Talán most lenne lehetőség adósság-átütemezésre, feltéve, ha jó és hiteles a programunk - ha az megfelelő támogatottságot élvezne, akkor lehetne hitelkönnyítésekről tárgyalni, közölte a volt pénzügyminiszter Budapesten a Mercedes Fórum című csütörtöki rendezvényen. Ahogy fogalmazott: a mostani nemzetközi szituáció "határeset".
Ezt a lehetőséget talán már 1990-ben meg lehetett volna lovagolni, hiszen akkor olyan történelmi események zajlottak, mint a vasfüggöny átvágása. Ma új helyzet van, amelyet ki lehetne használni, emelte ki. De valójában – mint mondta - nem az adósság átütemezésre kellene számítani, hanem keményen kellene dolgozni és jó gazdaságpolitikát kellene folytatni.
Az Unió nem akart segíteni
Az IMF-hitel kapcsán Járai Zsigmond emlékeztetett a tavaly októberi helyzetre: az Unióban rájöttek, hogy Magyarország bajban van, és több esetben is jelezték, hogy mi ezt miért nem vesszük észre. Akkoriban Sárközy francia elnök volt az EU soros elnöke, aki első reakciójában elutasította Magyarország megsegítését. Azzal érvelt, hogy amelyik ország rossz gazdaságpolitikát folytat, az magára vessen, emlékeztetett Járai.
Igen ám, de Sárközy mégsem szerette volna, hogy az ő elnöksége alatt egy tagállam bedőljön. Ezért felhívta Merkel német kancellárt, valamint Berlusconi olasz miniszterelnököt, és felvetette a 114. paragrafus alkalmazásának lehetőségét. Ez a fizetési nehézségekkel küszködő tagállamok kisegítését célozza meg, folytatta a volt pénzügyminiszter.
Így Magyarország három legnagyobb kereskedelmi partnere kezébe került az ügy, ám Merkel kancellár nemleges választ adott, mondván, nem lehet minden rosszul gazdálkodó országot megsegíteni. Berlusconi szintén elutasította az ötletet. Az Európai Unión belül tehát nem jött össze a segélycsomag, így kerültünk az IMF elé, mondta Járai Zsigmond.
"A süllyedő hajó másodkormányosáé lett az irányítás"
A segítségnyújtással kapcsolatban az is probléma, hogy ha egy rosszul kormányzott országot megsegítenek, akkor az nem tanul a tapasztalatokból. Magyarországnak is adtak novemberben 25 milliárd dollárt, és azóta Járai szerint semmi nem történt.
Az MNB volt elnöke előadásában kitért a Bajnai-kormányra: szerinte a mostani helyzet hasonló ahhoz, mint amikor "a süllyedő hajó másodkormányosa veszi át az irányítást." Ezért politikailag nem valószínű gyökeres változás, tette hozzá.
Úgy véli, idén 5-8 százalékos lesz a GDP visszaesése, és a jövő év is nagyon nehéz lesz. Az is elképzelhető, hogy 2009 és 2010-ben összességében 10-11 százalékos zuhanás jön, ahonnan nagyon nehéz lesz visszakapaszkodnunk. Jövőre remélhetőleg ismét megsegít majd minket az IMF, ami elhárítja a legnagyobb veszélyt, fogalmazott.
Amikor megnyúlt Orbán Viktor arca
Járai arról is anekdotázott, hogy amikor Orbán Viktor Fidesz-elnök társaságában találkozott a Valutaalap küldöttségével, és elsütötte azt a rossz viccet, hogy "ez egy hosszú távú kapcsolat lesz", akkor a Fidesz vezetőjének megnyúlt az arca. Azóta talán már beletörődött ebbe - a hosszútáv nemcsak arra vonatkozik, hogy késve fizetjük vissza hiteleket, hanem hogy újabb kölcsönökre lesz szükségünk, magyarázta az ex MNB-elnök.
A válsággal kapcsolatban Járai Zsigmond három okot nevezett meg: a felelőtlen politikusokat, a pénzéhes bankárokat és a buta közgazdászokat. Ezek a tényezők nálunk fokozottan voltak jelen, tehát nem véletlen, hogy hazánkban mélyebb a válság, mint máshol. A bankárok például ráerőltették az emberekre a devizahiteleket, mert azon többet kerestek, és olyan társadalmi rétegeket vontak be a hitelezésbe, amelyeket nem szabadott volna.
Járai Zsigmond úgy véli, hogy nem a költségvetést rendbe tevő, hanem gazdaságélénkítő programot kellene készíteni. "Én azonban egyelőre megelőlegezem, hogy talán majd ez is lesz" - fogalmazott az egykori jegybankelnök, aki egyetért azzal, hogy a jóléti és szociális kiadásokat is le kell faragni. Eközben azonban szükséges munkahelyeket teremteni, mert így kevesebb ember szorul támogatásra.
"A Reformszövetség elképzelései hibásak"
Járai többször bírálta a Reformszövetség neoliberális programját, amely szerinte csak a költségvetés rendbetételére fókuszál. A volt jegybankelnök úgy véli: olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely a munkahelyek megvédésére és újak teremtésére helyezi a hangsúlyt.
Ezzel párhuzamosan az uniós támogatásokat ténylegesen a gazdaságba kell áramoltatni, az állami bürokráciát pedig azonnal és jelentősen le kell faragni. Megjegyezte, hogy szerinte az állami feladatok számát a felére lehetne csökkenteni, és bőven elegendő lenne nyolc minisztérium. Szerinte az állami alkalmazottak fizetését egymillió forintban kellene maximalizálni, az állami autóvásárlásoknál pedig hatmillió forintos limitet kellene bevezetni.
Végezetül kiemelte: a gazdaság rendbetételének azonnali és drasztikus adócsökkentés az előfeltétele. Minden pénzt, amit csak lehet, a gazdaságba kell pumpálni, és lehetőleg alacsonyan kell tartani a kamatokat.
Ezzel kapcsolatban bírálta az MNB mostani politikáját, amely egy 5-10 évvel ezelőtti körülményekhez alkalmazkodik. Ma nem az infláció a fő veszély, ezért a jegybanknak más célokat kellene kitűzni, figyelmeztett.
Varga M István
Menedzsment Fórum
