Hiába növekednek tempósan - két számjegyű mértékben - a fizetések, valamint a reálbérek is emelkedést mutatnak, a boltok áprilisi forgalmán ez nem igazán látszik.
Fotó: Pixabay
A havi csökkenés egyértelműen kedvezőtlen, de az alig több mint 3 százalékos éves bővülés is visszafogottnak mondható.
Mínuszban a forgalom
Ráadásul az úgynevezett hosszú távú adatok szerint kedvezőtlen fordulat történt. A 2021-es átlaghoz képest a szektor teljesítményét pontosabban mutató szezonálisan és naptárhatással tisztított adatok alapján a forgalom volumene a márciusi minimális, 0,3 százalékos többlet után áprilisban 0,6 százalékos mínuszba került. Ez pedig azt jelenti, hogy a lakosság mennyiséget tekintve kevesebbet vásárolt idén áprilisban, mint három évvel korábban.
Valamivel jobbak az idei összesített adatok. Az év első öt hónapjában az élelmiszer-forgalom 3,3 százalékkal nőtt a naptárhatással korrigált adatok szerint. A drágább, tartós fogyasztási cikkeket - bútorokat, elektronikai termékeket - is magában foglaló nem élelmiszerek esetében 0,7 százalékos volt a bővülés, ami lényegében stagnálást jelent.
Érdemes megnézni összegszerűen is a forgalom alakulását is. Az élelmiszerboltokban 5,4 százalékkal több, 2901 milliárd forint landolt az év első öt hónapjában. A nem élelmiszereket árusító üzletekben pedig 5,1 százalékkal, 2035 milliárd forintra nőtt a forgalom. Mindkét adat meghaladja a volumennövekedés mértékét. Tehát a mennyiség bővülését meghaladó mértékben emelkedett a termékekért kifizetett összeg. A nem élelmiszereknél rosszabb a helyzet: ahogy utaltunk rá, a 0,7 százalékos mennyiségi növekedés gyakorlatilag stagnálásnak felel meg, miközben bő 5 százalékkal többet kellett fizetni a termékekért. Másként fogalmazva: százmilliárdos nagyságrendű összegek hiányoznak a boltokból, amit a vevők nem költöttek el.
Van azért remény
A viszonylag gyenge adatokban főszerepet játszik, hogy a lakosság továbbra is óvatos, a fizetések emelkedéséből adódó többletből ugyanis sokan a tavalyi extrém inflációs helyzetben megcsappanó tartalékaikat töltik fel, ahelyett, hogy vásárolnának. Ezt az óvatossági motívumot emelték ki a friss kiskereskedelmi adatokat kommentálva az elemzők is.
A naptárhatással korrigált 3,2 százalékos éves növekedés sokkal rosszabb a várakozásoknál. "A hazai elemzők közül senki nem számított, jellemzően 4 százalék feletti volt a várakozás. A gyenge áprilissal a teljes értékesítési volumen megint becsúszott a 2021-es átlag alá, ugyanakkor az elmúlt három hónap ingadozásait egyben figyelve még mindig elmondhatjuk, hogy a kiskereskedelem teljesítménye javuló trendet mutat. Továbbra is erős növekedést látni az előző hónaphoz képest a használt cikkek esetében, de az illatszer üzletek forgalma is jelentősen nőtt. Ezzel szemben – amit már a részletes GDP adatok alapján is jeleztünk – a tartós fogyasztási cikkek forgalma meglehetősen gyér. A háztartások inkább élményeket vásárolnak és a napi fogyasztási cikkekre költenek többet. Ezzel összhangban az iparcikkeket, számítástechnikai termékeket árusító üzletek forgalma jelentősen visszaesett márciushoz képest. Amennyiben pedig az éves bázisú indexeket nézzük, ott is az látszik, hogy a nagyobb anyagi terhet jelentő cikkek forgalma még mindig visszaesésben van. Az üzemanyagforgalom pedig a csökkenő üzemanyagárak mellett 0,4 százalékkal bővült és éves bázison nézve is jelentősebb növekedést láthattunk" - értékelte az adatokat Virovácz Péter, az ING közgazdásza.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő szakembere szerint pedig a reálkeresetek dinamikus emelkedése ellenére a fogyasztás beindulása lassú – bár van éves alapon növekedés, de ez lehetne nagyobb is és havi alapon nem látszik növekvő tendencia. Ez azt jelenti, hogy az óvatosság és a magasan ragadt árszint továbbra is visszafogja a keresletet.
Fotó: Pixabay
Összességében Virovácz Péter szerint az áprilisi kiskereskedelmi adatok inkább gyenge második negyedévi kezdést jelentenek. Ugyanakkor a háztartások vélt fogyasztási mintázatára tekintettel, a kiskereskedelmi forgalom gyengébb teljesítménye még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a fogyasztás bővülése is megtorpanna.
Regős Gábor is hasonlóan látja a kérdést. Szerinte a gyengébb áprilisi adatok ellenére nem lehet azt mondani, hogy a fogyasztás nem lesz az idei év húzóereje. Ugyanakkor azért az látszik, hogy a fogyasztás növekedési pályára állása egy lassú folyamat. Ez viszont az infláció szempontjából jó hír: ha ennyire érzékeny a kereslet, akkor csak mérsékelten lehet árat emelni.
A továbbra is magas reálbérnövekedés és az összességében erős munkaerőpiac miatt inkább azt várnánk, hogy a következő hónapokban folytatódik a kiskereskedelmi üzletek forgalmi volumenének trendszerű növekedése - közölte Virovácz Péter.
Tehát a háztartások óvatossági motívumának tovább kell enyhülnie, és a fogyasztói bizalomnak is újra erősödnie kell ahhoz, hogy a kiskereskedelem tartósan növekedési pályára kerülhessen.
