"Elég szigorú a jegybank javaslata, de ez várható volt. A dokumentumban szereplő kondíciók ésszerűek, a túlzott kockázatvállalás elkerülését szolgálják" - vázolta fel az mfor.hu kérdésére Gyurcsik Attila azzal kapcsolatban, hogy az MNB egy javaslatot küldött a a napokban a Pénzügyminisztériumnak, melyben szorgalmazza a devizahitelezés szigorítását. Ha elfogadják a tervet, akkor ezentúl csak a dokumentálható jövedelem előre meghatározott hányada lehetne maximum a törlesztőrészlet, illetve jóval magasabb fedezeti arányt írna elő az új hiteleknél. (mfor.hu szerk: legalábbis elvileg, mert kiskapuk vannak a javaslatban.)
A Concorde elemzője szerint várható volt, hogy a válság után vissza fog esni a hitelezési aktivitás, és arra is számítani lehetett, hogy szigorúbb lesz a szabályozás.
"A szigorítás mértékéről lehet vitatkozni, elképzelhető, hogy ez a javaslat majd valamennyire felpuhul a bankokkal folytatott tárgyalások során" - teszi hozzá a szakember.
Ha megvalósul az MNB javaslata, akkor a legfontosabb következmény az lehet, hogy a következő években lassul a hitelezési dinamika. A bankok már jelenleg is nehezen tudnak hitelezni, ez még inkább igaz lesz a jövőben, ha valóban ennyire megszigorítják a devizahitelezést.
Persze az sem biztos, hogy egy kisebb piacon ugyanennyi bank meg tud majd élni, mint jelenleg. Gyurcsik Attila szerint más okokból is elképzelhető lenne egyfajta konszolidáció a magyar bankpiacon, egyáltalán nem biztos, hogy a hitelezés szigorítása fogja kikényszeríteni azt. "Azok a bankok, melyek eddig jórészt külső forrásból helyeztek ki hiteleket, most a a források elapadása miatt hátrányba kerültek, a verseny nyertesei pedig azok a pénzintézetek lehetnek, melyek jelentős betétállománnyan rendelkeznek" - vélekedik az elemző.
A bankok közül az OTP és az FHB szerepel jelenleg a Budapesti Értéktőzsdén, ha elfogadják a szigorú javaslatot, akkor az a cégek részvényeinek árfolyamára is hatással lehet. "A bankrendszer egészére nézve részvényesi szempontból negatív hír a hitelezés szigorítása" - mondta kérdésünkre Gyurcsik Attila.
Akár az IMF is kikényszerítheti
Egyelőre csak annyi biztos, hogy az MNB elnöke a múlt héten küldte el a pénzügyminiszternek a javaslatot, a tárca jelenleg vizsgálja a részleteket. Éppen ezért egyelőre azt sem lehet tudni, mikortól kerülhet bevezetésre a szigorítás, hiszen ahhoz a parlamentnek is törvényeket kell módosítani, a kormánynak pedig rendeleteket kell hozni.
"Nehéz megjósolni, hogy a mostani parlamenti ciklusban napirendre kerülhet-e még a kérdés, mivel elég feszített az Országgyűlés napirendje" - jósolja Gyurcsik Attila.
Ha tavaszig nem születik döntés, akkor további kérdés lehet, hogy egy esetleges új kormány hajlandó lesz-e majd bevállalni az első hónapokban egy ilyen népszerűtlen intézkedést.
"Valamilyen mértékű szigorításra biztosan szükség lesz, hiszen a rendszerszintű kockázatokat csökkenteni kell. Vélhetően még a következő, Fidesz vezette kormány is rá lesz utalva a Nemzetközi Valutaalap segítségére, ezért végső esetben akár az is elképzelhető, hogy az IMF kényszeríti majd ki a hitelezés szigorítását" - vélekedik a Concorde szakembere.
Beke Károly
