A válság kívülről jött és nálunk sokkal erősebb gazdaságokat is nehéz helyzetbe sodort, mondta hozzászólásában Várhegyi Éva. A Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa szerint a jelenlegi helyzet nem a magyar gazdaság krízise, hanem külföldön kezdődött. Úgy véli, hazánk különösen sebezhető, ami belső okokból ered, ennek fontos tényezője az államadósság. Ezért leginkább a költségvetési politika és az erőteljes fogyasztásösztönző magatartás a felelős, amely - Várhegyi Éva szerint - a 2000-es évek elején alakult ki, és 2006-ig megállás nélkül tartott. Ennek következtében nemcsak az állam, hanem a lakosság és vállalkozási szektor is súlyosan eladósodott, tette hozzá.
Győrffy: az IMF-hitelből élünk
Győrffy Dóra, a Debreceni Egyetem adjunktusa szintén kiemelte az eladósodottságot, valamint azt, hogy a lakosság megtakarításai nagyon alacsony szinten vannak. Ezért a magyar állam rá van utalva külső forrásokra, ám jelenleg, amikor néha még Németország is nehezen jut forrásokhoz, ez a magyar kormánynak még nehezebb feladat. Ezért jelenleg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitele biztosítja az ország finanszírozhatóságát.
A mostani válság valóban kívülről jött, de Magyarországon régóta fenntarthatatlan gazdaságpolitika folyik, véli Győrffy Dóra. Évek óta hatalmas deficiteket halmozunk fel; ennek a folyamatnak akkor van vége, amikor jön egy külső sokk. „A lufi nálunk volt, csak tű jött külföldről. Szembe kell néznünk azzal, hogy magunknak köszönhetjük, hogy ilyen helyzetbe jutottunk” – magarázta az adjunktus.
Csaba László akadémikus szerint Magyarország nem most került nehéz helyzetbe, hanem 2006 óta permanens válságban van. A konvergencia program elfogadása akkor hirtelen megoldotta a finanszírozási válságot, mert még tartott a világpiaci pénzbőség. Az első viharfelhők 2007 nyarán kezdtek gyülekezni a világban, de a magyar kormány nem csinált semmit - úgy tűnik, hogy elvesztette a valósággal a kapcsolatot, fogalmazott a szakember.
Hitelességi és legitimációs deficit
Hozzátette: ennek nyomán hitelességi és legitimációs deficit alakult ki, ami nagyban lecsökkentette a magyar kormány mozgásterét. Az állampapírpiacon az elmúlt években a magyar papírokat csak jelentős kockázati felárral lehetett értékesíteni. Az ország adóssága (állam és magán) éppen egy olyan időszakban háromszorozódott meg, amikor más országokban ez a mutató csökkent.
Ráadásul nagyon alacsony a foglalkoztatás, és az így jövedelem nélkül maradt embereket végső soron adóból kell eltartani. Ezzel függ össze a magyar gazdaság lelassulása, hiszen a túladóztatás ide vezet, vázolta fel a helyzetet Csaba László.
Várhegyi: nagy horderejű, de homályos a Gyurcsány-csomag
Azon kérdésre, mennyiben segítenek a magyar gazdaságnak Gyurcsány Ferenc adóátrendezési tervei, Várhegyi Éva úgy válaszolt: a mostani válságot nem lehet jól kezelni. Úgy véli, nem rajtunk múlik, mit hozunk ki ebből és hogyan jutunk túl rajta. Most úgy tűnik, hogy a válság akár 2010-ig is eltarthat, vagyis a következő kormánynak is jut belőle.
Hozzátette: bár az államcsőd, valamint a valuta összeomlása a katasztrófa-forgatókönyvek közé tartozik, mindenképp súlyos recesszió várható. A jelenlegi kormánynak valóban nincs sok hitele a lakosság és piacok szemében, de - mint mondta - egy hitelesebb kormány se tudná megfordítani a helyzetet. Szerinte változás kívülről jöhet csak, mert Magyarország erősen exportfüggő ország. Ha például Németországban valóban öt százalékos visszaesés lesz, akkor Magyarország sem tud ennél kisebb mínuszt produkálni, figyelmeztetett.
Várhegyi Éva szerint a Gyurcsány-csomag határozott szemléletváltás hozott, mivel megpróbálja a munkaerő költségeit mérsékelni. Az öt százalékos járulékcsökkentés azonban vélhetően semmire sem lesz elég. Bár az egész csomag nagy horderejűnek látszik, jó néhány része homályos, magyarázta a kutató.
Győrffy Dóra kiemelte, hogy a válság más országokat is érint - Szlovákia növekedése például nyolc százalékról kettőre csökken, de legalább még mindig pluszban marad. A Gyurcsány-csomag nagyon emlékeztetett az őszödi beszédre, mert az elmúlt években - mint mondta - folyamatosan arról hazudozott a kormány, hogy egy ilyen jellegű csomagnak nincs realitása. Most örülhetnénk, hogy a kabinet végül belátta a problémákat, de miért nem akkor cselekedett így, amikor ennek még értelme is lett volna? – tette fel a kérdést a Debreceni Egyetem adjunktusa.
Úgy véli, a csomagban még mindig a politikai dominál, hiszen az még mindig a szocialista szavazótábornak számító nyugdíjasokat igyekszik megkímélni. Másrészt a hitelessége is nagyon alacsony, hiszen a kormány előbb azt jelentette be, hogy megadóztatja a cafetériát, majd három nap múlva visszavonta ezt a tervet.
Csaba László: Túl kevés, túl későn
Csaba László szerint a kormány folytatja a száz tyúklépés politikáját, minden napra jut valami teendő. Állítása szerint a Gyurcsány-csomagnak csak rövid távú céljai vannak – fel kell valamit mutatni a befektetőknek -, viszont hiányoznak belőle a hosszú távú elképzelések. Másrészt egyetlen olyan ország sincs a világban, amely adóátrendezéssel növekedési pályára tudott volna állni.
Az akadémikus úgy véli, a mostani Gyurcsány-csomag túl kevés és túl későn jött. Ilyen módon nem lehet küzdeni a gazdasági visszaesés ellen, és az még arra sem lesz jó, hogy lassítsa a visszaesést, fogalmazott a szakember.
Varga M István
Menedzsment Fórum