4p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az elmúlt években 10 millió plazmatévé országa lettünk, mivel a háztartások eladósodtak, a felvett hitelek pedig jórészt fogyasztásra mentek el – mondta el el Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke egy szerdai konferencián. A szakember szerint a racionális gondolkodás kényszeríti ki a gondoskodó állam végnapjait és az öngondoskodás előtérbe kerülését. Mfor.hu-tudósítás.

Király Júlia: Koraérett jóléti állam vagyunk (MTI)

A Figyelő és a Heti Válasz által szervezett "Kötelező öngondoskodás" konferencia előadóinak többsége egyetértett abban, hogy az alacsony foglalkoztatás a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája, emellett az állami újraelosztás sem tartható fenn a jelenlegi szinten.

Skandináv szinten vagyunk - újraelosztásban

A skandináv államok hagyományosan magas újraelosztást tartanak fenn, az Európai Unió új tagállamaira azonban az jellemző, hogy visszafogták az újraelosztást. Mi kilógunk ebből a sorból, talán a mediterrán országokhoz vagyunk legközelebb – vázolta fel előadásában Király Júlia.

"Az egy főre jutó GDP arányában nagyjából Svédországhoz és Franciaországhoz hasonló szinten van nálunk az állami újraelosztás" – vélekedik a jegybank alelnöke. Szerinte 2011-től közeledhetünk talán a minket megillető helyhez, azonban ez komoly áldozatokkal fog járni.

Király Júlia szerint ugyan nem tekinthető inproduktív kiadásnak a nyugdíj, de a magyar nyugdíjrendszer és a szociális ellátórendszer fenntartja azt az alacsony foglalkoztatottsági arányt, amely a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája. "Magyarország ma egy koraérett jóléti állam, ez hozzájárult sebezhetőségünkhöz" – vélekedik a szakember.

Az MNB alelnöke szerint a problémákat csak tetézte a magyarok hozzáállása: sokan úgy gondolkodtak, hogy ha valami történik, akkor majd az állam úgyis segít. "Pályafutásom alatt harmadszor hívjuk fel erre a figyelmet, harmadszor mondjuk, hogy nincs ingyen ebéd" – hangsúlyozta Király Júlia.

Az előadásban elhangzott: bárki kerül is kormányra 2010-ben, folytatni kell az aktivitás emelését, a szociális transzfereket legalább a régió szintjére kell csökkenteni, illetve tovább kell mérsékelni az adóéket, mert csak ezek biztosíthatnak a magyar gazdaság számára fenntartható, hosszú távú növekedést.

Király Júlia szerint a magyar gazdaságot nem lehet úgy élénkíteni, hogy pénzt pumpálunk a rendszerbe, mert "ha csak a nyomdagép prospektusára ránéz a jegybank, máris 3 ponttal leértékelnek minket."

Nem készültünk fel a szűk esztendőkre

"A nyugdíjrendszer bármilyen változása nem elsősorban a nyugdíjasoknak, hanem a leendő nyugdíjasoknak szól" – vélekedik Varga Mihály egykori pénzügyminiszter. Szerinte a probléma az, hogy a politika nem tud kritikus tömegben hozzányúlni a rendszerhez, és - Bajnai Gordon miniszterelnökkel ellentétben - nem hiszi, hogy az idén bevezetett változásokkal 40 évre biztosított lenne a magyar nyugdíjrendszer jövője. "Könnyebb lett a finanszírozás, de a lényegi problémák nem oldódtak meg" – mondta a Fidesz gazdaságpolitikusa ezzel kapcsolatban.

Varga szerint az utóbbi éveket súlyos gazdaságpolitikai hibák jellemezték, ezért vagyunk most ugyanabban az ördögi körben, amelyben már 2003-2004-ben is voltunk. Ennek lényege, hogy a jelenlegi rendszer nem a munkára ösztönöz Magyarországon.

Varga Mihály szerint a következő évek legnagyobb problémája a demográfiai helyzet rosszabbodása lehet: ha ezt nem tudjuk megoldani, akkor csak bevándorlással lesz fenntartható a nyugdíjrendszer. Emellett kontrollálni kell a kiadásokat, kiadási plafont kell bevezetni – vélekedik.

Csak időt nyertünk


Azzal Holtzer Péter is egyetért, hogy alapvetően a foglalkoztatás és a demográfia határozza meg a nyugdíjrendszer jövőjét. A Nyugdíj-és Idősügyi Kerekasztal elnöke szerint nincs olyan ország, ahol ezeket a hatásokat felül tudták írni.

"Ne számítsunk csodára: a következő években sem lesz olyan helyzet, hogy kevés járulékot kell majd fizetni és magas lesz a nyugdíjunk" – figyelmeztetett Holtzer. Szerinte a jelenlegi rendszer a 2040 körül nyugdíjba vonuló generációra nincs felkészülve, abban az évtizedben ugyanis jóval többen fognak kivonulni a munkából, mint mostanában.

"Az idén bevezetett módosításokkal – mint például a korhatár emelése vagy a 13. havi nyugdíj elvétele – csak időt nyertünk arra, hogy áttekintsük a következő évtizedek várható folyamatait, feltegyük a kérdéseket és elinduljunk valamerre" – vélekedik a szakember.

Holtzer Péter szerint 40-50 év múlva a jelenleginél kisebb lehet az állami nyugdíjrendszer, ezért kaphat nagyobb hangsúlyt az öngondoskodás. Ezzel azonban az a probléma, hogy ma jórészt azok tudnak csak félretenni, akiknek amúgy sem lennének problémáik nyugdíjas korukban.

Beke Károly

Menedzsment Fórum 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!