A vállalatok vezetőit jobban aggasztja a dolgozók termelékenysége, mint az, hogy otthonról dolgoznak-e vagy az irodában ülve. Erre jutott egy friss, a csoportmunkát támogató szoftvereket fejlesztő ausztrál Atlassian cég tavalyi felmérése, amely keretében a világ legnagyobb vállalatait rangsoroló Fortune 500 és Fortune 1000 listáról 100-100 cégvezetőt kérdeztek meg arról, mit tartanak vállalatuk legnagyobb szervezeti kihívásának.
A válaszadók közel fele, 43 százaléka az alacsony termelékenységet jelölte meg. Csak a menedzserek harmada gondolta úgy, hogy a dolgozók irodai jelenlétének köze van ahhoz, milyen hatékonyan dolgoznak-e. Több mint háromnegyedüket jobban aggasztja, hogy dolgoznak-e, mint hogy hol dolgoznak.
A koronavírus-járvány idején szerzett tapasztalatok ellentmondóak voltak. Kezdetben megugrott az otthonról dolgozók hatékonysága, majd meredeken csökkent. Az elmúlt nyáron az Egyesült Államokban a hivatalos munkaügyi statisztika szerint 5,2 százalékkal nőtt a munka termelékenysége 2022 közepéhez képest, amire a Covid első éve, 2020 óta nem volt példa - számolt be a kutatás eredményeiről a CNBC amerikai gazdasági hírtévé.
Bár a hatékonyság javul, a cégvezetők még mindig bizonytalanok abban, hogy beosztottjaik megfelelően serénykednek-e anélkül, hogy az irodában rajtuk tartanák a szemüket – mondta Scott Farquhar, az Atlassian társalapítója. Mindkét fél, a beosztottak és a főnök is még mindig az alkalmazkodás időszakában vannak a vegyes irodai-távmunka rendszerhez.
A távmunkával szembeni kifogások jól ismertek a szervezethez való hűség gyengülésétől kezdve a csoportmunka nehezebb koordinálásáig. A közgazdászok és a HR-szakemberek ugyanakkor a gazdaság lassulását és a nagyobb munkahelyi fluktuációt is felelőssé teszik a termelékenység esetleges csökkenéséért.
Az Atlassian több tucat kísérletet végzett több mint tízezer alkalmazottjával azzal kapcsolatban mi lehet a hatékonyabbá tételük titka. Arra jutottak, hogy ha az emberek a munkaidejüknek 30-40 százalékát minden héten „focus time-ban” töltik, azaz zavartalanul a munkájukra fordítják a figyelmüket, akkor jelentősen javul a termelékenységük. Hozzájárul továbbá ehhez, ha az együtt dolgozók ezenfelül nyílt kapcsolatban vannak, akárcsak nap mint nap köszönnek egymásnak. A lényeg, hogy kitalálják, mit akarnak elérni és mikor, majd e körül osszák be az idejüket.
Mire számítanak a magyar dolgozók?
A távmunka, home office megítéléséről Magyarországon is készült kutatás. A Profession.hu tavaly azt nézte meg, hogy a magyar munkavállalóknak mi a véleménye.
Ahogy arról itt, az Mforon beszámoltunk, a legtöbb munkavállaló (46 százalék) ha választhatna és kivitelezhető lenne, a hibrid rendszert pártolná legoptimálisabb felállásként, amelyben előre meghatározott napokon vagy időszakokban a munkahelyről, máskor pedig otthonról dolgozhat.
Minden tizedik embernek az lenne a leginkább megfelelő, ha a csapat egy része bejárna, míg mások nem; 34 százalékuk egyöntetűen kötelezővé tenné a bejárást a teljes munkaidőre vonatkozóan, minden kolléga számára. A válaszadók 15 százaléka mindenkinek, 17 százaléka pedig senkinek sem engedélyezné a munkahelyen kívüli munkavégzést.
A dolgozók kétharmada úgy vélekedett, hogy a közeljövőben heti egy napnyi home office-t sem fognak engedélyezni számára. 11 százalék szerint azért heti 1-2 nap lehetőségük marad erre hetente, míg 15 százalék bízik benne, hogy a hét nagyobb részében meghagyják számukra ezt a lehetőséget. A preferenciákkal és prognózisokkal párhuzamosan az is kiderült a felmérésből, hogy bár sokan nem örülnének a munkába járásra vonatkozó szigorításnak, a válaszadók felének ez a döntés nem változtatna a munkahelyéhez való hozzáállásán. Azoknál, akiknél viszont igen, kompenzációt kérnének cserébe (9 százalék), vagy egyenesen felmondanának és egy olyan céghez igazolnának, ahol dolgozhatnak otthonról is (13 százalék). Ez utóbbi választás az átlagosnál nagyobb mértékben jellemző a nőkre (18 százalék), a felsőfokú végzettségűekre (20 százalék) és a szellemi munkát végzőkre (21 százalék).
