5-10 év, és jön a húsadó, áll abban a jelentésben, melyet a Guardian kivonatolt. A lap hétfői cikke szerint az éghajlatváltozás és az egészségügyi krízis miatt lesz szükség az új adónemre.
A jelentés, melyet egy, összesen 4 billió dollár értékű eszközt kezelő befektetői csoport számára állították össze, felidézi, hogy a globális állattenyésztés felel a világ gázemissziójának 15 százalékáért, és ez a jövőben csak rosszabbra fog fordulni, mert világszerte növőben van a húsfogyasztás. Ez nem csak a gázkibocsátás miatt probléma, hanem azért is, mert a túlzott húsfogyasztás komoly egészségügyi károkat okoz, ezek kezelése pedig megint csak nagy pénzekbe kerül. A jelentés felidézi azt is, hogy a húsadó már terítékre került a német, a dán és a svéd parlamentben, Kína pedig 2016-ban 45 százalékkal csökkentette az éves ajánlott húsfogyasztás mennyiségét.
A londoni központú Haszonállat-befektetés Kockázat és Megtérülési Kezdeményezés (Farm Animal Investment Risk and Return Initiative - Fairr) álláspontja szerint a dohányéhoz, a szénkibocsátáséhoz és a cukoréhoz hasonló "bűnadót" kell kivetni a húsra is. Jeremy Coller, a Fairr alapítója szerint az elhízásra, a diabéteszre, a rákra, a madárinfluenzára, az antibiotikum-rezisztanciára, valamint az éghajlatváltozás leküzdésére is legalább részmegoldást jelentene a hús megadóztatása.
A húsadó ráadásul már a közeljövőben valósággá válhat. Maria Lettini, a Fairr igazgatója szerint, amennyiben az aláíró államok valóban be akarják tartani a párizsi klímaegyezmény előírásait, a húsiparban is azonnal lépniük kell, így a húsadó akár 5-10 éven belül eljöhet.
Rob Bailey, az egyik legtekintélyesebb londoni politikai elemzőműhely, a Chatham House elemzője ennél óvatosabban tippel, szerinte inkább 10-20 év múlva lesz aktuális a húsadó bevezetése. Mint elmondta, az elkerülhetetlen, kezdeti ellenállást nagyban csökkentheti, ha a beszedett pénzt a kormányok hangsúlyozottan az állampolgárok egészségmegőrzésére fordítják, így például az egészséges élelmiszerek támogatására. Szerinte csak idő kérdése, hogy a mezőgazdaság is komolyabb klímaelőírások fókuszába kerüljön.
Az első globális, 2016-os elemzés, mely megbecsülte egy lehetséges húsadó hatásait, úgy számolt, hogy egy 40 százalékos marhahús-teher, 20 százalékos tejtermék-teher és 8,5 százalékos baromfiteher évi félmillió emberéletet mentene meg. A dán javaslat szerint egyébként egységesen 2,70 amerikai dollárra kellene megadóztatni a húsok kilogrammját.
A Guardian cikke arra is rámutat, hogy a húsadó lehetséges mértékét jelentősen csökkentheti, ha sikerül olyan technológiákat bevezetni, melyek drasztikusan visszafogják az élőállatok gázkibocsátását. Amíg ez nem történik meg, addig meg lehetne próbálni például népszerűvé, de legalábbis elfogadottá tenni a laborhúsok és rovarok fogyasztását.
mfor.hu
