Lapunk is beszámolt Hadházy Ákos múlt heti körútjáról, amely során az ellenzéki politikus a legmagasabb osztályban szereplő hazai focikluboknál próbálta felmérni, hogyan érinti őket az energiaválság, a többszörösére ugrott áram- és gázárak. Tapasztalatait Hadházy Facebook-oldalán osztotta meg a nyilvánossággal.
E posztok szerint a Puskás Akadémia meccseinek otthont adó felcsúti stadion gyepét melegvízzel fűtő kazán a brutális energiaárak ellenére zavartalanul üzemel, s a bajnoki címvédő, a tabellát most is vezető, az Európa Ligában vitézkedő Ferencváros által használt Groupama Aréna gyepét is fűtik.
Úgy tűnik, ezt a luxust nem mindegyik klub engedheti meg magának, hiszen a kispesti Bozsik Arénát viszont a Budapest Honvéd a vasárnapi, pont a Fradival vívott mérkőzés után – az energiaválságra, a drasztikusan növekvő rezsiköltségekre és az ennek következtében kialakuló negatív gazdasági folyamatokra hivatkozva – bezárta, az újranyitásról majd januárban döntenek.
A nagyközönség által is használt uszodák némelyikére már jóval korábban lakat került. Például a dunabogdányi szeptemberben már ki sem nyitott, a győri két objektum és a csepeli szeptember közepén, a kazincbarcikai október 1-jén, míg a budaörsi november 1-jén húzta le a rolót, méghozzá határozatlan időre.
Velük szemben vannak uszodák, amelyek üzemeltetői még reménykednek, így csak átmeneti időre zártak, illetve zárnak be. Így a Kispesti Uszoda 2022. december 19-étől előreláthatólag 2023. március 31-éig nem látogatható, a budai Városmajori uszoda és a MOM Sportközpont pedig januártól három hónapra áll le. A szintén budai Komjádi-Császár uszoda eddig még nem jutott el, de nem sok jót sejtet, hogy a sportolni vágyókat a napokban már azzal szembesítették, ezentúl csak hétvégén krallozhatnak, s akkor is csak a 25 méteres medencében.
A kispesti és budai uszodáknál az év végi leállás időpontja nem lehet a véletlen műve, abból kiindulva, hogy egy november elejei bejelentés szerint "a felmérések és szakmai egyeztetések alapján kiválasztott vizes létesítmények üzemeltetőinek az üzemeltetési többletterhek enyhítésére a Sportért Felelős Államtitkárság kormányzati forrásból vissza nem fizetendő támogatást nyújt az idei naptári év végéig".
Hogy aztán 2023-tól mi történik, illetve mi lesz a ki nem választott uszodákkal, arról már nem szól a fáma.
Így a válság közepette az egy sor gazdasági kínt kényszerűen átélt, emiatt vélhetően a békebeli időkhöz képest feszültebb polgárok számára ahhoz, hogy legalább az egészségüket képesek legyenek karbantartani, maradnak az intézményes feltételeket nem igénylő sportok, mint például a futás, vagy a kerékpározás. Ám ezek sem mindenki számára megoldások – gondoljunk például a derék-, vagy ízületi problémákkal küzdőknek –, ráadásul a tél közeledtével egyre hűvösebb időjárás miatt nem is feltétlenül egészségesek.
Nagyon úgy tűnik tehát, az energiaválság közepette sem változott az, hogy miközben a kormány a sporton belül is marginális figyelmet fordít arra a területre, amely a társadalom széles rétege számára hozhatná testközelbe a sportolási lehetőségeket, változatlanul a versenysportokon van a fókusz.
E témát is körüljárta lapunk főszerkesztője, Csabai Károly a Trend FM hétfő reggeli műsorában, amelyet itt hallgathat meg:
