A jövő év tavaszától várható, hogy az infláció a 2-4 százalékos toleranciasávba kerül, míg 2026 elején fog visszatérni tartósan a 3 százalékos célhoz – ismertette Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóságának vezetője a jegybank decemberi Inflációs jelentését. Az MNB 0,5 százalékponttal felfelé módosította a prognózisát a jövő évi pénzromlási ütemre, amit a jegybanki szakember egyrészt a forint árfolyamának romlásával, másrészt kínálati hatásokkal indokolt.
Az idei gazdasági növekedés elmaradt a várttól, a jegybank csak a jövő év közepétől számít jelentős gyorsulásra. A várakozások szerint a dinamikus reálbér-emelkedés fennmarad, és a külső egyensúlyi mutatók is további javuló tendenciát fognak mutatni.
Profitszerénység
Balatoni András arra emlékeztetett, most egy enyhe emelkedés mutatkozik a pénzromlási mutatóban, ahogy azt korábban előrejelezték, ez azonban ideiglenes. Felidézte, bár idén a headline infláció csak júliusban nem volt a 2-4 százalékos toleranciasávban, azonban arra is rámutatott,
a maginfláció és indirekt adótól szűrt maginfláció továbbra is sávon kívül van.
Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, a maginfláció alacsonyabb lett, mint amit a szeptemberi Inflációs jelentésben prognosztizáltak.
Az infláció szerkezetében meglepetést tapasztaltak, ugyanis az úgynevezett profitinfláció a telekommunikációs szolgáltatások, valamint a tömény alkoholos italok és az állateledelek értékesítése területén jóval visszafogottabban alakult. Emellett hozzájárult az is – közölte a szakember –, hogy a konjunkturális adatok elmaradtak a várakozásoktól, a negatív kibocsátási rés pedig visszafogta az árdinamikát. De Balatoni András arra is rámutatott, a kiskereskedelemben a jövő év elején átárazások várhatók.
Fotó: Pixabay
A jegybank várakozásai szerint a pénzromlás üteme decemberben 4,3, januárban 4,6 százalékos lesz, ezt követően újraindul a dezinfláció, és márciustól az infláció mértéke visszatér a toleranciasávba.
Reálbér-emelkedés
A reálgazdaságra áttérve a jegybanki szakértő azt emelte ki, a fogyasztás üteme megfelel a regionális mintázatnak, a hazai adat a lengyel és a román érték között helyezkedik el. Ez a fogyasztásbővülés lesz a támasza a GDP-növekedésnek – tette hozzá Balatoni András. Rámutatott, a reálbér-emelkedés jövőre várhatóan 5,1 százalék lesz, ha ehhez hozzávesszük az egyéb jövedelemforrásokat (vállalkozói jövedelmek, társadalmi juttatások), akkor
a reáljövedelmek nemzetgazdasági szinten 4 százalékkal fognak emelkedni 2025-ben.
A jegybankban úgy látják, jövőre a háztartások hitelezése is fellendülhet, a teljes hitelállomány 14-15 százalékán is tetőzhet, amit nagyban segít a január 1-jével induló Munkáshitel.
Ezzel párhuzamosan a háztartások megtakarítási rátája a következő években 10-11 százalék körül stabilizálódhat.
Kivárás
A beruházások értékében azonban jelentős visszaesés volt tapasztalható – közölte a rossz hírt Balatoni András, aki kiemelte,
a legnagyobb visszaesést, 20 százalék felettit pont a legnagyobb súllyal latba eső feldolgozóipari beruházásoknál lehetett megtapasztalni.
Közölte, idén a bruttó állóeszköz-felhalmozás 12 százalékkal csökken, aminek oka, hogy ciklikusan gyenge a kereslet, alacsony a kapacitáskihasználtság, ezért a vállalkozások nem is akarnak bővíteni. A jegybankban arra számítanak, a magyar gazdaság szempontjából kiemelkedően fontos német ipar és export a jövő év második felétől fog dinamizálódni. Ezek miatt az okok miatt a vállalatok jelenleg kivárnak, de az MNB szakértői arra számítanak a vállalati hitelezés a konjunktúra felfutásával és a Demján Sándor Program révén elérhetővé váló olcsó források miatt 2025-től gyorsulni fog.
Fotó: Unsplash
A témával kapcsolatban Balatoni András arra is rámutatott, az állami beruházások az idei évben jelentősen rontották a statisztikák, ez az adat azonban a következő években „enyhén pozitív, semleges pályát fog mutatni”.
Na, majd a külföldiek!
Balatoni András fontos növekedési tényezőnek nevezte a 2025-ben várhatóan termelni kezdő három nagy külföldi ipari üzemet, a BMW-t, a BYD-t és a CATL-t. Az MNB szakértője úgy látja, ezek a gyárak a jövő évben még viszonylag alacsony, majd egyre nagyobb foglalkoztatottsági adatokkal fognak kitűnni, míg
a GDP-hez 2025-ben 0,6, 2026-ban 0,8, 2027-ben 0,4 százalékponttal fognak hozzájárulni.
A szakértő azt is megjegyezte, összességében, a tovagyűrűző hatásokkal együtt 2029-2030-ra ez a három ipari üzem a teljes magyar GDP-nek 2 százalékát fogja adni.
Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán
A GDP rövidtávú kilátásairól a jegybanki szakember úgy vélekedett, a 2024-es év vége stagnálásközeli állapot lesz, de a jövő év elején a fogyasztás, majd a nagyvállalatok termelése miatt élénk lesz a gazdasági növekedés.
A jegybank arra számít, a nemzetközi konjunktúra fellendülésével 2026-tól a nettó exportunk is jelentős lesz. Balatoni András megjegyezte, ennek elhúzódását végigvezették a prognózison is, így míg szeptemberben idénre 0,3-1,5 százalékos kivitelcsökkenést, jövőre 4,9-6,7 százalékos kivitelemelkedést jósoltak, most ezt idénre 1,8-2,4 százalékos csökkenésre, jövőre pedig 3,6-5,6 százalékos növekedésre módosították.
Az MNB-ben úgy vélik, 2024-2025-re a kumulált növekedés az uniós középmezőnyben lehet, ami magasabb lesz, mint akár az Európai Unió, akár az eurózóna növekedése, bár Balatoni András hozzátette, a régióban Lengyelország vagy Szlovákia várhatóan a mienknél jóval magasabb növekedést fog tudni felmutatni.
Fotó: Depositphotos
A jegybanki szakértő a munkaerőpiacról úgy vélekedett, a korábbi tendenciákkal ellentétben a kereslet mérséklődése nem folytatódott, a foglalkoztatottság ismét növekedésnek fog indulni. A külső-belső egyensúllyal kapcsolatban pedig két fontos tényezőre mutatott rá:
- a költségvetés kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenlege az egyensúly közelében alakulhat, a GDP-arányos államadósság pedig 2027-re csökkehet 70 százalék alá;
- a folyó fizetési mérleg többlete idén a GDP 2,1 százalékát teheti ki, ami a jövőben még tovább bővülhet.
Balatoni András a tájékoztató végén arról is tájékoztatott, a jegybank Monetáris Tanácsa az Inflációs jelentés előrejelzései közül három alternatívát emelt ki:
- az elhúzódóan gyenge európai konjunktúrát;
- a kereskedelempolitikai fezsültségek fokozódását;
- a feltörekvő gazdaságokból történő tőkekiáramlást.
A tájékoztató teljes egészében itt nézhető vissza:
