Egészségbiztosítás: mi lesz a pénztártörvény visszavonása után?

Elúszott... (Mfor-montázs)

A hivatalossá vált koalíciós szakítás után elkészül az MSZP biztosítási rendszerről szóló koncepciója is - így szóltak a korábbi tervek. Most azonban úgy tűnik, még nem kristályosodott ki teljesen, hogy mit akarnak a szocialisták a pénztártörvény helyett. Egy biztos: a keserves koalíciós kompromisszumok árán elfogadott törvényt nem valósítják meg és a magántőke nem kap szerepet, illetve az új egészségügyi miniszter pénztártörvény hatályon kívül helyezését javasolja, így összegezhető az elmúlt napok történése.

"Tudomásom szerint még nincs döntés" - így válaszolt Székely Tamás egészségügyi miniszter-jelölt a napokban arra a kérdésre, hogy eldőlt-e már milyen biztosítási rendszert akar a kormány. A bizottsági meghallgatásán pedig azt fejtette ki a leendő tárcavezető, hogy szerinte többféle megoldás is elképzelhető.

A hétfőn esküt tett tárcavezető azt mondta, egyelőre nincs álláspontja, szerinte a legmegfelelőbb megoldást kellene megtalálni, mert önmagában a törvény visszavonása számos kérdésre nem ad választ. Székely Tamás azt mondta, a törvény a teljes egészségügyi joganyaghoz hozzányúl, így ha csak visszavonják, akkor előállhat a helyzet, hogy az egészségügy számos területe szabályozatlan marad, illetve visszaáll egy régebbi, nem megfelelő szintre. Hangsúlyozta: meg kell nézni a törvény összes szakaszát, azt, mi mit szabályoz és hogyan, és ennek alapján lépésről-lépésre lehet eldönteni, mi az a megoldás, ami vállalható.

Ennek ellenére egy szerdai szakkonferencián a tárca vezetője már azt mondta, hogy egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény hatályon kívül helyezését javasolja. A javaslatot jövő héten terjeszti a kormány elé, amely várhatóan jövő szerdán tárgyal majd erről - tette hozzá. 

A szocialisták a hónap elején - amikor bejelentették, hogy módosítják a pénztártörvényt -, még azt mondták, hat-nyolc önállóan gazdálkodó, nonprofit, állami tulajdonban lévő területi pénztárt akarnak létrehozni. Ez azonban még finomodhat, sőt akár változhat is. Az ötletről a szocialisták több mint tíz szakértővel egyeztetettek. Többségük nem tartotta célravezetőnek a felvázolt rendszert, köztük volt Sinkó Eszter közgazdász is: "Úgy foglaltunk néhányan állást, hogy az OEP maradjon egységes szervezet, de ezen belül a funkciója és a hatáskörei erősödjenek."

Kökény Mihály, az MSZP szakpolitikusa szerint vannak még nyitott kérdések, de úgy látja, nincs ok a kapkodásra, elég, ha május második felében döntenek a koncepciójukról. Ezután pedig szerinte hosszabb időt kell szánni az egyeztetésre: "Arra nyilván módot kell találni, hogy egy szabályozási koncepcióról elinduljon egy türelmes ötpárti egyeztetés. Nem látnám eretnekségnek azt sem, ha mondjuk a nyarat használnánk erre fel és az őszi ülésszakban hajtanánk végre azokat a változtatásokat a korábbi törvény hatályon kívül helyezésével együtt, amit meg kell tennünk, és amiben megállapodunk."

Az egészségügyi miniszterhez hasonló állásponton volt egy másik szocialista szakpolitikus is. "Ha a pénztártörvényt gondolkodás nélkül visszavonják, több terület szabályozatlanul marad" - állítja Schvartz Tibor, a frakció egészségügyi munkabizottságának vezetője, aki példaként a gyógyszer-gazdaságossági törvénnyel, a kórházi kapacitásszabályozással és az irányított betegellátással kapcsolatos részeket említette.

Székely Tamás, aki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) éléről került miniszteri székbe, kérdésre válaszolva úgy vélte, önmagában a törvény visszavonásától az OEP nem lesz valódi biztosító. Mint mondta, ha az OEP-et valódi biztosítóvá akarják alakítani, akkor szükséges, hogy ne legyen szerződési kötelezettsége a teljes szektorral, hanem minőségi szempontokat érvényesíthessen a szerződéskötéskor.

A miniszter a következő hónapok feladatának nevezte, hogy folytassák a háziorvosi rendszer finanszírozásának átalakítását, a járóbetegellátás kapacitásának rendbetételét, finanszírozását, és lényegesnek nevezte a kórházak területi ellátási rendszerének újgondolását.

Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a több-pénztáras egészségbiztosításról, illetve hány pénztárat tart szükségesnek, Székely Tamás úgy fogalmazott, ő maga a nemzeti kockázatközösség híve, és a pénztártörvény preambuluma is az egységes nemzeti kockázatközösséget fogalmazza meg.

Nem lényegtelen technika, hogy ebből az egy biztosító, egy kockázatközösségből a források miként kerülnek a szolgáltatókhoz - jegyezte meg. Mint mondta, jelenleg a világban sehol nem létezik optimálisnak mondott rendszer, nincs egyedüli üdvözítő megoldás.

Néhány napja a köztévében Mikola István, a Fidesz egészségpolitikusa leszögezte: a törvényt vissza kell vonni. Ám Kökény Mihály (MSZP) szerint ez nem jelenti azt, hogy a szocialisták által benyújtott ez irányú javaslatot támogatni is fogja az ellenzéki párt. Ebben Horváth Zsolt, a Fidesz egészségpolitikusa is egyetért. Állítja, ők első menetben csak azt támogatják, hogy a törvényt helyezzék hatályon kívül. Szerinte nincs szükség semmiféle módosításra. Ugyanezt mondta Csáky András, az MDF képviselője is, az pedig nyilvánvaló, hogy az SZDSZ - természetesen más okból - nem szavazza meg a törvény visszavonását.