"Csökkenő pályán Magyarország adóssága"
"Az új Alaptörvény előírja, hogy az államadósságot 50 százalék alá kell csökkenteni, ennek érdekében kormányzat elkötelezett az államadósság csökkentése iránt, melynek hatására Magyarország államadóssága a tavaly év végi több mint 81 százalékos GDP arányos értékről, 79,7 százalékra csökkent" - "dicsekedett" hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Azt most elfelejthetjük, hogy júniusban, amikor a magánnyugdíjpénztári portfóliókban lévő kötvényeket bevonta a kormány, 81-ről 77 százalékra csökkent az adósságráta. (Sőt, Orbán Viktor szeptember elején még azt jövendölte, hogy ősz végére újabb 4 százalékponttal, 77-ről 73 százalékra csökkenhet az államadósság mértéke.) Azóta elsősorban a forint gyengülésének köszönhetően szeptember végére 82 százalékra emelkedett az eladósodottságunk a GDP-arányában a Magyar Nemzeti Bank statisztikája szerint. Az NGM most nem jelölte meg az adat forrását, vagyis hogy miért csökkent szűk három hónap alatt 2,3 százalékkal az adósságunk.
A forintban biztosan nem bízhatunk, hiszen a szeptember végi 292-es középárfolyamról mostanra stabilan 300 fölé emelkedett az euró jegyzése, vagyis ez elviekben tovább növelte volna az adósságunkat. Így csak két oka lehet a fent említett csökkenésnek: egyrészt október 28-án volt egy devizakötvény-lejárata hazánknak egymilliárd euró értékben, másrészt pedig a 2008-ban felvett hitelcsomag első törlesztőrészleteként valamikor a negyedik negyedévben 2 milliárd eurót kell átutalnunk az Európai Bizottságnak. Előbbi tétel teljesen világos, már az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) októberi statisztikájában megjelent az egymilliárd eurós csökkenés. A másik 2 milliárddal kapcsolatban viszont ellentmondó hírek jelentek meg: sajtóinformációk szerint november végén megtörtént a törlesztés, azonban ez az ÁKK novemberi számaiban nem látszik.
21 426,1 milliárd forint
Talán véletlen, mindenesetre kellemetlen a kormány számára, hogy a hétfői minisztériumi közleménnyel nagyjából egyidőben jelent meg az ÁKK legfrissebb statisztikája, mely szerint a központi költségvetés bruttó adóssága november végén mindösszesen 21 426,1 milliárd forint volt, ami új történelmi csúcsot jelentett, a korábbi csúcs 21 116,5 milliárd volt még májusban, a "nagy adósságcsökkentés" előtt.
Vagyis sikerült az államadósság kezelőnek és a kormánynak elbeszélni egymás mellett: miközben egyikük sikerpropagandaként állította be az államadósság csökkenését, a másik éppen akkor közölte a siralmas novemberi adatokat. Az ÁKK statisztikája szerint egyébként a múlt hónap végén 10 433,6 milliárdnyi forint- és 10 641,7 milliárd forintnyi devizaadóssága volt a központi költségvetésnek, vagyis folytatódott a tendencia: azok után, hogy októberben először volt magasabb a devizaadósságunk a forinttartozásnál, most már számottevő a különbség.
A devizaadósságunk októberhez képest 413,7 milliárd forinttal emelkedett, míg a forintadósság 206,2 milliárdos emelkedést mutatott. Mivel novemberben nem volt új devizakötvény-kibocsátása Magyarországnak, ezért előbbi szám teljes egészében a forint gyengülésének volt köszönhető, a magyar deviza egy hónap alatt majdnem 4 százalékot veszített az euróval szemben. A forintadósság emelkedése pedig természetesnek mondható, hiszen folyamatos a kibocsátás.
A számokban egyébként egyértelműen nem látszik az EU felé fennálló kétmilliárd eurós tartozás törlesztése, hiszen akkor a devizaadósságnak nagyságrendileg 200 milliárddal csökkennie kellett volna (a 400 milliárdos emelkedés a forintgyengülés miatt és a 600 milliárdos törlesztés eredőjeként). Azt nem állíthatjuk, hogy még a 600 milliárd törlesztése mellett is 400 milliárddal nőtt az adósság, hiszen az összesen 1000 milliárdos növekedést jelentett volna, ehhez pedig a forint 10 százalékos gyengülése kellett volna októberről novemberre, hiszen a 10 000 milliárdos állomány csak így tudott volna arányaiban ennyivel emelkedni.
Akkor most kinek van igaza?
A fentiek alapján csak egy a biztos: más számokkal kalkulált a minisztérium és az ÁKK. Mint már írtuk, az utolsó hivatalos adat a GDP-arányos adósságról szeptember végi, akkor 82 százalékot mért az MNB. Ha azóta az összesen 3 milliárd eurónyi törlesztést vesszük, akkor az nagyságrendileg 3 százaléka a magyar GDP-nek, vagyis ennyivel kellett volna csökkennie a rátának.
A már említett forintgyengülés miatt könnyen lehet, hogy ebből "csak" 2,3 százalék lett. Mi azt tartjuk a legvalószínűbbnek, hogy az Európai Bizottság felé fennálló tartozás elszámolása átcsúszott decemberre, majd amint a hivatalos elszámolás megtörtént, a kabinet azonnal beindította kommunikációs gépezetét. Ezzel magyarázható, hogy az ÁKK novemberi adataiban még nem látszik a csökkenés, elvileg a decemberi számokban majd meg kell jelennie, melyek január 20.-a táján lesznek publikusak.
Természetesen a tegnapi közlemény után tisztázás céljából megkerestük az NGM-et is azzal a kérdéssel, minek volt köszönhető a 2,3 százalékos csökkenés az adósságrátában, azonban a cikk megjelenéséig a minisztérium nem válaszolt írásban feltett kérdésünkre.
Beke Károly
mfor.hu
