<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Egyre nagyobb a valószínűsége, hogy október 1-én kivezetik az üzemanyagok esetében alkalmazott hatósági árat. Így aki eddig 480 forintért tankolt, várhatóan annak is piaci árat kell majd fizetnie. Már csak ezért is érdekes, hogy miként alakulnak a következő időszakban a piaci viszonyok, milyen árra készülhetnek a magyar autósok?

A hatósági árak bevezetésekor, de még közvetlenül a választások előtt is azt hangsúlyozta a Mol vezetése, hogy a lépés nem okoz gondot a magyar piacon, hiszen, akár az import elapadása esetén is biztosítani tudják a hazai ellátást. Azóta viszont jelentősen változott a hazai óriásvállalat véleménye, hiszen a nyár folyamán Hernádi Zsolt rendszeresen elmondta, hogy fenntarthatatlan a piaci helyzet, és az ársapka ellátási problémákat okoz. Ennek háttérben elsősorban az áll, hogy nem csak a kiskereskedelmi, de a nagyker árat is rögzítették, ennyi pénzért pedig nem éri meg az importőröknek eladni az üzemanyagot. Így gyakorlatilag ez a folyamat teljesen leállt, és kizárólag a Molnak kellene ellátni a teljes piacot késztermékekkel, amire viszont sem a finomítói kapacitása, sem a logisztikai hálózata nem elégséges. Emiatt számos korlátozást léptettek életben az idei évben, ám ez mérsékelték ugyan az üzemanyagok forgalmát, de az ellátási nehézségeket nem oldották meg.

Ugyanakkor az elmúlt hetekben már Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is többször utalt rá, hogy a hatósági ár rendszere nem tartható fent. Ennek fényében mind többen gondolják azt, hogy október 1. után megszűnik a mostani 480 forintos ár, és mindenki piaci áron tud majd tankolni.

A folyamatokról készült videós elemzésüket itt tudják megnézni.

Most tehát az a legnagyobb kérdés, hogy az olaj és a forint árfolyama hogyan alakul, azt ugyanis a költségvetés jelen állapotában nehéz elképzelni, hogy az adóknál engednének, ahogy azt például Lengyelország tette, és emiatt válna olcsóbbá az autósoknak a benzin. Ha megnézzük a magyarországi import szempontjából mérvadó Ural típusú olaj árát, akár optimisták is lehetnénk, hiszen ennek kurzusa az elmúlt hetekben 70 dollár alá kerül, ami elvileg azt is jelenthetné, hogy a szabadpiacon a benzin 500 forint körül lehetne. Ez azonban csak egy elvi lehetőség, hiszen az állam lefölözi úgymond azt a hasznot, ami az Európában irányadónak számító Brent olaj és az orosz típus között van. A Mol ugyanis előbb 25, majd augusztustól már 40 százalékos extraprofit-adót kénytelen fizetnie az Oroszországból származó kőolaj beszerzési ára és a világpiaci olajár különbözete után. A két olajtípus (Brent és Ural) között egyébként az utóbbi hetekben érezhetően szűkült a nyár folyamán még 35 százalékos árkülönbség, az elmúlt napokban ez 20 százalék körüli szintre került.

A különbség csökkenése ellenére az olcsóbb orosz olaj biztosít még mindig lehetőséget arra, hogy a Mol veszteség nélkül tudja adni a jelenlegi hatósági áron az üzemanyagot (akár kiskereskedelmi, akár nagykereskedelmi szinten), a gond jelen pillanatban a magyar társaság és a piac szempontjából nem az ár a szűk keresztmetszet, hanem a megnövekedett fogyasztás. Korábban ugyanis a Mol a piac 70 százalékát látta el, a maradék 30 százalékot az import fedte le. Idén viszont nem csak az import esett ki, de a forgalom is látványosan 20 százalék felett nőtt, ami együtt már „sok”. A magyar autósok számára tehát jelen pillanatban az irányadó olajárak (ez ahogy fent jeleztük Európában a Brent) alakulása a fontos.

Ebből a szempontból egyébként nem egyszerű a helyzet. A Brent ugyan eléggé beragadt a 90 és 100 dolláros szint közé, de jöhetnek olyan hírek, ami miatt kilép majd ebből a sávból. A napvilágra kerül információk viszont meglehetősen hektikusnak tűnnek, elég csak az alábbiakban összefoglaltakat megnézni, amelyek önmagukban is komoly piaci hatást gyakorolhatnak. Igaz olyan forgatókönyv sem lehetetlen, hogy több lehetséges esemény is megvalósul és kioltják egymás hatását.

Hétfőn például az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma (DOE) azt közölte, hogy az ország vészhelyzeti olajkészletei 8,4 millió hordóval 434,1 millió hordóra csökkentek a szeptember 9-ével zárult héten, ami 1984 októbere óta a legalacsonyabb szint. A mostani alacsony szint arra vezethető vissza, hogy Joe Biden amerikai elnök márciusban engedélyezte, hogy napi 1 millió hordó olaj kerüljön a piacokra a stratégiai kőolajtartalékból, annak érdekében, hogy leszorítsák a magas üzemanyagárakat, amelyek hozzájárultak a megugró inflációhoz. A Biden-adminisztráció mérlegeli a további készletek piacra dobását, miután a jelenlegi program októberben véget ér, ám Jennifer Granholm energiaügyi miniszter a múlt héten a Reutersnek azt mondta, hogy még nem született döntés ebben a kérdésben.

Óriási kérdőjel, hogy a globális olajkínálat hogyan alakul, azt követően, hogy december 5-én életbe lép az orosz olajjal szembeni Európai Uniós embargó. Ráadásul a G7-ek árplafont vezetnek be az orosz olajra, hogy korlátozzák az ország olajexport-bevételét. Reményeik szerint ezzel csökkenteni tudják az orosz gazdaság bevételeit, de közben a kínálatot nem vágják el teljesen, így az orosz olaj továbbra is áramolhat majd a feltörekvő országokba.

Nyugat-Európa nagy reménye volt Irán, azt remélték az EU-ban, hogy sikerül Teheránnal megállapodni az atomalku felújításáról, majd ezt követően ismét elindul innen az olaj és gázexport. Franciaország, Nagy-Britannia és Németország ugyanakkor szombaton azt közölte, hogy "komoly kétségeik vannak" Irán szándékával kapcsolatban. Ha valóban nem sikerül újraéleszteni a 2015-ös megállapodást, az iráni olaj kiesése a piacról tovább szűkítené a globális kínálatot.

Persze nem lehetetlen, hogy a kereslet még gyorsabban esik. A magasabb árakra számítók számára kedvezőtlenebb hír, hogy két évtized után idén először csökkenhet a kínai olajkereslet, mivel Peking zéró-COVID politikája otthon tartja az embereket az ünnepek alatt, és csökkenti az üzemanyag-fogyasztást. A kínai víruskorlátozások és a globális gazdasági tevékenységek további lehetséges mérséklődése miatt tartós ellenszélbe kerülhet az olaj ára – véli több szakértő.

Ráadásul az áresés irányába mutat az is, hogy az Egyesült Államok olajtermelése is emelkedni fog a következő hónapokban. A texasi és új-mexikói Perm-medencében, az Egyesült Államok legnagyobb palaolaj-medencéjében a kőolaj kitermelése napi 66 000 hordóval, napi 5,413 millió hordóra emelkedik októberben - közölte az Energia Információs Hivatala (EIA) termelékenységi jelentésében.

Az elemzők összességében rövid távon talán inkább némi mérséklődést tartanak valószínűbbnek. Így, ha a forint legalább a mostani szinten stabilizálódni tudna, akkor október elején a benzin esetében reális lehet a 600 forint körüli ár, ami bő 20 százalékos ugrás lenne így is. A különösen fájdalmas nem is a 95-öst tankolók számára lenne az árstop megszüntetése, hanem a dízeleseknek. Gázolajból ugyanis Európa-szerte alacsony a kínálat, így az nagy valószínűséggel október 1. után is bőven 700 forint felett lesz majd.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.