A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatot. A döntést az MNB alelnöke indokolta, melyet lapunk percről percre közvetített.
Romlottak az inflációs kilátások – percről percre követtük az MNB alelnökének sajtótájékoztatóját
Virág Barnabás monetáris politikáért felelős alelnök mondja el a sajtónak, miért hagyták immár harmadszorra is változatlanul a 6,5 százalékos jegybanki alapkamatot.
Stílszerűen búcsúzott az óévtől Matolcsy György és csapata
Nem változtatott a jegybanki alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.
A forint erősödéssel reagált
A hazai fizetőeszköz euróval szembeni árfolyama a kamatdöntés nyilvánosságra kerülése után 409,73 volt, ahonnan majdnem egy egységgel állt feljebb Virág Barnabás sajtótájékoztatója előtt.
A forint a dollárral szemben is erősödött, de csak 50 centtel, 389,58-ra.
További árfolyamokat a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár árfolyambögészőjén talál. >>
Fő üzenetek
A dollár erősödésével párhuzamosan a feltörekvő devizákkal szemben óvatos, kockázatkerülő befekteői magatartása tapasztalható.
Az infláció később, 2026-ban kerül csak a 3 százalékos jegybanki célhoz közel.
2024-re 0,5 százalékos GDP-növekedést prognosztizál az MNB.
A lakossági fogyasztás 4 százalék feletti mértékben bővül, annak is köszönhetően, hogy az új hitelkihelyezések több mint 70, ezen belül az új lakáshiteleké 100 százalékkal nőtt.
2025-ben a gazdasági növekedést a beruházások, az év második felétől az export is hajtja. Összességében 3 százalék feletti GDP-növekedéssel számol a jegybank.
Fegyelmezett, türelmes monetáris politika
Az alapkamat 6,5 százalékos szintje az MNB szerint megfelel mind az árstabilitási, mind a növekedési céloknak.
Akár huzamosabb ideig a jelenlegi szinten maradhat az irányadó ráta – jelentette ki Virág Barnabás.
Máris itt van az első elemzői reakció
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza azt írta:
"A következő hónapokra előretekintve a monetáris kondíciók módosítása nem várható – a mostani árfolyam mellett a mostani vezetés már nem, az új pedig hivatalba lépését követő első hónapokban még nem fog lazítani, már csak azért is, hogy ténylegesen is bizonyítsa a piac számára a stabil forintárfolyam melletti elkötelezettségét – ez pedig szükséges a piaci bizalom elnyeréséhez. 2025. nyaráig vagy őszéig tehát a mostani kamatszinttel számolok, ha csak valami rendkívül esemény nem történik. Ezt támasztja alá a jegybanki kommunikáció is, mely azt mondja, hogy az alapkamat tartósabb ideig a mostani szinten maradhat. 2025 közepéig a nemzetközi kamatkörnyezet is várhatóan lazább lesz, különösen is az EKB esetében számíthatunk jelentősebb mértékű lazításra, de vélhetően a lengyel jegybank is lazít monetáris politikáján – szemben az idei esztendővel. A viszonylag magas, 5,75 százalékos lengyel kamatszint pedig jelenleg effektív korlát a magyar alapkamat szempontjából is, hiszen ehhez képest a piac elvár egy bizonyos mértékű kockázati felárat.
Ha tehát a mostani jegybanki vezetéstől nem várható kamatcsökkentés, akkor kérdés, hogy mi az a siker, amelyet az elnöki mandátum utolsó hónapjaiban el tudnak érni. Itt talán a forint árfolyamának erősítését lehetne kiemelni – egy 3-assal kezdődő árfolyammal átadni a stafétát sokkal szebb lenne, mint egy 4-essel kezdődővel. Kérdés, hogy erre van-e akarat és mód – egyelőre kicsit távolinak tűnik egy ekkora erősödés."
Januárig még romlik a helyzet
Az éves infláció akár 4,5 százalék is lehet, csak utána indulhat meg a csökkenés. Érdemi dezinfláció indulhat meg 2025 első negyedévében, ám még így is fél százalékponttal emelte meg a korábbi előrejelzését az MNB, egyebek mellett a jövedékiadó-emelések miatt.
Magasabb inflációra számít jövőre a jegybank
Közzétette a Magyar Nemzeti Bank a 2025-ös prognózisát.
Tovább a teljes cikkhez »
Erős maradhat a reálbér-növekedés
Ez az idei 9-10 százalékkal szemben ugyanakkor "csak" 4,7-5,7 százalékot jelenthet.
Jelentős hitelbővülés várható 2025-ben
A háztartási hitelek 13,5-15, a munkáshitelek 3,7, a vállalati hitelek 8,3-9,7 százalékkal élénkülhetnek.
Javuló egyensúlyi pozíciók
A folyó fizetési mérleg többlete GDP-arányosan 2 százalék felett lehet 2024-ben és várhatóan 2025-ben is.
A költségvetés elsődleges egyenlege egyensúlyban lehet. A GDP-arányos államadósság pedig csökken.
Egy ideig tehát nem változhat az alapkamat
A jegybank továbbra is a stabilitásra helyezi a hangsúlyt. Azt már mi tesszük hozzá, hogy kérdés, ez a megközelítés marad-e majd 2025 márciusa után, amikor Matolcsy Györgyöt a kormány jelenlegi pénzügyminisztere, Varga Mihály váltja majd.
Kérdések
Varga Mihály elképzelései mennyire esnek egybe az MNB irányvonalával, azt, hogy huzamosabb ideig nem szeretnének változtatni, egyeztettek-e? – szólt az első kérdés.
Virág Barnabás nem szeretett volna mélyebben értékelni, de kihallotta belőle a stabilitást és a 3 százalék körüli inflációt – e tekintetben hasonlónak érzi az MNB és leednő elnöke megközelítését.
Mi lesz Virág Barnabás sorsa?
Erről is érkezett kérdés. Ezt az alelnök – akinek hatéves mandátuma 2026. június 22-én jár le – semmilyen módon nem szerette volna kommentálni, mint mondta, továbbra is szolgálni fogja az MNB-t, ahogy azt 2003 óta teszi.
Újabb elemzői értékelés érkezett
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint:
"A várható kamatpályát illetően a holnap esti Fed-kamatdöntés lesz irányadó. Szeptemberben a Fed döntéshozói összesen 100 bázispontos kamatcsökkentést vetítettek előre 2025-re. Kérdés, hogy az azóta beérkező adatok, illetve a gazdaságpolitikai irányváltással kapcsolatos várakozások milyen mértékben befolyásolták ezt. Amennyiben a Fed szerdán ismét szigorú hangnemet üt meg, az további dollárerősödést generálhat, amely – kiegészülve az EKB részéről várt gyors kamatcsökkentési ciklussal – ismét kedvezőtlen pénzpiaci környezetet és a forint gyengülését eredményezheti. Ebben az esetben a jövő év elején sem nyílik majd tér a hazai kamatkondíciók lazítására. Viszont ha a Fed tovább folytatja a kamatvágásokat, akkor a hazai alapkamat is fokozatosan tovább mérséklődhet, várakozásaink szerint 2025 végére 5,5 százalékig."
MIndeközben a forint gyengülget
Virág Barnabás tájékoztatójának kezdete óta az euróval szemben 408,732-ről 409-es szint fölé ment a hazai fizetőeszköz árfolyama, s a dollárral szemben is teret veszített, a zöldhasúért most több mint 389 forintot kell adni a bankközi devizapiacon.
További árfolyamokat a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár árfolyambögészőjén talál. >>
A minimálbér-emelések mekkora inflációs nyomást fejthetnek ki?
Az, hogy Magyarországon a minimálbér 2025-ben 9, a szakmunkás minimálbérként is ismert garantált bérminimum pedig 7 százalékkal emelkedik, érdemi inflációs hatásokat generálni 2025-től.
Nem volt egyhangú a kamatdöntés
Egy hónapja Patai Mihály indítványozott monetáris enyhítést. Virág Barnabás közlése szerint most is volt egy 25 bázispontos kamatcsökkentést tartalmazó javaslat, de az alelnök nem nevesítette, hogy kitől. Így majd a monetáris tanácsi ülés három hét múlva megjelenő jegyzőkönyvéből kiderül.
Véget ért a sajtótájékoztató
Az idén utoljára ülésezett a Monetáris Tanács és utoljára számolt be arról Virág Barnabás.
A következő kamatdöntő ülésre csaknem másfél hónapig kell várni, arra 2025. január 28-án, kedden kerül sor.
