Augusztus 31. volt az a határidő, ameddig az összes európai uniós tagállam, köztük Magyarország is teljesíthette azokat a projekteket, amik aztán megnyitják az utat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, vagyis az RRF-források lehívása előtt. Magyarország helyreállítási tervét a politikai megállapodás megkötése után, július 10-én fogadta el az Európai Unió Tanácsa.
Fotó: DepositPhotos.com
A magyar kormány állítása szerint nagyjából három hónap alatt teljesítette a korábban zárolt, mintegy 10 milliárd euró (jelenlegi árfolyamon mintegy 3630 milliárd forint) feloldásához (ebből 6,5 milliárd euró a vissza nem térítendő támogatás és mintegy 3,5 milliárd euró a hitel) szükséges 127 mérföldkövet és szupermérföldkövet. Ehhez több mint 100 jogszabály módosítását, intézményi és informatikai változtatásokat, valamint új átláthatósági és korrupcióellenes garanciákat kellett megalkotni – jelentette be Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. (Emellett a zárolt kohéziós források feloldásának feltételeiről is megállapodás született idén májusban – a szerk.)
Abban, hogy ezekhez a forrásokhoz a reálgazdaság szereplői is hozzájuthassanak, kulcsszerep hárul a Magyar Fejlesztési Bankra (MFB). Az állami hitelintézet szeptember 1-jén közölte, hogy határidőre teljesítette a szükséges feltételeket annak érdekében, hogy minden, Magyarországnak járó RRF-forrás lehívható legyen. Ezt megelőzően a tulajdonosi jogokat gyakorló gazdasági és energetikai miniszter döntése alapján az MFB alaptőkéjét a helyreállítási alap pénzeiből csaknem 2 milliárd euróval megemelték.
Már dübörög a hálózatfejlesztési és okosmérő-telepítési program
Az MFB-t azzal kapcsolatban kerestük meg, hogy a gyakorlatban milyen módon és határidőkkel juthatnak el a helyreállítási alap forrásai a magyar gazdaság szereplőihez. Az MFB először is tisztázta, hogy az általuk kezelt RRF-forrásokat két fő csoportra lehet osztani.
„Egyrészt az MFB végrehajtásában történik a villamosenergia-hálózat-fejlesztési támogatási program lebonyolítása 533 milliárd forint keretösszeggel. Másrészt megvalósult az MFB Zrt. tőkeemelése 645 milliárd forint értékben.”
Hozzátették, hogy „a villamosenergia-hálózat-fejlesztési program révén növekszik az átviteli és elosztóhálózat kapacitása, a magyar villamosenergia-rendszer rugalmassága, digitalizációja és a hazai fogyasztók ellátásának biztonsága. A program lehetővé teszi az áramfogyasztási és -termelési adatok valós idejű nyomon követését okosmérők telepítésével.”
Fotó: DepositPhotos.com
Ezek nem csak tervek: a nyár folyamán az MFB végigvitte a programmal kapcsolatos pályáztatást, kiválasztotta a kedvezményezetteket és megkötötte a támogatási szerződéseket a MAVIR-ral, az E.ON-nal és az MVM-mel.
Ebből a hálózatfejlesztési és okosmérő-telepítési programból zárta ki az MFB a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Titász Áramhálózati Zrt.-t, mivel állítása szerint a vállalat nem felelt meg az átláthatósági követelményeknek.
A források kifizetése már meg is kezdődött, az MFB tájékoztatása szerint ez a folyamat a kedvezményezettek által megvalósított fejlesztési projektek előrehaladásához igazodik.
Piacfelmérés indul szeptemberben
Az MFB 645 milliárd forintos tőkeemelése pedig négy célt támogat:
- megfizethető bérlakás- és kollégiumi férőhely-fejlesztéseket,
- kockázati és növekedési tőkebefektetéseket,
- a kkv-k versenyképességének növelését,
- valamint magyarországi beruházások közös finanszírozását az Európai Beruházási Bankkal (EIB) együttműködésben.
Az első három célhoz kapcsolódóan a nyár folyamán elkészült az úgynevezett befektetési politika, amely a források felhasználásának kereteit szabályozza.
Az MFB hozzátette: céljuk, hogy a tőkeemelés forrásai mielőbb konkrét finanszírozások formájában kerülhessenek be a gazdaságba.
„Ennek érdekében az MFB már szeptemberben megkezd egy széles körű piacfelmérést, és szakmai konzultációt indít a releváns szakmai szervezetek és piaci szereplők bevonásával. A piaci, szakpolitikai visszajelzéseket figyelembe véve még ősszel megkezdődik a termékkoncepciók részletes kidolgozása, a bevezetési feltételek kialakítása és a pénzügyi közvetítők kiválasztásának előkészítése.”
A negyedik célhoz kapcsolódóan az MFB és az EIB már a nyár folyamán aláírtak egy szándéknyilatkozatot. A következő lépésként a bankok megkezdték a közös finanszírozási együttműködés kereteinek részletes kidolgozását, amely a november végéig megkötendő társfinanszírozási megállapodás aláírásához szükséges.
A következő hónapokban jöhetnek az első RRF-termékek
A tőkeemelés forrásaiból (tehát a 645 milliárd forintból) megközelítőleg 400 milliárd forint felhasználása az első három célterületen történhet meg az RRF-szabályok alapján (ezek a megfizethető bérlakás- és kollégium-fejlesztési program, a kockázati és növekedési tőkeprogram, illetve a kkv-versenyképességi program).
Az MFB-nél az első számú prioritás most az RRF-termékek kidolgozása.
„Az első finanszírozási termékek a következő hónapokban jelennek meg a piacon. Az első termékek megjelenéséig is elérhetők az MFB eszköztárában a kohéziós programok kkv-hiteltermékei.”
A fennmaradó 245 milliárd forintot pedig az EIB-vel közös finanszírozásban használják majd fel a hazai beruházások finanszírozására, a november végéig létrejövő társfinanszírozási megállapodás alapján.
Nem akarják terhelni az állami költségvetést
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen típusú pénzügyi termékekre és hogyan pályázhatnak majd az érdeklődő cégek. „A források pénzügyi termékek, így elsősorban hitel- és tőkeprogramok, valamint garanciatermékek keretében lesznek elérhetőek a piaci szereplők számára. A piaci konzultáció és termékfejlesztés egyik célja annak meghatározása, hogy az egyes célterületeken milyen típusú pénzügyi termékek és milyen csatornákon tudják a leghatékonyabban pótolni a fennálló piaci hiányosságokat” – reagált az MFB.
Hozzátették, hogy valamennyi finanszírozási programot nyilvánosan hirdetik majd meg, „igénylésük pedig – a terméktől és célcsoportjától függően – közvetlenül az MFB-nél vagy az MFB által megbízott közvetítőknél lesz elérhető”. A pontos menetrendről és tudnivalókról folyamatos tájékoztatást ígértek az MFB oldalán.
A fejlesztési bank azt szeretné elérni, hogy az RRF-forrásból megvalósuló konstrukciók a magyar gazdaságban azonosítható finanszírozási hiányosságot kezeljenek. A cél, hogy „ösztönözzék és ne kiszorítsák a további piaci finanszírozást, és az állami költségvetéstől függetlenül valósuljanak meg.”
