<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Tíz év leforgása alatt több mint az ötszörösére növelte az Orbán-kormány a sportbüdzsét, ami mellett szintén nem kevés pénzről mondott le a TAO-támogatások miatt is. Összegeztük a kormány sportszámláját.

Amikor a 2010-es választások előtt Orbán Viktor azt mondta, hogy a sportot stratégiai ágazatnak kell tekinteni, valószínűleg a kormányfőn kívül senki nem sejtette, hogy ilyen nagy súlya lesz ennek a mondatnak. Aztán nagyon hamar megfogalmazódtak az első hangzatos célok, egyre nagyobbra hízott a sportbüdzsé és látványos fejlődésen ment keresztül a sportinfrastruktúra is, a politika pedig szép lassan teljesen behálózta a sport világát. Egy dolog azonban a mai napig hiányzik a képletből: az eredmények.

Ha ugyanis valaki 2010-ben megmondta volna, hogy tíz év alatt mennyi pénz áramlik a sport területére, a megdöbbenés mellett joggal feltételezhette volna bárki az országban, hogy ez újabbnál újabb sportsikerekkel fog társulni. Ám ma már mindenki tudja, hogy ez nem így történt: egy-egy villanást leszámítva nem sikerült elérni a kitűzött célokat. Pedig ennyi pénzből már fel kellett volna nőnie egy olyan generációnak, amely letarolja a nemzetközi élmezőnyt - mondta Klasszis Klub rendezvényünkön Steinmetz Ádám, az egységes ellenzék sportszakpolitikai vezetője.

Annak ellenére történt mindez, hogy ha kimondatlanul is, de Orbán Viktor sosem szabott felső határt a sportköltéseknek. Ha év közben egy-egy klub bajba került, vagy épp stadiont szeretett volna, rendeleti úton már biztosította is a szükséges összeget a miniszterelnök. Kegyelmi állapotban volt a sport hosszú-hosszú éveken keresztül, hiszen

  • a költségvetés tortájának sportszelete mára a 2011-es ötszörösére növekedett,
  • ma már 100 milliárdos nagyságrendről mond le a kormány állami bevételként a TAO-rendszer miatt,
  • rendeleti úton is biztosít forrásokat az eredeti előirányzatokon túlmenően,
  • adókedvezményeket vezettek be a sportklubok részére, mely szerint a munkáltatónak nem kell befizetnie a ráeső adót a sportolója után,
  • a játékosok pedig már nem 250, hanem évi 500 millió forintos határig adózhatnak a kedvezményes ekho igénybevételével.

Ma már egész jól körvonalazódik, hogy az eredmények elmaradása részben annak köszönhető, hogy a megfelelő, minőségi szakmai, edzői háttérre kevés figyelem irányult. Pedig egy modern stadiontól és szép öltözőtől senki nem fog megtanulni sportolni.

De jelen cikkünknek nem a hibás vagy helytelen döntések boncolgatása a témája, hanem, hogy összegezzük, mennyit is költött el a kormány sportra 2011 óta. Igaz, hogy 2010-ben kerültek hatalomra, ám a 2011-es volt az első olyan költségvetés, melyet már a Fidesz-KDNP kormány állított össze. Az összegzéshez a költségvetési zárszámadásokat hívtuk segítségül, pontosabban annak a költségvetési kiadásokat funkciók szerinti lebontását bemutató, illetve az érvényesített adókedvezmények listázó táblázatát. A legyűjtött adatokból jól kirajzolódik a sportbüdzsé felhízlalása is.

Minden pénzt megadtak Orbánék a sportnak (Fotó: Pixabay)Minden pénzt megadtak Orbánék a sportnak (Fotó: Pixabay)

Míg 2011-ben még csak 61,1 milliárd forintot fordítottak közvetlenül a költségvetésből sportra, addig a 2021-es költségvetés már 309,8 milliárd forintos kiadást jegyzett elő (a zárszámadás majd csak idén ősszel kerül be a parlament elé, ezért feltételezzük, hogy a dokumentumban szereplő terv adat meg fog egyezni a tényadattal). Emellett 2011-ben 38,4 milliárd forint esett ki a büdzséből a TAO miatt, tavaly 135 milliárddal számolt a kormány.

Összegezve a vizsgált időszak elején 99,5 milliárd forint áramlott a sportba, tavaly pedig már 444,8 milliárd. A növekedés mértéke 350 (!) százalékos.

A legnagyobb éves növekedés 2016-ban volt, akkor a korábbi 218,5 milliárd forint után 412,2-re nőtt az a pénzmennyiség, amit a kormány a sport területére irányított az államkasszából.

Összesítésünk szerint 2011 és 2021 között közvetlenül a költségvetésből 2458 milliárd forintot fordított sportra a kormány, a TAO-rendszernek köszönhetően még 1107 milliárd áramlott a területre, vagyis a teljes sportszámla 3566 milliárd forintos.

Vagyis minden dolgozó magyar 792 ezer forintja ment a sportba.

Nem arra ment a pénz, amire igazán kellett volna

Az Orbán-kormány egy időben azzal indokolta az elképesztő mértékű sportcélú költekezést, hogy minden egyes forint, amit sportra fordítanak, két forint megtakarítást jelent az egészségügyi kasszának.

Az indoklásban ráció van ugyan, ám egyáltalán nem érvényes a magyar kormány hozzáállására. Ahhoz, hogy ez az indoklás valós eredmény is legyen, arra lenne szükség, hogy olyan területekre áramoltassák a pénzeket, melyek az állampolgárok egészségtudatát növelik. A stadionokról, arénákról és a grandiózus sportcsarnokokról ez nem mondható el, ahogy a felcsúti komplexumról, vagy épp a magyarul sem beszélő ukrán fiatalokat nevelő és zömében külföldieket foglalkoztató Kisvárdáról sem.

A kormány hozzáállásában 2014 környékén jött el a fordulat, ekkor kezdtek tornatermeket és tanuszodákat építeni, melyek a felnövekvő generáció egészségtudatát alapozhatják meg. Ugyanígy a társadalom céljait szolgálta volna a diáksport és a szabadidősport állami támogatása - olyan lehetőségeket teremteni, mely bárki számára elérhetővé és hozzáférhetővé teszi a sportolást.

A költségvetési dokumentumokból összegyűjtöttük mennyit fordított a kormány ezekre a célokra, az eredményt nyugodtan nevezehtjük elszomorítónak.

2011 óta ugyanis alig 50 milliárd forint az az összeg, amit a költségvetésből szabadidősportra, diáksportra, tornaterem és tanuszoda építésekre fordított. Ez a TAO-nélküli sportkasszának csupán a 2(!) százaléka.

A jövőt biztosító területekre sem jutott ennyi pénz

Lényegében kijelenthető tehát, hogy a kormány a sporton belül is marginális figyelmet fordít arra a területre, amely a társadalom széles rétege számára hozhatná testközelbe a sportolási lehetőségeket. Cserébe az infrastruktúrán, a versenysporton és a nemzetközi versenyek megrendezésén van a fókusz. Itt egy mondat erejéig azonban érdemes megemlíteni, vitán felül áll, hogy a sportinfrastruktúra leromlott állapotú volt, és szükséges volt állami forrásokból megújítani azt; ám semmi nem indokolta, hogy - túlzó kifejezéssel élve - minden bokorba új létesítményt húzzanak fel.

Hogy mennyire túlzó a kormány sportköltése, azt egy összehasonlítással lehet még jobban érzékeltetni. Populista gondolatmenet, de kíváncsiak voltunk, hogy alakultak ezen időszak alatt az oktatásra és egészségügyre fordított pénzek. Egyáltalán van olyan terület, melyre nem jutott annyi állami forrás, mint a sportra? A válasz: igen. Nem is egy.

A sportra fordított 3566 milliárd forinttal párhuzamosan 2011 és 2021 között:

  • 2878 milliárd ment el iskolai előkészítésre és alapfokú oktatásra,
  • 2632 milliárd forintot költöttek középfokú oktatásra,
  • 1220 milliárd forintot háziorvosi és gyermekorvosi szolgáltatásra,
  • 848 milliárdot rendelői, orvosi és fogorvosi ellátásra,
  • 384 milliárd forintot pedig közegészségügyi tevékenységekre és szolgáltatásokra.

Utóbbi tétel 10 év alatt nem érte el azt a nagyságrendet, ami akár egyetlen évben a sporthoz áramlott. A közegészségügyi tevékenységek és szolgáltatásokba tartozik többek között:

  • a család és nővédelmi egészségügyi gondozás,
  • ifjúság-egészségügyi gondozás,
  • fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás,
  • kábítószer-megelőzés programjai, tevékenységei,
  • prevenciós programok,
  • szenvedélybetegségek megelőzésének programjai, tevékenységei.

Jól látszik tehát, hogy nem sajnálta a kormány a pénzt a sportra az elmúlt 10 évben, ám a 3566 milliárd forint elköltése finoman szólva is vitatható és kritizálható. A széles körben hasznos területekre alig-alig ment valami, az 50 milliárd forint gyakorlatilag láthatatlan tétel ekkora összköltés mellett. Ez a bődületes pénzmennyiség sokkal inkább ártott az ágazatnak, mint használt volna, hiszen az eredmények sem jönnek úgy, ahogy kellene.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.