<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
9p

Finoman szólva sem tekinthetőek transzparensnek a kormány elmúlt napokban látott lépései, hiszen múlt szerdán energia-veszélyhelyzetet hirdetettek, arra hivatkozva, hogy az ellátásbiztonság is veszélybe kerülhet. Ezt gyakorlatilag egy mozdulattal keresztül is húzták, amikor hétfőn kiderült, hogy a lassan duzzadó tartalékokból 500 millió köbmétert eladtak Szerbiának. A miértekre kerestük a választ.

Sokak számára óriási arconcsapást jelent a múlt szerdai rendkívüli Kormányinfón bejelentett változás, amely megszünteti az eddig ismert rezsicsökkentést. A tájékoztatón a részletek kapcsán feltett kérdésekre elég zavarosak voltak Gulyás Gergely válaszai. Amely jelentheti azt, hogy előzetesen nem készítették fel rendesen, mint ahogy azt is, akkora a baj, hogy a kormány szemrebbenés nélkül a „farkasok közé löki” a saját választóit is. A harmadik opció az volt, hogy érthetetlen kapkodás folyik a kormányban. Ezt a narratívát erősíti, hogy a kabinet azóta is reszelgeti a szabályozást és a részletek továbbra sem ismertek (az ezekről meghozott kormányrendeletet mára ígérte Gulyás Gergely - a szerk.).

A rezsicsökkentés módosítása mellett két másik fontos döntés is született, hiszen a kormány arról határozott, hogy kiviteli tilalmat rendeltek el a tűzifára és más energiahordozókra, továbbá Szijjártó Péternek ezúttal az lesz a dolga, hogy gázt szerezzen a következő hónapokban.

Van orosz gáz, de nincs rezsicsökkentés

Érdemes megjegyezni, hogy mind az energetika, mind a pénzügyi szakemberek arra figyelmeztettek már a választások előtt hosszú hónapokkal, hogy az energiaárak robbanása miatt fenntarthatatlan a rezsicsökkentés rendszere. Ám a kormányt ez hidegen hagyta, két kézzel szórta a pénzt, ahelyett, hogy szociális alapú rezsitámogatást vezettek volna be, és a felszabaduló összeget energiatakarékossági intézkedésre használták volt. A háború kitörése után már az is látszódott, hogy nem csupán ár-, hanem ellátásbiztonsági kérdések is felmerülnek, ám Orbán Viktor és Szijjártó Péter rendületlenül bíznak az orosz barátaikban, és folyamatosan azt kommunikálták, hogy amíg van orosz gáz, addig van rezsicsökkentés.

Pedig az utóbbi időben a gyakorlat is azt bizonyította, hogy hiába van szerződésünk, az oroszokban nem bízhatunk 100 százalékban. A kormány a nyugat-európai intézkedéseket jellemzően megmosolyogta, azt hangoztatva, hogy Magyarországon csak Brüsszel okozhat problémát. A kommunikáció az idei évben rendre arról szólt, hogy az oroszok folyamatosan küldik a gázt, sőt amikor egy hétre – a hivatalos indok miatt – karbantartás miatt elzárták a Török Áramlatot, és erről Szijjártó Péternek hivatalból illett volna tudnia, a miniszter akkor is arról beszélt, hogy rendben zajlanak a szállítások. Miután a magyar sajtóban is megjelent, hogy nem mondott igazat, a tranzit újraindítását követően beszélt a leállásról.

Elszórták a pénzt, de ezt nem hajlandók elismerni

Az eddigi rezsicsökkentést átíró intézkedések bejelentése is egy zavaros kettős kommunikáció közepette történt. A kormány energia-veszélyhelyzetet hirdetett, de erről például az Európai Uniót nem értesítette, miközben, ha tényleg nagy lenne a probléma, akkor az szolidáris alapon nyújtana segítséget. Nem véletlen, hogy a brüsszeli bürokraták miután informálisan értesültek a magyar kormány lépéséről, élénken érdeklődni kezdtek, hogy milyen súlyos nálunk a probléma.

Érdekes az is, hogy Gulyás Gergely sem az összeomló költségvetésre hivatkozott a múlt héten, amikor közölte, hogy az átlag felett fogyasztók számára ezután nem lesz elérhető a csökkentett gáz- és áramár, hanem az energiaellátás biztonságára. Ugyanazon a napon viszont a külgazdasági- és külügyminiszter a Facebookon azért közzétett egy posztot, amely azt sugallta, hogy minden a legnagyobb rendben van:

Ugyanakkor ezeket a számokat érdemes kontextusában értelmezni. Kezdjük azzal, hogy jól hangzik, az európai szintnél jobban állunk, de ha tekintetbe vesszük, hogy a kormány kommunikációja szerint Magyarország jelenleg csak orosz gázzal tud üzemelni, a gázcsapok elzárása egy atombombával lenne egyenértékű, akkor már közel sem olyan megnyugtató a helyzet. Oroszország ugyanis szemmel láthatólag használja a gázfegyvert az Európai Unióval szemben, és nehéz elképzelni, hogy ebben a helyzetben Magyarországot ellátják, miközben mindenki mást az energiahordozó megvonásával büntetnek. Ha tehát valamiért nem jön orosz gáz, akkor óriási bajok lehetnek már a tározók feltöltésével is. Arról nem beszélve, hogy miközben a kormány kommunikációja szerint ellátási gondok fenyegetnek, még a szakembereket is derült égből villámcsapásként érte az a hétfői hír, amely szerint 500 millió köbméter gázt adunk el Szerbiának.

Érdemes megjegyezni, hogy Szijjártó Péter nagyjából két hete is beszámolt a készletek alakulásáról, akkor azt írta, hogy a hazai fogyasztás 23 százalékánál tart a betárolás. A két időszak közötti töltési sebességgel számolva mindez azt jelentheti, hogy a betárolási időszak végén (október 15.) 40 százalékon állhat a teljes fogyasztáshoz képest a tározók töltöttsége. Ez egyébként a nagyjából 4 milliárd köbméternek felelne meg, hiszen a magyarországi éves fogyasztás az elmúlt időszakban 10 milliárd köbméter körül szórt. Ez jócskán elmaradna az elmúlt öt év legalacsonyabb értékétől, hiszen 2018-ban a fűtési szezon elején 4,6 milliárd köbméter volt a tárolókban.

Ugyan elvileg még akár ekkora pufferrel nekifutva is át lehetne vészelni a telet, ha a fűtési idényben is folyamatosan érkezik gáz, illetve nincs extrém hideg. Ugyanakkor, ahogy azt fent is jeleztük, sajnos jelen pillanatban nincs rá garancia, hogy az orosz fél valóban meg tud és meg akar felelni a szerződéses feltételeknek. Már csak azért is, mert hétfőn a Reuters tette közzé az orosz Gazprom levelét, amely szerint vis maiornak nyilvánították a gázszállítások fennakadását, és azt közölték egy német céggel, hogy nem vállalják a felelősséget, akkor sem, ha végül nem tudják a megrendelt gázmennyiséget leszállítani. Szerdán ugyanakkor megnyugtató volt, hogy a hírek szerint az Északi Áramlat 1-vezetéken többhetes leállás után újra érkezik gáz az EU-ba.

A kaotikus helyzet tisztázásához Holoda Attila energetikai szakértő segítségét kértük, aki azt jelezte, hogy a rezsicsökkentés kivezetése szerinte egyértelműen költségvetési kérdés.

Hiába állít most mást a kormány, az már a választások előtt is egyértelmű, hogy a háborútól függetlenül a rendszer nem fenntartható, és az emelkedő árakat eddig is megfizettük, csak más formában.

Mint kifejtette, a hazai ellátásbiztonság három pilléren nyugszik, a magyarországi termelésen, a betárolt mennyiségen és a folyamatos importon. Ha ezek közül bármelyik sérül, akkor akár ellátásbiztonsági problémák is lehetnek.

Több gázt, de honnan?

Arra a kérdésünkre, hogy a kormány által múlt szerdán kihirdetett hét pontos akciótervnek a hazai termelés fokozására vonatkozó része mennyire reális, Holoda Attila elsősorban azt emelte ki, hogy ugyan vannak olyan hagyományos mezők, amelyekből lehet a mostani kitermelésen felül is gázt nyerni, ez nem lesz egyszerű. Ennek ugyanis számos tárgyi feltétele hiányozhat, hiszen itthon nincs elegendő fúrókapacitás. De arra is felhívta a figyelmet a szakértő, hogy az Ukrajnában szétlőtt Azovstal vasmű kiesése miatt nincs elegendő gázcső sem a kontinensen. Így a kitermelés hiába növekedne, a szállításra is megoldást kellene találni. Azt is megemlítette, hogy a hazai szabályozás miatt a Mol nincs érdekeltté téve a kitermelés növelésében, hiszen az 1998 előtt megnyitott földgázmezőknél az egyetemes szolgáltatók felé kötött áron való értékesítési kötelezettsége van a társaságnak. A meghatározott köbméterenkénti 30 forintos ár pedig a piaci viszonyokat tekintve is nevetséges, de még az önköltségi árat sem éri el.

Szijjártó Péter félreértette a feladatot? Vásárlás helyett, gázt adott el. Forrás: Facebook/SzijjartoPeterSzijjártó Péter félreértette a feladatot? Vásárlás helyett, gázt adott el. Forrás: Facebook/SzijjartoPeter

A betárolás kapcsán Holoda Attila arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi hetekben mind Szerbia, mind Ausztria irányából folyamatos a tranzit, így várhatóan folyamatosan telnek a gáztározók. A bizonytalan helyzet miatt nagyon nehéz most becslésekbe bocsátkozni, de a szakember szerint a betárolási időszak végére 5 milliárd köbméter feletti mennyiség lehet a tározókban. Ez elég lesz a télre, ha közben az import folyamatos. Egyelőre ezzel a Szerbia felől érkező Török Áramlaton Holoda Attila szerint nem volt gond, fennakadás a Németország felé tartó Északi Áramlat 1-vezetéken volt.

Ugyanakkor azt nehezen értelmezhetőnek nevezte, hogy 

amikor a kormány kiviteli korlátozást rendel el és azért aggódik, hogy lesz-e elegendő gáz télre, akkor miért ad el a készletekből 500 millió köbmétert Szerbiának.

Ráadásul a belgrádi információk szerint nagyságrendileg 200 forintos köbméterenkénti árat fizettek érte, miközben Németh Szilárd rezsibiztos egy hete a kormányinfón a hazai lakosságot 900 forintos árral „fenyegette meg”. Holoda Attila szerint a tisztánlátást tovább bonyolítja az is, hogy Szerbia - ellentétben velünk - valóban a piaci ár alatt kapja az orosz gázt, így nehéz logikát találni abban, hogy az ottani fogyasztás ötödét miért Magyarországtól vásárolják meg.

A szakértő korábban a Klasszis Klub vendége volt, a teljes beszélgetés itt tekinthető meg:

A helyzetet bonyolítja, hogy az európai uniós országok egy csoportja ugyan szorgalmazta a közös piaci fellépést, ám Magyarország ebben láthatólag nem kívánt részt venni. Az Orbán-kormány a 2010-es hatalomra kerülése óta szemmel láthatólag a bilaterális megállapodások híve. Pedig Holoda Attila szerint lenne ráció a közös uniós beszerzésben. Hiszen míg a héten Ursula von der Leyen Azerbajdzsánból egy gázszerződéssel tért haza, addig a magyar külügyminiszter csak reményekkel telve. Arról nem beszélve, hogy Holoda Attila szerint nagyobb mennyiségű azeri gáz Európába szállítása a mostani kapacitások mellett nem lehetséges. Ha azonban a bizottság határozottan kiállna egy ilyen beszerzési opció mellett, akkor sokkal egyszerűbb lenne forrást találni arra, hogy a szállítási infrastruktúrát fejlesszék.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.