A társadalommal el kell fogadtatni a közgazdasági realitásokat, nem lehet leegyszerűsíteni bizonyos kérdéseket - összegezte Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék és egyben a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke szombaton Zalakaroson, a közgazdászok háromnapos vándorgyűlésének zárásaként.
Szombaton Simor András jegybankelnök, Katona Tamás pénzügyi államtitkár és Varga Mihály volt pénzügyminiszter is előadást tartott a vándorgyűlésen.
"Féltettük az országot"
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt hónapokban a Magyarországgal kapcsolatos kockázati megítélés tartotta vissza a Monetáris Tanácsot attól, hogy kamatot csökkentsen, az inflációs kilátások erre lehetőséget adtak volna. "Féltettük az ország pénzügyi stabilitását, féltettük az ország finanszírozhatóságát, ezért nem csökkentettük nagyobb ütemben a kamatot" - mondta a jegybank elnöke.
A jövőbeni kamatpolitikát meghatározza, hogy Magyarország államadóssága több mint kétszerese a környező országokénak, akárcsak a külső adósságállomány, s hosszabb időnek, talán egy évtizednek kell eltelnie, hogy ezek az állományadatok a környező országokhoz képest versenyképesek legyenek - magyarázta Simor András.
Az MNB elnöke szerint a válság legnagyobb tanulsága számunkra az, hogy az ország tartós növekedését jobban kell építeni belső forrásokra, miközben a világon biztosítani szükséges a nemzetközi tőke áramlását. A másik tanulság, hogy nem lehet még egyszer elkövetni azokat a költségvetési hibákat, amelyeket elkövettünk, az államháztartásban tartós egyensúlyt kell kialakítani.
Nem vesztettük el az egyensúlyt
Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára azt emelte ki, hogy a világgazdasági válságban Magyarország kivétel abból a szempontból, hogy itt nem volt egyensúlyvesztés, a kormány megtette azokat a lépéseket, amelyekkel sikerült ezt megakadályozni.
Emlékeztetett arra, hogy a kiadáscsökkentésben szerepet játszott az agrártámogatások, a lakástámogatások, a gáz- és távhő-kompenzáció, a táppénz csökkentése, a nyugdíjkorrekció elhalasztása és a 13. havi nyugdíj - a költségvetés majdani lehetőségeitől függően két-három évre történő - felfüggesztése, továbbá a tárcáknál történt jelentős zárolás, a családtámogatások befagyasztása, a közszférában a 13. havi bér megvonása.
Hangsúlyozta: a jövő évi költségvetés legfontosabb feladata, hogy az országot kivezesse a válságból, de egyszerre szolgálja az egyensúly fenntartását és a versenyképesség megőrzését, sőt lehetőség szerint javítását.
Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, volt pénzügyminiszter, a közgazdász vándorgyűlésen kifejtette: a költségvetési kiadások kontrollja és 45 százalékos GDP újraelosztási arány mellett bevezethető az egykulcsos adó, amelynek már alacsonyabbnak kell lennie a Fidesz-kormány által tervezett 21-22 százaléknál.
A költségvetésben 2011-től érvényes reál adósság szabály helyett kiadási plafon meghatározása szükséges - mondta a volt pénzügyminiszter. Véleménye szerint az államnak beruházásösztönző politikát kell folytatnia, aláhúzva az állami beruházások fontosságát, mert ez a tartós gazdasági növekedés alapja.
Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék és egyben a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke a közgazdászok háromnapos zalakarosi vándorgyűlésének zárásaként kijelentette: az eddigi hazai költségvetés-készítési metódust már nem lehetett tartani. Ugyanakkor bízik abban, hogy a jövő évi tervezet készítésekor "azok a politikusok, szakemberek, akik ezeknek a számoknak a beírását vállalták, azok jó érzékkel, jól találták el".
Hozzátette: a realitás elfogadásához tartozik, hogy tudomásul kell venni, a korrupció, a feketegazdaság a jelenlegi körülmények között nem csökken belátható szintre. A korrupciós hatásokban ugyanis "elképesztő szerepe van az előző évek befektetési cikk-cakkjainak", a költségvetés politikája egy országban korrupciógeneráló tényező - jelentette ki Kovács Árpád.
