A német üzleti és egyben politikai napilap "Egy ország kitakarékoskodja magát a válságból" címmel írt Magyarországról. "Külföldi közgazdászok dicsérik a fiatal, párton kívüli miniszterelnök, Bajnai Gordon budapesti válságkormányát a radikális és bátor reformok miatt" - állapította meg a cikkíró, Mathias Brüggmann, hozzátéve ugyanakkor, hogy a lakosság "tüntetésekkel és tiltakozással védekezik". Bajnai tíz év óta a legjelentősebb reformokról beszél, mert az ország jó ideig lehetőségei felett élt.
A szerző emlékeztetett: amikor a pénzügyi válság elérte Magyarországot, a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) és az Európai Uniónak még 2008-ban - első uniós tagországként - 20 milliárd eurós rendkívüli hitellel kellett megsegítenie a magyarokat az államcsőd elkerülése érdekében. Menekült a tőke és a forint árfolyamesése miatt devizahitelesek százezreit fenyegette fizetésképtelenség, a költségvetési hiány 10 százalékos volt.
A párton kívüli gazdasági miniszter 2009 áprilisában lépett Gyurcsány Ferenc örökébe és példátlan megszorításokba kezdett, hogy ki tudja fizetni az IMF-hiteleket: eltörölték a 13. havi nyugdíjat, 62-ről 65 évre emelték a nyugdíjkorhatárt, befagyasztották az egészségügyi kiadásokat, 20-ról 25 százalékra emelték az ÁFÁ-t. De a reformcsomag nem csak takarékoskodásból állt: a bérköltségeket is csökkentették, hogy ösztönözzék a foglalkoztatást. Mindennek eredményeként az államháztartás hiányát 3,8 százalékra sikerült csökkenteni, a forint árfolyama emelkedett és enyhültek a devizahitelesek gondjai is. A Standard & Poors hitelminősítő intézet javította Magyarország hitelbesorolásának kilátásain. A negyedik negyedévben a gazdaság teljesítménye már csak 4 százalékkal csökkent - a három hónappal korábban mért 7,1 százalékkal szemben.
Budapest már fel tudja mutatni az első sikereket, 2009-ben ismét exporttöbbletet ért el a magyar gazdaság. Ám az ország még messze nincs túl a nehezén, az ipari termelés 17,7 százalékkal, a bruttó hazai termék 6,3 százalékkal esett vissza. Az MNB pedig az utóbbi egy évben olyan erősen csökkentette a jegybanki alapkamatot, mint egyébként csak Románia: 3,5 százalékponttal, 6 százalékra.
Közgazdászok "Double Dip"-pel, számolnak, az enyhe javulás után újabb visszaeséssel, és az új OECD-prognózisok sem jók. A költségvetés hiánya újra 4,1 százalékra nőhet, a bruttó nemzeti termék visszaesése pedig akár 1 százalékos is lehet a kormány által várt 0,3 százalék helyett. A 10 hét múlva esedékes választások miatt - amelyet az ellenzéki konzervatív Fidesz nyerhet meg - a hitelminősítők, mint például a Fitch, vonakodnak javítani a kilátásokat - írta a Handelsblatt.
MTI
