Egy hónap alatt 0,9 százalékkal emelkedtek a szolgáltatások árai idehaza, így ennek a termékkörnek nagy szerepe van abban, hogy mind az elemzők többségének, mind az MNB-nek a várakozásánál magasabb lett a júliusi infláció. A piac alapvetően zéró körüli inflációt várt júniusra, míg a jegybank még a június elején készült inflációs jelentésében 0,1 százalékos deflációt vetített előre.
Ugyan a teljes kosárra számolt különbség minimális a várakozások és a ténylegesen 0,1 százalékos plusz között, ha a részletekbe kicsit jobban "belemászunk" akkor találhatunk olyan elemet, ami minden bizonnyal szignifikánsabban eltér attól, amit a szakemberek vártak.
A szolgáltatások 0,9 százalékos összesített drágulása ugyanis kiugró mértékű az elmúlt évek tényadatainak a tükrében. Különösen úgy, hogy a szolgáltatók többsége az év elején, az inflációs várakozások alapján árazza át "termékét" és utána év közben már csak kisebb módosításokat eszközölnek. Nos, most júliusban, vagyis az év közepén kimutatott 0,9 százalékos drágulásnál nagyobbat utoljára 2012 januárjában (+2,2), előtte 2010 februárjában (+1,0), azelőtt pedig 2009 júliusában láthattunk (+3,2). Ez utóbbi esetben ugyanakkor egyszeri hatás, mégpedig az ÁFA-kulcs akkori emelése játszott meghatározó szerepet.
A szolgáltatók tehát júliusban júniushoz képest olyat emeltek, amire évek óta nem volt példa, ráadásul egyedi, egyszeri hatásokról sem beszélhetünk. Tehát jó eséllyel a szolgáltatók megérezték az erősödő keresletet, amely immár "elbírja" az árak szolid emelését is.
Ha a szolgáltatás termékcsoporton belül "ásunk" tovább, akkor szinte kivétel nélkül drágulást láthatunk. A 9 alcsoportból csak egy esetben (kulturális és szabadidő szolgáltatás) mért a KSH 0,1 százalékos csökkenést, és kettőnél stagnálást (szerencsejáték, egyéb szolgáltatások). A legnagyobb drágulást az üdülési szolgáltatásoknál (+5,3%) láthatunk, de ennek szezonális okai vannak, és minden évben megfigyelhető. Szintén a szezonalitással lehet magyarázni a közlekedési szolgáltatások egyhavi 1,5 százalékos drágulását is, ugyanakkor a testápolási, egészségügyi szolgáltatások (+2,2%) és a lakbér, lakásszolgáltatás (+0,2) drágulási üteme évek óta nem volt ilyen magas. De a hírközlés (+0,4) és a háztartási szolgáltatások (+0,3) százalékos havi inflációjára is magasabb, mint a teljes fogyasztói kosárra számolt 0,2 százalékos pénzromlás.
A minimálisan várt feletti július havi infláció miatt ugyanakkor valószínűleg nem esik kétségbe a Monetáris Tanács (amelyre amúgy sem jellemző a kapkodás, még nagyobb piaci turbulenciák esetén sem). Az oroszországi élelmiszer-embargó miatt ugyanis hatalmas készletek keresik a helyüket Európában, ami nagy valószínűség szerint - legalábbis tisztán piaci viszonyokat feltételezve - komoly áresését idézhet elő. Csehországban például 10-15 százalékos bődületes zuhanást várnak. Emiatt, valamint az embargók okán amúgy is lassuló nemzetközi gazdasági környezetben még tartósan gyenge forint árfolyam esetén sem kell valószínűleg különösebb inflációs nyomásra számítani.
mfor.hu
