A cikk eredetileg laptársunk, oldalán, a Privátbankár.hu-n jelent meg.
Szinte napra pontosan fél év telt el azóta, hogy a koronavírus-járvány gyors terjedése miatt kihirdették a globális veszélyhelyzetet. Aminek rendkívül negatív hatása már a márciusi, tört hónapban is megmutatkozott, de még inkább áprilisban. Az egészségügyi biztonsági intézkedések nyomán sorra álltak le a gyárak, zártak be a vendéglátó-ipari egységek, iskolák, óvodák, gyakorlatilag megszűnt az idegenforgalom, a fizikai jelenlétet nem igénylő munkakörökben dolgozók home office-ba kényszerültek, a kevésbé szerencsések pedig elveszítették az állásukat. A járvány májusi enyhülését követően aztán fokozatosan visszatért az élet, normális kerékvágásról azonban még most sem beszélhetünk. Már csak azért sem, mert az elmúlt napok csúcsokat döntögető hazai fertőzöttségi adatai azt jelzik, megérkezett a korábban kilátásba helyezett második hullám.
De egyelőre még tekintsünk vissza az elsőre. Arra voltunk kíváncsiak, vajon a bankok hogyan élték meg az utóbbi fél évet, hogyan alakult az üzletmenetük az első hullám idején. Különösen a hitelezésük, ebből ugyanis általában lehet következtetni arra, a gazdasági folyamatok hol tartanak: egy erősebb kereslet a kilábalásra utal, míg egy lanyhább arra, hogy még arrébb van a fordulat. Lássuk a lapunk körkérdésére adott banki válaszokat.
OTP
Az első félév adatai azt mutatják, hogy jól fut a legnagyobb hazai bank szekere, a teljesítő hitelállományai 8 százalékkal nőttek. A piaci alapú személyi hitelei éves alapon 19 százalékkal gyarapodtak. Továbbra is erős volt az érdeklődés a babaváró hitelek iránt, ezek első hat havi szerződéseinek értéke elérte a 132 milliárd forintot. A lakáshitelek éves szinten 15 százalékkal bővültek, míg a vállalatiak 16 százalékkal.
UniCredit
A pandémia összességében jelentősen visszavetette a hitelei iránti keresletet, de az egyes ügyfélszegmensei különböző módon reagáltak a járvány kialakulására és következményeire. A legkevésbé a kisvállalati ügyfelek hiteligényei estek vissza. A nagyobb vállalatoknál a járványhelyzet első két hónapjában volt jelentősebb csökkenés, az utóbbi két hónapban viszont mintha „be akarnák hozni a lemaradást”: július-augusztusban az előző év hasonló időszakát volumenben és darabszámban is jelentősen meghaladó hitelkérelemmel keresték meg az UniCreditet.
E bank legkedveltebb lakossági hiteltermékei a személyi kölcsönök, a jelzáloghitelek és a babaváró hitelek voltak, ezek kereslete az idei tavaszi mélypontot követően egyaránt élénkült, fokozatos visszarendeződés kezdődött. Ám összességében az UnicCredit lakossági ügyfeleinek hiteligénye még így sem érte el a tavalyi év hasonló időszakának mértéket.
K&H
A koronavírus-járvány okozta jelentős márciusi gazdasági lassulás ellenére a belga KBC százszázalékos tulajdonában lévő bank alaptevékenysége erős maradt. Míg a lakáshitelek folyósításában jól teljesített, addig a fogyasztási hitelekében némileg visszakozott. Mint arról a bank a múlt heti sajtótájékoztatóján beszámolt, hitelportfoliója április-június között 1 százalékkal tudott bővülni. Az állam által könnyített feltételek is közrejátszottak abban, hogy a K&H 17 százalékkal több új hitelt tudott kihelyezni az idei első félévben, mint a tavalyiban. E 293 milliárd forintos növekményből 188 milliárd a vállalati szektorba érkezett, míg 104 milliárd a lakossághoz. A személyikölcsön-folyósítások 5 százalékkal mérséklődtek, annak ellenére, hogy az ügyfelek mobilapplikáción is igényelhették e konstrukciót. Ezzel szemben a jelzáloghitelekből éves szinten 10 százalékkal több fogyott, alapvetően ez járult hozzá az új lakossági hitelek – már említett – növekményéhez.
MKB
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó bank fedezetlen hiteleinél a piaci trendeknél kisebb mértékű visszaesés látható. Hogy mekkora, azt lapunk érdeklődésére nem árulták el, noha e hitelintézet immár 2019 júniusa óta a Budapesti Értéktőzsdén szerepel, mely tény egy tőzsdén kívüli céghez képest nagyobb átláthatóságot kellene, hogy jelentsen. Csupán annyit közölt az MKB, hogy személyi kölcsönből átlagban 1,5-2 millió forintot folyósított, míg a babaváró hiteleknél az egy ügyfélnek kihelyezett összeg, a hitelképesség-vizsgálat eredményétől függően, jellemzően eléri a maximum adható 10 millió forintot. A járványhelyzet miatt a jelzáloghitelek esetében minimális visszaesést tapasztaltak, az átlagosan folyósított hitelösszeg 14 millió forint körül alakult.
A vállalati üzletágban a pandémiás helyzetet a támogatott termékek sokasága és sokfélesége hivatott ellensúlyozni. Sokatmondó, hogy a vállalkozások kifejezetten élénken érdeklődnek a kríziskonstrukciók iránt. A legnépszerűbb az NHP Hajrá és az Exim kármentő konstrukciója, illetve a Széchenyi Program. Az NHP Hajrá-ügyletek szerződött állománya meghaladja a 25 milliárd forintot, az Exim-konstrukció esetében ez a szám 11 milliárd forint körül alakul.
Erste
Június végén az ügyfélhiteleinek állománya 22 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, aminek a hátterében a bank szerint részben a moratórium áll. De az új hitelek is 18 százalékkal növekedtek az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest, elsősorban a babaváró hitelek töretlen népszerűsége miatt. Ezek adták az új fogyasztásihitel-kihelyezések több mint felét. A babaváróhitel-piac mérete havi 50 milliárd forint körül mozgott az utóbbi fél évben, ebből az Erste folyamatosan 17-18 százalékos részesedést hasított ki. Az újonnan folyósított jelzáloghiteleinek az értéke a féléves adatok alapján 7 százalékkal nőtt éves szinten, mindez azonban egy kedvező első negyedév és egy pandémia sújtotta második eredménye. Az április és a május egy kisebb korrekciót hozott a szigorítási intézkedések miatt, június-júliusban azonban már erősödést tapasztaltak és fokozatosan kezdi megközelíteni a piac mérete a februári szintet. Az Ersténél arra számítanak, hogy 2020-ban sikerül elérni a 2019-es jelzáloghitel-folyósítási számot, mivel a júliusi és augusztusi adatok már a tavalyi szintnek felelnek meg.
A vállalati új kihelyezések volumene idén az első hat hónapban 15 százalékkal csökkent tavalyhoz képest, a hitelállomány azonban még így is 19 százalékkal bővült egy év alatt és elérte a 779 milliárd forintot. A nagyvállalatok és önkormányzatok hitelállománya egy év alatt 27 százalékkal nőtt és az új hitelek volumene is 63 százalékkal volt magasabb, mint a tavalyi első félévben. A kereskedelmi célú ingatlanoknál a hitelállomány 21 százalékkal bővült, míg a kihelyezés 57 százalékkal maradt el 2019 első hat hónapjától. A kis- és középvállalkozásoknál a hitelállomány egy év alatt 11 százalékkal gyarapodott, az új kihelyezés azonban 30 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
Budapest Bank
A bank – mint lapunknak fogalmazott – a kockázatkezelésben eddig is konzervatív volt, évek óta arra törekszik, hogy kellően diverzifikált legyen a portfoliója, amely a vírushelyzet előtt is kiváló minőségű volt. Ebben azóta sem történt változás és nem is számítanak elmozdulásra. A személyi kölcsön esetében az új folyósítások piaca jelentősen visszaesett, főleg áprilisban. Júniusban már emelkedés volt tapasztalható. A babaváró kölcsönök népszerűsége e banknál is töretlen a tavaly júliusi bevezetése óta. Ugyan márciust követően visszaesett, de júniusban már ismét növekedett. A lakáshitelek iránti érdeklődés végig magas maradt, az egész évre vonatkozóan pedig intenzív kihelyezést várnak az egész évre. E két hiteltípus esetében több tízmilliárd forint körül volt a szerződött összeg.
CIB
A bank teljesítő hitelállománya egy év alatt közel 20 százalékkal nőtt, mind a vállalati, mind a lakossági új folyósítások 40 százalékot meghaladóan bővült. A portfólió minősége az elmúlt évek munkájának eredményeként nagyon jó – ezt jelzi, hogy a CIB ügyfelei nagyobb arányban nem éltek a moratóriummal, mint a bankszektor átlaga (pontos számokat nem közöltek). A bank vállalati portfóliójának részletes átvizsgálása után alapvetően nem vár jelentős emelkedést a nemteljesítő-hitelállományban. A lakossági portfóliónál ezen átvizsgálás eredménye alapján szintén arra számít, hogy bár emelkedni fog a nemteljesítő-arány, az még így is mind operációs, mind pénzügyi szempontból kezelhető mértékű lesz.
A kis- és középvállalkozói, valamint a nagyvállalati hitelek iránt az érdeklődés folyamatos az olasz tulajdonú (Intesa Sanpaolo) hitelintézetnél, ügyfelei keresik az NHP Hajrá vagy az Exim által kínált kedvező kamatozású termékkonstrukciókat, de kedveltek a HG Krízis Garanciaprogramban résztvevő további hiteltermékei is. Ez a népszerűség nagyban köszönhető az ügyfelek számára kínált kedvezményes, személyre szabott kamatoknak, valamint a folyamat gyorsaságának, hiszen a hitelbírálati idő a Magyar Nemzeti Bank által is megszabott legfeljebb 10 nap, azaz az ügyfelek valóban gyorsan juthatnak forráshoz. A lakossági hiteltermékek iránti kereslet áprilisban érte el a mélypontját, azóta folyamatosan nő az érdeklődés, és közelíti a vírushelyzet előtti volumeneket.
Takarékbank
A járvány első időszakában e bank ügyfélkörében is átmenetileg csökkent a hitelállomány, amely azonban azóta már növekedésbe fordult. Ez utóbbin belül a gazdaságélénkítő programok következtében a vállalatihitel-igénylések száma a tavalyi év ezen időszakánál is magasabb. „A jelenleg rendelkezésünkre álló adatok alapján, valamint a pandémiás helyzetre reagáló jogszabályi környezet gyakori változása miatt nehéz megjósolni, hogy 2021. január 1-jétől mi várható a hiteltörlesztéseknél. A Takarékbank felkészülve várja majd a moratórium leteltét követő időszakot és fizetési nehézségek esetén törekszik az ügyfelek számára konstruktív megoldásokat kidolgozni” – tartotta szükségesnek hangsúlyozni a BB-vel és az MKB-val egyesülni készülő hitelintézet.
A fiatal családok körében továbbra is közkedvelt termék a babaváró hitel, mely terméket a Takarékbank is töretlen sikerrel értékesíti. Az év eleje óta – a márciusban tapasztalt minimális megingás után – jelentős számú igénylést nyújtanak be az ügyfelek hétről-hétre. 2020-ban, július végéig, több mint 42 milliárd forint értékű szerződést kötött a bank, ebből a pandémiás időszakban több mint 26 milliárdot. A jelzáloghiteleknél sincs szó visszaesésről, a vásárlói aktivitás folyamatosan tapasztalható.
Gránit Bank
Saját bevallása szerint felkészülten érte a nem várt pandémiás helyzet, hiszen voltak olyan jól bevált szolgáltatásai, amelyekkel a hagyományos banki eléréseket kiválthatta. A hitelállománya növekedett az előző év végéhez képest. A pandémiás időszak alatt és azóta is azt tapasztalják a Gránitnál, hogy folyamatosan növekszik a lakossági (főleg a babaváró és a lakáscélú) hitelek iránti kereslet. A babaváró hitelek iránt fokozódó érdeklődést az is elősegítette, hogy a hitelkérelmet e banknál online is be lehet nyújtani, majd a digitális ügyfélfiókban egészen a szerződéskötésig végigvinni – ez a bank állítása szerint nagy népszerűségnek örvend. Nem csoda, hogy a benyújtott igénylések több mint 90 százaléka online felületen érkezik be.
Összességében a bankok válaszaiból az derül ki, hogy szerencsére a járvány ellenére sem állt le a hitelezési vérkeringés. Igaz, alapvetően az államilag támogatott kölcsönök fogytak jól – a lakosság mindenekelőtt a babaváró hitelt, míg a vállalatok az NHP Hajrát vitték –, ami nem meglepő, hiszen e konstrukciókat rendkívül kedvezményesen lehet elérni. Az azzal kapcsolatos óvatosság, hogy senki nem tudja, mit hoz a járvány második hulláma, annak hatása a gazdaságra az elsőnél negatívabb lesz-e, a leglátványosabban abban tükröződik, hogy az utóbbi években csúcsra járt személyi kölcsönök igénylése március közepétől látványosan visszaesett. Arra pedig, hogy a válság a kisebb vállalkozásokat érzékenyebben érintette, mint a nagyobbakat, a kríziskezelő állami konstrukciók népszerűségéből lehet következtetni.
