Most, hogy a lakosság és a befektetők figyelme is egyre inkább az energiatakarékos épületek felé fordult, érdemes felidézni, hogy a kereskedelmi ingatlanoknál (irodaházak, bevásárlóközpontok, raktárak, hotelek) már jóval előbb erős szempont lett, hogy mennyit fogyasztanak, illetve egyáltalán hogyan készülnek. Több évtizede élnek a különféle nemzetközi minősítő rendszerek, amik már jó ideje beszivárogtak az üzleti életbe itthon is.
Nagyon nem mindegy, hogy mennyire átgondolt egy-egy irodaház vagy pláza tervezése, a kivitelezése és később az üzemeltetés. Ennek a sornak a végén általában ott az exit, az értékesítés, ami egyszerűen esélytelen magas áron, ha nincsen valamilyen elfogadott nemzetközi minősítése az ingatlannak.
A kormány rezsiemelő rendelete a lakosság körében váltott ki nagyobb reakciókat, de természetesen a kereskedelmi ingatlanok tulajdonosai és bérlői sem érintetlenek. Itt is erős a szakadék a korszerű és az elavult műszaki színvonalú, ezért energiafaló épületek között. Az elmúlt 25-30 évben épült üzleti célú ingatlanok mintegy fele már többnyire zöld szempontok alapján került a piacra. A másik fele viszont felújításra szorul és itt eleve az alacsony energiafelhasználású megoldásokat választják az ingatlanfejlesztők, ugyanis az említett értékesítésnél ezeket jelentős arányban fogja figyelembe venni a vevő.
A budapesti 4 milliós irodaállományon belül közel 3,4 millió négyzetmétert tesz ki a klasszikus értelemben vett bériroda. (A maradékot a cégek és az állami szféra saját tulajdonban használt irodái adják.) A fővárosban közel 120 bérbeadásra épült irodaház rendelkezik már valamilyen nemzetközi zöld minősítéssel. Hazánkban a brit BREEAM rendszer a legelterjedtebb, ezt követi az amerikai LEED (néha egy komplexumon belül akár mindkettő is jelen lehet – a szerk.) újabban a WELL is megjelent. A teljes bériroda állomány 55 százaléka minősített, ami kiemelkedően magas szám európai összevetésben és hasonló, mint a prágai vagy a varsói érték.
A bevásárlóközpontok közül több is fenn van a minősített épületek listáján, de itt még komplexebbek a követelmények, hiszen eleve sokkal több ember látogatja ezeket, mint az irodaházakat, s önmagában ez a tény még jobban előtérbe helyezi a humán faktort. Például nehezebb kalibrálni a hőháztartást, hiszen az irodaházakkal ellentétben nem lehet pontosan kiszámítani, hogy egy plázában mennyien fognak tartózkodni. Legfeljebb akkor, ha eleve tudják, hogy mondjuk a nagy főszezonban (pl. Karácsony) biztos többen fognak megjelenni. Ez befolyásolja a hűtő-fűtő teljesítményt, a légkeverést, az oxigéntartalmat, stb.
Borbély Gábor, a CBRE kutatási igazgatója egy fontos különbségre is utalt, amikor a korszerű és kevésbé korszerű irodaházak népszerűségéről beszélt. Azt mondta, hogy a 120 minősített budapesti épület átlagos kihasználatlansága most nyáron 10,5 százalék volt, míg a nemzetközi minősítéssel nem rendelkező állományban ugyanez a mutató 13,2 százalék. A kínálati bérleti díjak átlagosan 33 százalékkal magasabbak minősített épületek esetében - ami persze részben köszönhető annak is, hogy általában a jobb minőségű és fiatalabb épületek szereztek ilyen akkreditációt.
Cél a nulla kibocsátás
„Minden új építésnél mérlegelendő, hogy valóban szükség van-e arra az új projektre, tényleg szükséges-e a rengeteg erőforrás felemésztése. Ha a válasz ezekre ’igen’, akkor a tervezőknek és a beruházóknak ma már nagyon komplex tudástárház áll a rendelkezésükre, hogy nulla kibocsátású épületeket hozzanak létre” – emelte ki a rezsirendelet aktualitása kapcsán augusztusi állásfoglalásában Barta Zsombor, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) elnöke.
Azt is hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a rendszerszintű gondolkodásmód, hiszen már a terület kiválasztásával, az épület tájolásával, a külső homlokzatok megtervezésével és az anyaghasználttal sokat tehetünk azért, hogy a fenntarthatóságot ténylegesen támogassuk és ne csak aktuális trendeket kövessünk.
Horváth Áron, a CBRE Fenntarthatósági üzletágának vezetője szerint a piaci szereplők nagy része – bizonyos kivételektől eltekintve – egyelőre inkább a rövidtávú lehetőséget és az alapvető kötelezettségek teljesítését és a költségek minimalizálását tartja szem előtt. Azonban ez a szemlélet azt a veszélyt rejtheti magában, hogy hosszútávon még több költséget és bevételkiesést generálnak. „Az első fontos lépés, hogy tisztában legyünk a vállalat valós hatásával: erre jó példa a beépített karbonkibocsátás mérése, amely jelenleg hiányzik a hazai folyamatokból.” - javasolta.
Nemzetközi Zöld Építés Hete szeptemberben
Szeptember 12-16. között rendezik meg a Nemzetközi Zöld Építés Hetet Budapesten. Immár sokadik éve adnak megvalósult példákon és jó gyakorlatokon keresztül információkat a lehetséges fenntarhtaó építési módokról, energetikai megoldásokról. A szervező HuGBC szerint idén az energiaválság és az energiaárak drasztikus emelkedése, a rezsicsökkentés korlátozása és az elszabaduló infláció miatt soha nem volt még aktuálisabb, hogy zöld és fenntartható épületekben éljünk.
A hazai ingatlanfejlesztők egy része eleve felszállt a „zöld vonatra” és már évek óta csakis energiatakarékos épületeket fejleszt vagy a megvásárolt korszerűtleneket energetikailag is felújítja. Ezen kívül több cég (egyebek mellett a Futureal, a Wingholding, a Property Market és a Biggeorge Property) is bekapcsolódott az MNB Zöld kötvény programjába, aminek a segítségével több száz milliárd forintnyi friss pénzhez jutott. Az összesen nyolc ingatlanos kibocsátó 249 milliárd forint értékű kibocsátást hajtott végre, ez messze a legnagyobb arány az összes ágazatot figyelembe véve. Cserébe természetesen vállalni kellett, hogy csakis környezettudatos épületeket emelnek.
Más, jelentős piaci szereplők, például a raktárpiac egyik meghatározó vállalata, a cseh CTP naperőművek építésébe kezdett a teljes portfólióján, amelynek első ütemében 6 épületre történik telepítés, elsőként Biatorbágyon és Üllőn. Az egyenként 500 kW teljesítményű telepek a nyár eleje óta működnek. A beruházásban hazaiak a kivitelező cégek és a CTP saját forrásból fedezi a telepítést.
Az energiaspórolást azzal is képesek elérni ezek a cégek, hogy fejlett távfelügyeleti rendszereket alkalmaznak. Üzemelési és karbantartási menetrendjük van, így azonnal képesek közbelépni egy-egy műszaki eseménynél, illetve a rendszer szintű karbantartásoknál folyamatosan újakra cserélik a berendezéseket vagy egy részüket, és mivel mindent mérnek, azonnal észlelik, ha gond van.
