A napokban járta körbe a sajtót a hír, hogy májusban tüdőtranszplantációval sikerült megmenteni egy koronavírusos beteget az Onkológiai Intézetben, mert a vírus annyira tönkretette a tüdejét, hogy kizárólag így lehetett megmenteni az életét. Magyarországon ez volt az első ilyen műtét, de egész Európában épp egy évvel ezelőtt, tavaly májusban végezték el az első koronavírusos beteg tüdőátültetését Bécsben.
„Ez a tüdőtranszplantáció is óriási siker a koronavírus elleni küzdelemben. De az első hullám kezdetén még igen keveset tudtunk az új kórokozó által okozott betegségről. Akkor még a donációk éllovasának számító Spanyolországban is csökkent a szervdonációk és átültetések száma, ahogy hazánkban is. Akkor szinte Európa-szerte leállították a transzplantációkat, főleg az élődonoros veseátültetéseket, de Magyarországon még akkor is mindvégig működtek a szervdonációs és transzplantációs programok, valamint a nemzetközi szervcsere, szigorú járványügyi szabályok betartása mellett" – mondta Dr. Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat transzplantációs igazgatója lapunknak.
Magyarországon jelenleg több mint ötezren vannak, akiket folyamatosan gondozni, vagy kontroll alatt kell tartani a transzplantációjuk után, de sokan még csak várakoznak az életmentő műtétre.Őket transzplantációra alkalmas állapotban kell tartani a gondozás keretei között. E két, a transzplantációban érintett csoport életébe tenyerelt bele a COVID-19 azzal, amikor végstádiumú szervelégtelenségben, vagy a folyamatosan szedett gyógyszerekkel legyengített immunrendszerükkel futottak bele a járványba.
Új szempont: az elhunyt donorok Covid-szűrése
„Hazánkban főleg elhunyt agyhalott donorokból származnak a beültetendő szervek, a donorjelentéseket értelemszerűen az intenzív osztályoktól kapjuk. Azoktól az intenzívektől, amelyek a különböző hullámok alatt jelentősen leterheltek voltak súlyos állapotú koronavírus fertőzött betegekkel. Így azóta is óriási munka úgy felismerni és gondozni a potenciális donorokat, hogy az átültetéssel nehogy átvigyük a vírust az immunszuppresszív gyógyszerekkel legyengített immunrendszerű páciensbe. Magyarországon a felismert és jelentett potenciális szervdonorok között 2020-ban 7 olyan eset volt, amelynek során a szervkivétel igazolt COVID–19-infekció vagy annak gyanúja miatt hiúsult meg. Ezért elmondhatom, hogy a hazai védekezési és szakmai intézkedések bevezetése és annak szigorú alkalmazása eredményesnek bizonyult, donoreredetű Covid-átvitel nem történt hazánkban" – magyarázza az igazgató a COVID-19 egyik legnagyobb kihívását a transzplantáció tekintetében.
De nem kizárólag csak magyar kórházak intenzív osztályairól, hanem külföldről is érkeznek beültethető szervek, miután Magyarország 2013-ban csatlakozott az Eurotransplanthoz. Így tavalyelőtt 72, 2020-ban már 86 szerv érkezett hozzánk Európából.
„Ennek köszönhető, hogy bár tavaly az elhunyt donorok száma 38 százalékkal csökkent, a beavatkozásaink száma mindezek ellenére csak 27 százalékkal. Ennek az az oka, hogy még a legnagyobb korlátozások idején is megfeszített erővel, de megoldottuk orvosi team-jeink külföldi kiutazását a felajánlott szervért, s elmondhatjuk, hogy a Covid miatti határzárak és egyéb szigorítások ellenére egyetlen egy külföldről behozott szervnél sem futottunk ki az időből, s transzplantálhattuk őket"
– mondja Dr. Mihály Sándor, aki dióhéjban még arról is mesél, hogy a Covid miatt milyen óriási mértékben megnőttek az adminisztrációs, a szervezési és az egyéb teendőik, s milyen lehetetlennek tűnő helyzeteket kellett megoldaniuk a hirtelen megjelent világjárvány kapcsán. A járvány elején az Eurotransplant országai között ő volt az első, aki folyamatos nemzetközi tapasztalatcserére hívta hetente a külföldi kollégákat, közben a hazai szervdonáció Covid-eljárási protokolljának a sokadik változatát állították össze nemrégiben.
„A járványra reagálva újfajta gyakorlatot kellett kialakítanunk, amelyben a kockázatbecslések során rizikószintekben gondolkodunk, és a sokféle vérből történő szűrés mellé bekerült az alsó és felső légúti mintából történő Covid-szűrés is. Sok mindenben vált bonyolultabbá a munkánk, ugyanakkor még egyedibbé és személyesebbé váltak a döntéseink és az eljárásaink" – jelenti ki a szakember a Magyar Transzplantációs Társaság főtitkáraként is.
Ennyivel csökkent a beavatkozások száma
A szervbeültetések átlagos várakozási ideje 3-3,5 év. Új vesére 3-3,5 évet, új tüdőre és májra kevesebb mint 1 évet, új szívre 1,5 évet kell várnia a várólistákra felkerült, transzplantálható betegnek. Sajnos jóval többen vannak olyanok, akiknek szüksége lenne új szervre, de nem alkalmasak rá valamilyen okból. Például hetente 6-7000 ember jár művesekezelésre, de csak egy részük műthető. Igaz, hogy az Eurotransplanhoz való csatlakozás óta eltelt 7 év alatt több, mint 40 százalékkal többen kerültek a várólistákra, de a beültetésekre várók számát most a Covid is befolyásolja: míg 2019-ben 1420 fő volt fent a transzplantációs listákon, addig jelenleg 1320 fő várakozik szervcserére. 1061 fő vesére, 91 fő májra, 104 fő szívre, 17 fő tüdőre, kombinált vese-hasnyálmirigy műtétre pedig 47 fő.
A beavatkozások döntő többségénél elhunyt donor szervét használják fel. A számos előnnyel járó élődonoros transzplantáció Magyarországon csak a veseátültetésnél lehetséges, bár a Semmelweis Egyetemen épp most készítik elő az élődonoros májátültetés lehetőségét. (Japánban idén áprilisban hajtották végre az első élő donoros tüdőátültetést, szintén egy koronavírussal fertőzött emberen). Egyébként Magyarországon az élődonoros vesetranszplantáció 2019-ben és 2020-ban is 30-30 volt, tehát érdekes módon itt nem tudott a Covid beavatkozni.
Az Országos Vérellátó Szolgálat Covid előtti és utáni adatait vizsgálva jól látható, hogy tavaly áprilisra mennyire visszaestek a szervkivételek és -beültetések számai. Míg 2020. januárjában még 47 szervet vettek ki elhunyt donorból Magyarországon, áprilisban, a járvány első hullámának berobbanásakor már kevesebb, mint a harmadára, 13 esetre csökkent le a szám. A szervbeültetéseknél hasonló a visszaesés. A januári 38 beavatkozás helyett áprilisban már csak 6-ra került sor. Az első hullám lecsengése után, a májusi újraéledés átmenetinek bizonyult, hiszen szeptemberben ismét a márciusihoz közeli számok születtek. A novemberi és decemberi második hullám pedig tovább csökkenéseket hozott.
A tavalyi adatok főleg a 2019-es adatokkal összehasonlítva rajzolódnak ki, hiszen 2019-ben összesen 543 szervkivétel történt, 2020-ban pedig 329-ra csökkent a számuk. A szervbeültetéseket illetően 2019-ben 440 beavatkozás történt, 2020-ban pedig 320-ra karcsúsította a Covid az operációk számát.
„De ismét hangsúlyozom, hogy sok országgal szemben Magyarországon még az első hullám idején is végeztünk transzplantációt, még ha csökkent mennyiségben is, ami óriási dolog, miközben megvédtük betegeinket a koronavírustól az átültetések során" – teszi hozzá az adatok megértéséhez az igazgató.
Lesz-e újabb mélypont?
2021 év elején aztán ismét a visszarendeződésre utaló számok láthatóak, de a hazai pandémia leghalálosabb harmadik hullámának idején, márciusban az első hullámot idéző transzplantációs számok születtek. Idén márciusban ugyanis 6 elhunyt donoros szervkivétel, s csak 14 szervbeültetés történt. Májusban és júniusban viszont megint lendületet kaptak a beavatkozások, közelítik a tavaly ilyenkori adatokat.
„S hogy mi lesz a negyedik hullámban? Mindenekelőtt a Magyar Transzplantációs Társaság a napokban adja ki a transzplantációra váró, vagy a transzplantáción átesettek harmadik oltására vonatkozó ajánlását. Emellett pedig tesszük tovább a dolgunkat az életmentés szolgálatában" – válaszolja az igazgató a delta-mutáns által generált várható következő hullámra vonatkozó kérdésünkre válaszolva.
