Hiába erősödött némileg a forint árfolyama júniusban a május végihez képest, és hiába törlesztettük az IMF-felé is az aktuális részletet, nagyon úgy néz, hogy a központi költségvetés adóssága júniusban is emelkedhetett. Ha a számításainkat a tények is alá fogják támasztani, akkor immár 2012. novembere óta nőtt zsinórban az adósságszint.
A devizadósság csökkenhetett...
Pedig az "alapparaméterek" nem voltak rosszak, hiszen a forint a május végi 296,6-os árfolyamról június végére 295,2-ig erősödött és a hó végén menetrendszerűen törlesztettünk 300 millió eurónyi részletet az IMF-nek. A publikus adatok szerint az adósságot júniusban – a májusival szemben – a Prémium Euró Magyar Állampapír (PEMÁK) értékesítése sem duzzasztotta, hiszen mindössze 19 millió euróval nőtt az állomány.
Ha a nemzetközi fejlesztési intézmények (NFI) által folyósított hitelek állománya szignifikánsan nem változott, akkor az euróban kifejezett devizaadósságunk egy százalékkal, 29,3 milliárdra csökkenhetett. (Az NFI által folyósított hitelek nagyságát elvileg kéthavonta teszi közzé az NGM, viszont április óta egyelőre nem került fel új dokumentum a kormány.hu-ra.)
A forint fentebb jelzett félszázalékos erősödésének köszönhetően pedig a forintban kifejezett devizaadósság összességében 1,4 százalékkal csökkenhetett májushoz képest.
... a forintadósság viszont jobban nőhetett
Ezt a mérséklődést viszont a forintban denominált hitelállomány növekedése valószínűleg teljesen eltüntette, sőt, az összesített adósságunk nominálisan újabb csúcsra érhetett. A forint kötvények piacán ugyanis a 230 milliárdos háromhónapos diszkont kincstárjegy (dkj) lejárathoz összesen 363,1 milliárdnyi kibocsátás, valamint 84,2 milliárdos államkötvény - visszavásárlásokkal korrigált - nettó értékesítés tartozott. Ezek a tételek, valamint a lakossági állampapírok júniusi 37,9 milliárdos bővülése összességében azt eredményezte, hogy az állampapírok teljes állománya bő két százalékkal nőhetett.
Ezt azonban viszonylag nehéz teljesen pontosan megbecsülni, mivel az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) bizonyos szempontok miatt (kincstári értékesítés, repolehetőség az elsődleges forgalmazóknak) a fenti értékesítésen túl többletet szokott kibocsátani. Azt azonban csak a véglegesen közölt adósságadatok alapján tudjuk majd meg, hogy ebből a többletkibocsátásból ténylegesen mennyi papír is fogyott el, illetve azt is, hogy a korábbi hónapok ilyen jellegű többletkibocsátásából mennyit "adtak vissza" a piaci szereplők.
A Mark-to-market és a teljes adósság
A forint- és a devizadósságon túl van még egy tétel, ami befolyásolja a teljes állomány nagyságát, ez pedig az úgynevezett mark-to-market betétek összege, amelyek az ÁKK kockázatcsökkentő piaci műveleteivel vannak összefüggésben. Ezek összege májusban 264,8 milliárd volt és bár biztosan változott június végére, de annak mozgását nem tudjuk megbecsülni, így értékét változatlannak tekintettük. Az idei évben egyébként ezeknek a mark-to-market betéteknek a szintje 245,4 és 287,7 milliárd forint között, vagyis egy 42,2 milliárdos sávban mozgott, ami eltörpül az immár 22 000 milliárd forintot közelítő adósságállomány mellett.
Tehát, ha valóban úgy alakultak júniusban az összesített tényszámok, ahogy azt a részletszámok alapján számoltuk, akkor a központi költségvetés bruttó adóssága bő 100 milliárd forinttal ismét nőhetett, és valószínűleg újabb - idén már az ötödik - csúcsot állítottunk fel június végével.
szp
mfor.hu
