Varga Mihály szerdán sajtótájékoztatón értékelte a második Orbán-kormány első három évének gazdaságpolitikáját. Újságírói kérdésre elmondta, hogy számításaik szerint bár az ország vissza tudná fizetni a 2008-as IMF-hitel még fennmaradó részleteit, de ez elsősorban kamatszámítás kérdése. Pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Hitel Programjának harmadik pillérében foglalt kéthetes kötvényállomány ambiciózus leépítésében az MNB a kormányra is számít.
A 3600 milliárdos állomány elérése ugyanis két úton valósulhat meg. Az egyik, már egyébként folyamatban lévő megoldás, hogy az MNB forint ellenében devizaforrást nyújt a kereskedelmi bankoknak, ők pedig ebből visszafizetik az éven belül lejáró külső (külföldi) adósságaikat. Ez a lépés - mivel a devizáért forintot kérnek - apasztja a bankok likviditását, így az MNB-nél általuk elhelyezett kéthetes kötvényállományt.
A másik megoldáshoz az államra is szüksége van az MNB-nek. Ez az elgondolás arra épít, hogy a kormány a még idén lejáró külső adósságainak (2,1 milliárd euró IMF-törlesztés) visszafizetését nem újabb devizakötvények kibocsátásával, hanem a jegybanki tartalékok felhasználásával oldja meg. Ebben az esetben az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK) a terveknél több forint alapú állampapírt kellene eladni, azokat pedig a jegybank átváltaná devizára, amiből pedig megtörténne a törlesztés. A többlet forintkötvényeket a bankok vennék meg, emiatt csökkenne a kéthetes állományuk, az MNB tartalékait pedig az átváltások redukálnák.
Mind a két megoldás jó lehet, a kettő együtt pedig még jobb az MNB számára. A jegybank ugyanis a legfrissebb adatok szerint akár 20 százalékkal is leépíthetné a tartalékok szintjét anélkül, hogy érdemben csökkenne az ország pénzügyi stabilitása (lásd Matolcsyék szívfájdalom nélkül levághatják a tartalékok nagyrészét). Az ország folyamatosan csökkenő rövid külső adóssága miatt ugyanis a nemzetközi tartalékaink immár jóval nagyobbak a szükségesnél, ez pedig jelentős veszteséget okoz az MNB-nek. A nemzetközi tartalékokra ugyanis - mivel azok döntő részt nagyon alacsony kockázatú állampapírokban vannak - a jegybank alig kap kamatot, miközben az azok forrását jelentő kéthetes MNB-kötvényekre az alapkamatot fizeti. A két kamatláb közötti különbség pedig több tízmilliárdos veszteséget okoz, így nem meglepő, hogy azt a jegybank le szeretné építeni.
Igen ám, de ami jó az MNB-nek, az rövid távon nem jó a kormánynak. Ha ugyanis Vargáék az alacsonyabb kamatozású IMF-hiteleket a magasabb, 4-6 százalékos forintkötvényekkel váltják ki, az a költségvetés kamatkiadásait emeli meg. A már így is nagyon feszes büdzsé tartását, illetve a végre Brüsszel szerint is elérhető 3 százalék alatti hiányt a kormány biztosan nem akarja veszélyeztetni. Az mfor.hu számításai szerint ugyan az év első négy hónapjában jelentős tartalék gyűlt össze a költségvetés nettó kamatsorán, de érhető módon Vargáék idén semmit sem szeretnének kockáztatni, nem kívánkoznak vissza az EU túlzott deficiteljárásba. Így nem meglepő, hogy a kormány folyamatosan figyeli a nemzetközi pénzpiacokat, és ha a helyzet kedvezővé válik, akkor ismét inkább devizakötvényt fogunk kibocsátani.
Persze a teljes konszolidált államháztartás (központi büdzsé + MNB) nem fog tudni kibújni a magas forintkamatok okozta veszteség alól (hiába próbálják áttolni egymásra a forintfinanszírozás költségét), a jegybank idei veszteségét, saját tőkéjének elvesztését (lásd: Már több tízmilliárd hiányzik az MNB-ből) ugyanis 2014-ben a kormánynak kell állnia. De az már 2014 zenéje.
szp
mfor.hu
