Csütörtök délelőtt mutatta be 2024. szeptemberi Inflációs jelentését a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybank részéről a dokumentumot Tringer Bence operatív szerkesztő és Balatoni András tartalmi szerkesztő ismertette.
Balatoni András – hasonlóan Virág Barnabás MNB-alelnök szavaihoz – azt mondta, az augusztusi infláció megfelelt a várakozásoknak, szeptemberben kisebb csökkenés várható, majd az év végére a pénzromlás üteme kicsit 4 százalék fölé nőhet, míg jövő év elején folytatódhat a dezinfláció.
A szerkesztő megjegyezte, a pénzügyi tranzakciós illeték megemelése a cégeknél már idén is, a magánszemélyeknél jövőre fog megmutatkozni, ez is emeli a pénzromlás ütemét.
Fotó: Depositphotos
Balatoni a növekedési várakozásokról azt mondta, a mezőgazdaság és az ipar gyenge teljesítménye húzza vissza a GDP-bővülést. A növekedés alapjai viszont a jó munkaerőpiaci számok, a júniusinál enyhén magasabb bérdinamikát várnak a következő időszakban.
Az EU tagállamainak többségében mérséklődött az infláció, és az energiahordozók árának mérséklődése is csökkenti az pénzromlást – mondta Balatoni András. Kiemelte, a maginfláció az idei év végére 5 százalék körül lesz, a jövő év közepére pedig ez a mutató 4 százalék körül fog alakulni.
A dokumentum szerkesztője szerint a tranzakciós illeték emelése idén 0,1, jövőre pedig 0,2 százalékkal növeli az inflációs mutatót.
Fotó: Depositphotos
A reálgazdasági előrejelzésekkel kapcsolatban Balatoni András az agrármutatókat emelte ki. Mint közölte, az ország középső és délkeleti részében volt nagyon súlyos aszálykár. Az iparra áttérve azt hangsúlyozta, az ipari export lejtmenete nemhogy megfordult volna, sőt inkább felerősödött. Mint bemutatta, a mezőgazdaság, az ipar és a piaci szolgáltatások visszaesése is egyaránt 0,4-0,4 százalékponttal csökkenti az idei évre becsült GDP-t, ennek az áthúzódó hatása pedig 0,7-0,8 százalékkal csökkenti a jövő évi növekedést is.
A lakossági fogyasztásra áttérve azt mondta, ha nem a kiskereskedelmi forgalmat, hanem a fogyasztást és a jelentős megtakarításokat vizsgáljuk, akkor „nincs itt semmi látnivaló”, mert azok együtt kiadják a jelentős bérdinamikát.
A jegybanki szakértő azt mondta, nem számítanak a jelenlegi munkaerőpiaci számok drasztikus változására, mert a cégek tudják, hogy a demográfia ellenük dolgozik. Ugyanekkor a munkaerőpiaci feszesség oldódik. Ami megváltozott viszont, az az új üres álláshelyek kiírásának csökkenése, ez pedig a bérindex lassulásával jár együtt.
Balatoni úgy vélte, a reálbér érdemi pozitív növekedést fog mutatni, ami a vásárlóerő növekedésével jár. Megvizsgálták viszont a bérek mellett az állami transzfereket és a vállalkozói jövedelmeket is. Divergenciát is megállapítottak: a felsőbb jövedelmi ötödök nominális jövedelme jóval gyorsabban emelkedett, mint az alsóbbaké. Ezzel párhuzamosan az alsóbb jövedelmi ötödök érzékelt inflációja magasabb volt, mint a felsőbb ötödben élőké.
A külföldi fogyasztással kapcsolatban azt mondta, a kártyaforgalmak 2019-hez képest arányaiban nem nőttek jelentősen, és a készpénzváltásnál sem láttak nagy elmozdulást. Ahol nagy változás volt, az az online vásárlások növekedése. (A határon túli vásárlásokról az ugyancsak a Klasszis Médiához tartozó laptársunk, a Privátbankár írt a közelmúltban.)
A háztartási hitelek dinamikája az MNB szakértője szerint túl van a mélyponton, a lakáscélú hitelek számottevően emelkedtek, aminek következtében a háztartások megtakarításai a következő években a lakásberuházások növekedése miatt csökkenni fog.
A teljes beruházást nézve azonban rossz a kép, a magyar adat nem követi a régiós mintázatot, meredeken zuhan.
Hozzátette, az első fél évben mind a nominális, mind a reálberuházások csökkentek, és nemzetközi összevetésben is csúszik vissza az ország. Balatoni szerint ennek ciklikus oka van, alacsony a magyar vállalkozások kapacitáskihasználtsága. A másik, ami szűkíti a beruházásokat, a pénzromlástól való félelem, „az infláció hosszú árnyéka”. Ezt igazolja vissza a vállalati hitelállomány bővülésének lassulása (ami növekedés van, az egy-egy nagyobb ügylet miatt történt). Összességében 6,5 százalékos szűkülés várható a beruházásokban idén, a bázishatás miatt jövőre ez 3 százalékos növekedésbe fordulhat át.
Balatoni András kiemelte, hogy az alacsonyabb beruházási volumen azt is eredményezi, hogy az export lassabb mértékben fog emelkedni, az a korábbi trendet csak 2026 közepén fogja elérni.
Fotó: Depositphotos
A GDP növekedésére a szakember azt mondta, jövőre állhat helyre a megfelelő szerkezetű gazdasági bővülés.
A költségvetés helyzetéről a szakember azt mondta, a kiadásokat kordában kell tartani, mert az idei évben mindössze 0,3 százalékponttal csökkenhet az államadósság-ráta, a folyó fizetési mérleg viszont jövőre még tovább javulhat.
A szakember a bizonytalansági tényezőkről is szót ejtett, a jegybank ezekben látja a kockázatokat:
- elhúzódó konjunktúra,
- nagy jegybankok gyorsabb kamatcsökkentése, a monetáris kondíciók lazulása,
- óvatossági motívum lassabb oldódása,
- beruházások lassabb növekedése.
Az MNB csütörtöki sajtótájékoztatója teljes egészében itt nézhető vissza:
