Hozzá sem nyúltak a tartalékhoz
Február végén arról írtunk, hogy akár az év végéig is kihúzhatja a kormány egy újabb hitelmegállapodás nélkül, hiszen az idei devizalejáratokat fedezni lehet a devizatartalékokból. Azóta kétszer törlesztettünk a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), azonban ez nem látszik a tartalékokban. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az év végén 1522,7 milliárd forintnyi készpénze és betéte volt a kormányzatnak, ez március végére alig csökkent, 1498,6 milliárd forintot tett ki.
A hétvégén Pletschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára mindennek az okát is elárulta: a szakember az MTI-nek adott interjújában beszélt arról, hogy az első két negyedéves törlesztést forintforrásokból oldotta meg a kabinet, ezért nem volt szükség a tartalékok felhasználására. A szakember kiemelte: februárban és májusban mintegy 180-180 milliárd forintot törlesztett hazánk a Valutaalap felé a korábbi forintkibocsátásokból származó forrást euróra váltva.
Idén a diszkont kincstárjegyeket leszámítva még közel 5,5 milliárd eurónyi törlesztési kötelezettsége van Magyarországnak, s elvileg ehhez a fedezet rendelkezésre áll - mondta Pleschinger Gyula. "De egy ilyen válsággal fenyegető gazdasági környezetben nem szabad felégetni tartalékainkat, ezért a lejáró hitelek megújítását a piacról ajánlatos refinanszírozni" - fogalmazta meg.
Honnan volt pénz a törlesztésre?
Az év első három hónapjában az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) aukcióin 134 milliárd forinttal több kötvényt sikerült értékesíteni, mint amennyi a kitűzött mennyiség volt, a szervezet statisztikája szerint 476,96 milliárd forint értékű nettó kibocsátás történt az első negyedévben. 698,5 milliárd forintot tett ki a nettó forintkibocsátás, vagyis ennyivel több állampapírt adtunk el, mint amennyi az aktuális lejárat volt, ezt a devizatörlesztés 221,6 milliárd forinttal csökkentette január és március között.
Vagyis a fentiekből az látszik, hogy a kormány tudatosan választotta ezt a stratégiát, hiszen már a tervezett kibocsátás is lényegesen magasabb volt a lejáratok összegénél, ráadásul még ezt is sikerült túlteljesíteni. Az év elején egyébként benne volt a pakliban az is, hogy hasonló stratégiához folyamodik a kormányzat, hiszen éppen Pletschinger Gyula nyilatkozott úgy, hogy "öngyilkos taktika lenne a devizatartalékok felhasználása".
A napokban megjelent forintpiaci kibocsátási tervből az látszik, hogy a következő hónapokban lényegesen kisebb nettó kibocsátást tervez az ÁKK, vagyis könnyen lehet, hogy az év elején "bezsákoltak", majd ebből fedezik az év hátralevő részében a lejáratokat. Június és augusztus között például minden kötvénytípusból a lejáratnál kevesebbet tervez kibocsátani a szervezet, összességében az 1440,5 milliárd forintnyi lejárat mellett 1241 milliárd értékben adna el új kötvényeket. Ha ebből a diszkont kincstárjegyeket nem számoljuk, akkor állampapírokból 378,1 milliárdos lejárat mellett 320 milliárdot adna el az ÁKK. Az 58 milliárdos különbözetre pedig forrást nyújthatnak a korábbi vártnál magasabb eladások.
Nem lehet ezt sokáig csinálni
Az év elején jó taktika volt a forintkibocsátások átmeneti megemelése és a devizakötvény-kibocsátás elhalasztása az IMF-tárgyalások lezárultáig, azonban ezt a stratégiát nem lehet a végletekig folytatni. A dolog pozitív oldala, hogy az államadósság devizakitettsége csökken, hiszen forintból fizetünk vissza devizaadósságot, azonban az mindenképp negatívum, hogy a 3-4 százalékos kamatozású IMF-hitelt 8 százalékos forintkötvényekre váltjuk ki.
Mivel a költségvetés átlagos kamatozással számol, ezért egy átmeneti ideig a devizakötvények forintra váltása nem okoz azonnali teheremelkedést, azonban ezt huzamosabb ideig nehéz kivitelezni, hiszen akkor a költségvetés kamatkiadásai emelkednének meg jelentősen a jóval magasabb kamat miatt.
A kormány most vélhetően arra játszik, hogy az IMF-hitelszerződés megkötésével jelentősen csökkenhet hazánk kockázati felára, javulhat a megítélésünk, ez pedig lehetővé tenné, hogy a mostaninál lényegesen alacsonyabb hozam mellett adjunk el forintkötvényeket, illetve kilépjünk a nemzetközi piacra devizakötvényekkel. Persze egy 6-7 százalékos eurókötvény még mindig drágább lenne, mint felhasználni a Valutaalap hitelkeretét, azonban a nyilatkozatok alapján a kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az IMF pénzét csak védőhálóként használja.
Beke Károly
mfor.hu
