Az Európai Unióban 1996 óta egységesen alkalmazott módszer azon alapul, hogy március 21. és szeptember 21. (azaz a tavaszi és őszi napéjegyenlőség) között hosszabbak a nappalok, mint az éjszakák. Az órák előreállítása napirendünk megváltoztatása nélkül biztosítja azt, hogy a természetes világossággal jobban egybeessen ébrenlétünk időszaka, amely reggel 7 és este 10 óra közé esik. Ennek eredményeként ilyenkor kevesebb energiát kell világításra használni.
A hazai villamosenergia-rendszert irányító MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat. A napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák terhelése, hiszen egy órával később kell felkapcsolni a lámpákat. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta 1,5–3 százalékos (2000–4000 MWh) fogyasztáscsökkenés tapasztalható az átállítás utáni időszakban.
Az óraátállításoknak köszönhetően éves szinten körülbelül 100-120 GWh-val kevesebb áramot használunk a nyári időszámítás ideje alatt, ami 30–40 ezer – közel egy városnyi – háztartás éves fogyasztásának felel meg. A fel nem használt energiát természetesen kifizetni sem kell, és ez kb. 4-5 milliárd forinttal csökkenti az ország ”áramszámláját”. A megtakarítás nem csak a pénztárcát kíméli: ha ugyanis kevesebb energiát kell megtermelni, azáltal mérséklődik a környezetre jutó terhelés is.
Az óraátállítás néhány nemzetközi és belföldi vonatot érint.
Az óraigazítás hajnalán azok a belföldi vonatok, amelyek kettő óra előtt indulnak, már a nyári időszámításnak megfelelően, legfeljebb 60 perccel később érkeznek a következő állomásra - ad tájékoztatást a MÁV közleménye. Egy Budapestről Szobra 2 óra 5 perckor érkező vonat 3:05-kor, egy Ceglédről Szolnokra 2:24-kor érkező vonat 3:24-kor fut be az óraátállítás miatt.
Az eredetileg kettő és három óra között induló belföldi személyszállító vonatokat három órakor indítják el. A Budapest-Nyugati pályaudvarról Szolnokig közlekedő vonat 15 perccel, a Debrecenből Nagykerekibe induló vonat 40 perccel, a Debrecenből a Nyugati pályaudvarra tartó sebesvonat 24 perccel, a Lajosmizséről a fővárosba közlekedő személyvonat pedig 15 perccel később, három órakor indul.
Az óraállítás Magyarország területén két nemzetközi vonatot érint: a Bécs és Bukarest között közlekedő Dacia nemzetközi vonatot a lőkösházi állomáson éri az óraigazítás. A vonat Lőkösházáról már a nyári időszámítás szerint indul 3 óra 25-kor. A Bukarest-Bécs viszonylatú Dacia nemzetközi vonatot Lőkösháza és Békéscsaba között éri az óraigazítás. A vonat Békéscsabára már a nyári időszámítás szerint 3:15-kor érkezik, emiatt a Keleti pályaudvarra és Bécsbe is később ér be.
Néhány Budapestről induló nemzetközi vonat várhatóan egy órával később éri el a külföldi végállomást: Belgrádot a Beograd nemzetközi gyors, Temesváron át Bukarestet a Körös IC, Kijevet a Latorca IC, Brassót a Corona IC, Bukarestet az Ister IC, Münchent és Zürichet a Kálmán Imre EuroNight (EN), valamint Berlint a Metropol EN.
Körülbelül 60 perccel később érkezik meg Budapestre vasárnap reggel, illetve délelőtt Belgrádból a Beograd gyorsvonat, Berlin-Prága felől a Metropol EN, Bukarestből az Ister IC, Brassóból a Corona IC, Münchenből és Zürichből a Kálmán Imre-Wiener-Walzer EN, Kijevből a Latorca IC, és Temesvárról a Körös IC, amely Bukarestből közvetlen-kocsikat is továbbít Budapestre.
mfor.hu
