5p

Számos ország tervezi a koronavírus miatt bevezetett járványügyi intézkedések könnyítését. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy csak megfontoltan érdemes cselekedni, mert könnyen lehet, hogy a bezártság után kiszabaduló tömeg a járvány újabb hullámát okozhatja.

Európa-szerte több országban, így Ausztriában, Dániában, Csehországban, Litvániában, Norvégiában, Spanyolországban, és Olaszországban is lazítanak a járványügyi intézkedéseken.

Az osztrákoknál a héten kinyithatnak a 400 négyzetméternél nem nagyobb üzletek, a barkácsáruházak, autószerelő-műhelyek, autómosók, háztartási eszközöket árusítók, zálogházak és a szabadtéri piacok. Ennél sokkal fontosabb, hogy május elsejétől valamennyi üzlet kinyithat Ausztriában, így a bevásárlóközpontok és a fodrászüzletek is. Az osztrák hatóságok április végén döntenek arról, hogy a szállodák és a vendéglátás mikortól nyithat újra.

Csehországban már az ünnepek előtt megnyíltak főleg a sporttal és szabadidős tevékenységgel kapcsolatos boltok és szolgáltatások, a hobbimarketek, a vaskereskedések, az építkezési kellékeket árusító üzletek. További üzletek, szolgáltatások megnyitását a cseh kormány a járványhelyzet alakulásától függően a húsvét utáni időszakra tervezi.

A gazdaságot megfojtja a járvány (képünk illusztráció - Fotó: depositphotos.com)
A gazdaságot megfojtja a járvány (képünk illusztráció - Fotó: depositphotos.com)

Észak-Európában az oktatási intézmények kerültek fókuszba. Dániában április 15-től első lépésben újranyitnák április a bölcsődéket, óvodákat és az általános iskolák alsó öt tagozatát. A dán kormány ezzel tehermentesítené a szülőket, akiknek napközben a munka mellett a gyermekeikről is gondoskodniuk kellett. A kormány ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a dánoknak be kell rendezkedniük arra, hogy bizonyos korlátozások még hónapokig hatályban maradhatnak, így a skandináv ország május 10-ig meghosszabbította a határai zárva tartását.

Hasonló a helyzet Norvégiában, ahol Erna Solberg miniszterelnök húsvét előtt bejelentette, hogy április 20-tól újranyitnák az óvodákat, majd 27-től az általános iskolák alsó négy tagozatát. Április 20-tól emellett ismét működhetnek a fodrászüzletek, a gyógytornászok és a pszichológusok rendelői is. A határok azonban továbbra is zárva maradnak.

A fenti országok mellett a járvány által erősen sújtott államok is vizsgálják a könnyítési lehetőségeket. Németországban, ahol március közepe óta szinte teljesen leállt az élet a koronavírus-járvány miatt, április 19-ig maradnak érvényben a kijárási és egyéb korlátozások. A szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetői szerdán egyeztetnek arról, hogy miként alakítsák a szabályokat április 20-tól.

Spanyolországban hétfőn megkezdték a munkát a nem létfontosságú ágazatokban, például az építő- vagy az autóiparban dolgozók. A spanyol közszolgálati televízióban (TVE) elhangzott becslés szerint országosan mintegy 2 millió munkavállaló tér vissza a munkába ezekben a napokban. Olaszországban április 14-től megnyitják a könyvesboltokat, a kertészeti- és a csecsemőcikkeket áruló üzleteket, ám Giuseppe Conte olasz miniszterelnök bejelentése szerint egyelőre további lazítások nem lesznek.

A most bejelentett lépések hatásait világszerte érdeklődéssel figyelik, járványügyi szakértők egy része ugyanis attól tart, hogy ezek hozzájárulhatnak a járvány második hullámához. Érthető, hogy a gazdasági nehézségek mindenhol arra ösztönöznék a döntéshozókat, hogy lazítsanak az intézkedéseken és minél előbb álljon vissza az élet a normális kerékvágásba, ám járványügyi szempontból ez komoly aggályokat vet fel. Ben Cowling, a Hongkongi Egyetem epidemiológusa szerint éppen ezért óriási kihívást jelent a lazítások megfelelő ütemtervének kialakítása.

A CNBC-n megjelent cikkben a szakértő példaként Kínát hozta fel, amely elvileg legyőzte a járványt, ám amint feloldották a korábbi szigorú korlátozásokat, azonnal újra megjelent a koronavírus, és újabb betegeket találtak. Így reális a veszélye, hogy bárhol, ahol túl gyorsan lépnek a hatóságok, a betegség második hullámával kell majd megküzdeni. A szakember szerint még hónapokig szükség van arra, hogy az emberek közötti távolságtartás meglegyen, így van esély a betegség kordában tartására.

Azok számára, akiket az elmúlt hónapok lelkileg alaposan meggyűrtek, vélhetőleg elkeserítően hathat a professzor véleménye, aki úgy véli, még júliusban sem valószínű, hogy minden korlátozást fel lehet oldani.

Egyébként nem csak az epidemiológusok vannak a korlátozások mellett, számos fontos döntéshozó is úgy látja, ezeket fenn kell tartani. Így például a napokban az Európai Bizottság vezetője, Ursula Von der Leyen vélekedett úgy, hogy amíg nem lesz vakcina, addig nem lehet a koronavírus járványt féken tartani. A politikus úgy vélekedett, a korlátozások egy részét továbbra is fenn kell tartani, így például az időseknek 2020 végéig biztosan izolációban kell maradni.

A korlátozások miatt sokan az idei évet gazdaságilag egyébként „leírták”, köztük van az IMF vezetője, vagy az Európai Központi Bank alelnöke is. Utóbbi, Luis de Guindos például annak a véleményének adott hangot, hogy a 2020-as év világszerte jelentős gazdasági visszaesést fog hozni, és előreláthatólag ezt 2021-ben sem tudjuk majd teljes mértékben ledolgozni.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!