„A harmadik negyedévben is jobban alakult a VOSZ Barométer az előző időszakhoz képest, de azért árnyalni fogom ezt a képet” – kezdte előadását Kozák Ákos, a VOSZ társelnöke, aki először az Egyensúly Gazdaságkutató legfrissebb makrogazdasági előrejelzéseit ismertette. Ezek azok a peremfeltételek – mint fogalmazott –, amelyek a vállalkozók hangulatát, kilátásait is befolyásolják.
Fotó: Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)
Javuló GDP, romló infláció
Az Egyensúly Gazdaságkutató prognózisa szerint idén 1,6 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, majd 2027-ben 2,5 százalékra pöröghet fel a növekedés üteme. „Idén mérsékelten, jövőre pedig egy jóval kedvezőbb GDP-kilátásunk van” – értékelte a várakozásokat Kozák Ákos.
Majd hozzátette, hogy idén visszafogott, 1,8 százalékos éves átlagos inflációval számolnak, de a kereslet és a beruházások megugrásának következtében jövőre már lényegesen magasabb, 3,4 százalék lehet a fogyasztóiár-index.
A forint árfolyama is gyengébben alakulhat 2027-ben, ami szintén hozzájárulhat az infláció növekedéséhez: idén 370 forintos, jövőre a 380-385 forint közötti sávba emelkedő euróárfolyam várható.
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
Az elmúlt hónapokban enyhén emelkedő, 2026-ban összességében 4,5 százalékos munkanélküliségi ráta jövőre a javuló beruházási kedv hatására 4,2 százalékra csökkenhet. Ez 3,3 százalékos mediánreálbér-növekedéssel párosulhat.
A beruházások a jövő évi kedvezőbb kilátások ellenére idén is csalódást okozhatnak.
„Nagy reményeket táplált a gazdaságpolitika azzal kapcsolatban, hogy idén fordulat következhet be, de 2026-ban is több mint 3 százalékkal csökkenhetnek a beruházások”
– folytatta Kozák Ákos.
Megjöttek az első intő jelek
A VOSZ Barométer összességében romlott a harmadik negyedévben a második negyedévhez képest: 52-ről 50 százalékra mérséklődött és egy „semleges tartományba tért vissza”. Ez leginkább annak tudható be, hogy az üzleti hangulat 63-ról 58 százalékra, a beruházásokkal kapcsolatos várakozások pedig 30-ról 27 százalékra estek. Miközben a pénzügyi helyzet megítélése továbbra is stabil a cégek körében és a várakozások is javultak. „Ezzel van a legkevesebb probléma” – fogalmazott Kozák Ákos. Majd hozzátette:
„Nem tragikus a VOSZ Barométerben mért visszaesés, de oda kell figyelni rá. Nagyon izgalmas lesz az év végi, negyedik negyedéves adatfelvétel, hogy abban milyen tendenciákat látunk majd.”
Kozák Ákos azzal folytatta, hogy országosan a megkérdezett vállalkozások a kiszámíthatatlanságot tartják a legnagyobb kockázatnak. Ez azonban nem a napról napra változó törvénykezést, az új jogszabályok megjelenését jelenti (mint ahogy az az elmúlt 16 évben volt jellemző), hanem az egyértelmű gazdaságpolitikai irányok hiányát.
„A vállalkozások nem ismerik a pontos gazdaságpolitikai irányokat, nem tudják, milyen lesz a támogatáspolitika, az iparpolitika, milyen ágazatoknak, milyen méretű cégeknek kedvezhetnek a kormány intézkedései”
– magyarázta Kozák Ákos. Majd hozzátette, hogy a vállalkozások annyit már éreznek, hogy a támogatáspolitika merőben más lesz, mint amilyen az Orbán-kormányok ideje alatt volt.
„A megelőlegezett bizalom továbbra is tetten érhető, de nagyon vigyázni kell rá, hogy az mikor illanhat el, vagy sérülhet meg” – mondta a VOSZ társelnöke.
A klímaváltozás is egyre nagyobb gond
A vállalkozások a saját üzletmenetükkel kapcsolatban továbbra is úgy vélik, hogy a munkaerőhiány, illetve a csökkenő vásárlóerő jelenti a legnagyobb problémát. Ez utóbbi első hallásra ellentmondásosnak tűnhet, hiszen az elmúlt évben (és idén is) a lakossági fogyasztás számít a magyar gazdaság egyetlen igazi motorjának.
„A gyenge kereslet nem a végfelhasználóknak való értékesítésnél, hanem a vállalatok egymás közötti eladásainál jelentkezik igazán” – adott egy lehetséges magyarázatot Kozák Ákos.
A VOSZ-tagoknál a veszteséges működés továbbra is az első számú üzleti kockázat (24-ről 28 százalékra nőtt az aránya). De az éghajlatváltozás – különösen az idei nyár után – szintén egyre hangsúlyosabb kockázatként jelenik meg.
Tízből négy vállalkozás gyengébb árbevételt érhet el
Majd Kozák Ákos a 7 százalékpontot csökkenő üzletihangulat-indexre tért ki, amit „nem jelentéktelen” mértékűnek titulált. „Ismét borúsabbá váltak a gazdasági kilátások, van egy kockázatészlelés a vállalkozókban” – fogalmazott a VOSZ társelnöke. A pozitív negyedéves gazdasági kilátásokat tükröző mutató 60-ról 53 százalékra, az egyéves kilátásokat jelző várakozások 67-ről 57 százalékra estek vissza.
„Ezek jelentős elmozdulásnak tekinthetők, bár a mutatók még mindig egyfajta optimizmusról árulkodnak ” – érzékeltette Kozák Ákos.
Aggasztónak tűnik, hogy a cégvezetők 40 százaléka már arra számít, az árbevételük elmaradhat idén az év elején várttól. A tervek felülmúlását pedig mindössze a kkv-k 10 százaléka várja. Bár az is igaz, hogy a kis- és középvállalkozások árbevétel-várakozásait kevésbé lehet olyan pontosan előrejelezni, mint egy nagyvállalatét.
Lőttek az eredeti minimálbéremelési tervnek
„A beruházásokkal kapcsolatos vállalkozói hangulat alátámasztja a makrogazdasági számokat, a kettő egy irányba mutat. Ha tisztább lesz az új támogatáspolitika, ezen a soron is javulás következhet be” – jelentette ki Kozák Ákos. A VOSZ társelnöke az Mfor kérdésére elmondta, hogy a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) átfutó, európai uniós forrásokból megvalósuló kkv-támogatási programok kidolgozása idén már nem, csak a jövő évtől várható.
„A termelékenység javítására és az exporttevékenység támogatására kell fordítani ezeket a forrásokat. Nem az egyes vállalkozások, hanem a nemeztgazdaság növekedési érdekét kell szem előtt tartani. Hiszen végső soron a cégeknek is akkor lesz jobb a helyzetük, hogyha pörög a gazdaság”
– fogalmazott Kozák Ákos.
A sajtótájékoztatón kiemelt figyelmet kapott a jövő évi minimálbérről és a garantáltbér-minimumról folytatandó tárgyalások helyzete.
Már csak azért is, mert a VOSZ felmérése szerint a vállalkozók 20 százaléka egyáltalán nem emelné a minimálbért, míg 46 százalékuk legfeljebb 6 százalékos minimálbéremelést támogatna.
A visszafogott várakozások elsősorban azzal magyarázhatók, hogy a koronavírus-járvány óta különösen elvált a béremelkedések üteme a termelékenység növekedésétől. A jelenségről bővebben ebben a cikkben írtunk:
„A 2025-től számított hároméves bérmegállapodás 9, 13, jövőre pedig 14 százalékos minimálbéremelési ütemet irányzott elő, 3,4, 4,1, jövőre pedig 4,3 százalékos GDP-növekedésre alapozva. Nos, ettől a tényleges gazdasági növekedés mértéke nemhogy nüansznyira maradt el, hanem a töredéke volt” – fogalmazott Perlusz László, a VOSZ főtitkára. Jelenleg a cégek 94 százaléka egyáltalán nem tervez fizetésemelést, ami persze az év vége felé, a szezonalitás miatt érthető (a béremelések leginkább az év első hónapjaiban szoktak megvalósulni), de mégis utal a vállalkozások visszafogott bérfejlesztési terveire.
Fotó: Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)
Bár konkrét előrejelzést Perlusz László nem tett a jövő évi minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés mértékére vonatkozóan, annyit elárult, hogy zajlanak a tárgyalások a kormány és a vállalkozói szféra között. Október második felében pedig biztosan összeül a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma.
Finomhangolná a VOSZ a vagyonadót
A vagyonadóval kapcsolatban Perlusz László elmondta, hogy megtették a javaslataikat a kormánynak a tervezet finomítására, aminek a VOSZ véleménye szerint jobban figyelembe kellene vennie a kisebb, 1-5 milliárd forint közötti értékű vállalkozások érdekeit.
„Nem az a kérdés, hogy elfogadható-e a vagyonadó, hanem az, hogy mennyire szolgálja a hazai kkv-szektor érdekeit. Véleményünk szerint finomítani kell a tervezetet a jelenlegi formájában. A kormány a nyáron heroikus küzdelmet folytatott és sikerrel is járt az európai uniós források hazahozatala érdekében, azonban a szakmai vitát nem lehet megúszni a vagyonadó bevezetésével kapcsolatban”
– fogalmazott Perlusz László.
