozzáfűzve, hogy sokkal fontosabb a piaci vélemény. (Lényegében ugyanezt mondja Zsiday Viktor is, a "Nincs jelentősége annak, mit csinálnak a hitelminősítők" cikkében.)
Szólt arról is, hogy a nemzetgazdasági minisztérium struktúrájában vannak kisebb módosulások, például az Eximbankot a külgazdasági minisztériumnak adják át, míg a szén-dioxid kvóta kereskedelem a nemzetgazdasági tárcához kerül.
Kifejtette: a legfőbb változás, hogy a külgazdaság önálló tárca lesz, "a magyar gazdaságnak ez lesz a hegye, erre kell ráállni".
Varga Mihály fontos célnak nevezte, hogy a belső piac megerősítésén keresztül egyre több magyar cég legyen képes világszínvonalú termékeket és szolgáltatásokat előállítani és ezeket exportálni. A következő négy év gazdaságpolitikájának a fókusza az, hogy a magyar gazdaságot stabil növekedési pályára állítsák - jelezte.
Nincs ok bármiféle megszorításra
Az idén is 3 százalék alatt marad a költségvetési hiány, hiszen a parlament ezzel fogadta el a költségvetést, s az ország nem akar visszakerülni az uniós túlzottdeficit-eljárás alá - hangsúlyozta.
A nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy bár lehetnek költségvetési módosítások a kormány által jóváhagyott vagyonvásárlások - közműszolgáltató cégek visszavásárlása - miatt, "de nincs ok arra, hogy bármiféle megszorítás legyen". Az, hogy egy nonprofit közműszolgáltató szektor jöjjön létre, azért fontos, hogy a magyar lakosság megfizethető energiaárakkal találkozzon, másrészt pedig javítani kell a magyar gazdaság versenyképességét - mondta.
Az adórendszerrel kapcsolatban kifejtette, hogy továbbra is a jövedelmet terhelő adók csökkentése a fő irány. Varga Mihály kitért arra is, hogy 2013 volt az első év, amikor az egykulcsos, 16 százalékos adórendszer tiszta formájában valósult meg, s az erről szóló bevallások nemrég érkeztek be az adóhivatalhoz.
Elmondta, augusztus körül lesznek pontos információk arról, hogy az egykulcsos adórendszer milyen bevételeket hozott. Lehetőség szerint tovább kellene csökkenteni az szja-kulcsot, de azt is látni kell, hogy ennek költségvetési vonzata van - hívta fel a figyelmet a miniszter.
Úgy vélte, örülni kell, ha a magyar gazdaság olyan helyzetbe kerül, hogy be tudja vezetni az eurót; ez nagy előrelépés 2010-hez képest. "Most eljutottunk oda, hogy a magyar gazdaság csatlakozásközeli állapotba került" - mondta.
Varga Mihály szerint 2-3 éven belül reális lehet a magyar eurócsatlakozás is, azonban az euróövezet problémái miatt a csatlakozás "alapos átgondolást igényel", mérlegelni kell az előnyöket és hátrányokat.
MTI
