<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

A külügyi és külgazdasági miniszter három napja még diadalmas Facebook-posztban jelezte, hogy gyakorlatilag zavartalan a hazai gázellátás és a betárolás. Azóta viszont kiderült, hogy karbantartás miatt a hazánkat ellátó Szerbia felől érkező vezetéken is szünetel a szállítás.

Kedden Szijjártó Péter arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy az Európába irányuló gázszállítások jelentős mértékben visszaestek az elmúlt napokban, amely azonban Magyarországot csak minimális mértékben érintette. A magyar politikus szerint a mostani történések megerősítik, hogy a tavaly ősszel megkötött 15 éves hosszútávú szerződés jó döntés volt, miközben a szankciók komoly problémát okoznak az európai energiaellátásban.

A közlésből az is kiderült, hogy Magyarországra a várt mennyiség közel 90 százaléka megérkezik. A déli irányból, Szerbián át a szerződésben foglalt teljes mennyiség jön a külügyi és külgazdasági miniszter által elmondottak szerint. Szijjártó Péter kedden egyeztetett Alexander Novakkal, Oroszország energiaügyekért felelős miniszterelnök-helyettessel, és azt kérte, hogy a kieső mennyiséget a déli útvonalon pótolják, az a vezeték ugyanis az egyik legújabb, így ott technikai problémák aligha fordulhatnak elő.

Két szék között a padlóra?

A fentiek hallva, olvasva azt gondolhatjuk, hogy nincs itt semmi látnivaló, „csak a média szokásos feszültségkeltéséről van szó”, amikor felvetik az ellátásbiztonsági kérdéseket. Jött azóta viszont egy kellemetlen hír, amely kapcsán le kell szögezni, hogy megoldhatatlan problémákat egyelőre aligha okoz, ám – véleményünk szerint - jelzi azt, hogy Magyarországra egy kisebb jelentőségű figuraként tekintenek az oroszok a nagy geopolitikai sakkjátszmájukban. Ezzel persze együtt tudnánk élni, hiszen minden józan gondolkodású ember látja, hogy hazánk milyen gazdasági, katonai és politikai potenciállal rendelkezik. A problémát inkább az okozza, hogy az országunkat vezető politikusok lépten-nyomon azt próbálják elhitetni, hogy a személyük révén sokkal nagyobb a súlyunk a nemzetközi politikában, mint amit a fenti tények indokolnának.

Szijjártó Péter gyakran nevezi barátainak az orosz politikusokat. Tavaly decemberben Szergej Lavrovtól kapta meg Barátság érdemrendet, amely a legmagasabb kitüntetés, amelyben külföldi állampolgár részesülhet. Fotó: Facebook/Szijjarto.Peter.OfficialSzijjártó Péter gyakran nevezi barátainak az orosz politikusokat. Tavaly decemberben Szergej Lavrovtól kapta meg Barátság érdemrendet, amely a legmagasabb kitüntetés, amelyben külföldi állampolgár részesülhet. Fotó: Facebook/Szijjarto.Peter.Official

Az is potenciális kockázatként merül fel, hogy a szövetségeseink részéről sokat ostorozott magyar hintapolitika, amely a Nyugat és Oroszország között próbál egyensúlyozni tragikus „pofáraesést” hozhat. Az Európai Unió és a NATO az ukrán háború kezdete óta felrója, hogy szerintük Magyarország csak fél szívvel támogatja az oroszok elleni fellépést. A kritika nem teljesen alaptalan, ám a teljes képhez hozzátartozik, hogy minden ország helyzete más, és a saját gazdasági, politikai érdekeit mindenki foggal körömmel védi. Ugyanakkor egészen más megítélés alá esik ebben a kérdésben Németország és Magyarország a nemzetközi közvélemény előtt.

Moszkva beveti a gázfegyvert?

Magyarország a jelenlegi helyzetben bizonyos fokig kényszerpályán mozog, ugyanis az utóbbi 12 évben az orosz féltől gyakorlatilag meg sem próbáltunk függetlenedni. Persze lehet erre replikázni, hogy nem csak Orbán Viktor és csapata „nézte ezt be”, hiszen általában az Európai Unió szintjén és a nagy országok közül Németországnak is érezhetően nőtt az orosz földgáz-függősége, nem véletlen, hogy míg az orosz olaj embargójára találtak kompromisszumos megoldást, addig a földgáz esetében az importkorlátozást minden alkalommal lesöprik az asztalról.

Ugyanakkor az elmúlt hetekben komolyan felmerült, hogy a gázfüggőség nem fog-e visszaütni, és az orosz fél mennyire próbál ennek révén nyomást gyakorolni az EU-ra. Moszkva szavak szintjén természetesen továbbra is jó partnernek próbál tűnni, így technikai problémákkal magyarázták azt, hogy a korábbi mennyiségnél 60 százalékkal kevesebb gázt szállítottak Európába. A cikkünk elején jelzett korlátozás mögött ez áll, és emiatt a „kerülővel”, Ausztrián keresztül várt mennyiség nem is érkezett meg Magyarországra.

Hogy Szijjártó Péter milyen mélységig van tisztában a gázellátási folyamatokkal az nem világos, hallottunk olyan véleményt, hogy ő most azt a szerepet kapta, hogyha „mögötte ég a ház”, neki akkor is azt kell kommunikálnia, hogy minden rendben. De találkoztunk olyan kijelentéssel is, hogy az oroszok „játszanak vele”. A külügyminiszter kedden mondta ugyanis azt, hogy a Török Áramlat nevű vezetéken (ez érkezik Szerbia felől) zavartalan az ellátás, miközben a Gazprom közlése szerint aznaptól egy hétre leállt karbantartás miatt a szállítás.

Zavartalan gázellátás?

Nem véletlenül nyilatkozta azt a Magyar Hangnak Holoda Attila energiapiaci szakértő, hogy a gázszállítás nem tekinthető zavartalannak, ahogy azt a kormány igyekszik kommunikálni, hiszen a hat betáplálási pont közül jelenleg csak három határkeresztező csatlakozáson, Horvátországból, illetve Románia és Ausztria felől érkezik gáz. Attól ugyanakkor szerinte nem kell tartani, hogy gáz nélkül maradunk, hiszen a kereskedelmi és stratégiai földgáztárolók együttes tárolói töltöttsége 38,2 százalékos, ami 2,5 milliárd köbmétert jelent.

Erről egyébként csütörtökön a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal is megemlékezett egy közleményben, ráadásul ők már megemlítették azt is, hogy a legfontosabb vezetéken nem jön gáz. Mint írták: „A betárolás intenzitása ugyan várhatóan alacsonyabb lesz a Török Áramlat vezeték ütemezett karbantartási munkái miatt bekövetkező leállítása okán, de a felhasználók ellátása ebben az időszakban is zavartalan lesz. A Török Áramlaton keresztül napi 12-17 millió köbméter földgáz érkezik az országba. A tervezett karbantartások idején, egy adott irányból érkező földgáz csökkenése vagy kiesése esetén a földgázkereskedők gondoskodnak a szükséges volumenek pótlásáról. Jelenleg elmondható, hogy az országba importált földgáz jelentős része a hazai ellátást szolgálja, illetve a földalatti tárolókba kerül letárolásra, az export volumenek az elmúlt időszakban jelentősen csökkentek.”

Azt érdemes leszögezni, hogy a tervezett karbantartási munkákat normál esetben a nyári időszakra időzítik, hiszen az ellátás szempontjából ilyenkor fennakadás nélkül megoldhatóak. Ugyanakkor Holoda Attila a Facebookon azt írta, hogy több okból is problémás az oroszok lépése. Ezek közül a legfontosabb, hogy az Északi Áramlatot nem “sikerült” még visszaindítani, tehát egy újabb vezeték leállása egyértelműen zavart okoz a piacon. De azt is kiemelte, hogy a karbantartási munkákat előre egyeztetve szokták ütemezni, hogy a vásárlók, fogyasztók erre fel tudjanak készülni, és erre az időszakra alternatív ellátásról gondoskodhassanak maguknak. Hozzátehetjük, hogy a piaci bizonytalanság növekedése az utóbbi időszakban rendre a gázárak megugrásával járt, amely Magyarország számára különösen fájó, hiszen a kisebb fogyasztóknak biztosított „rezsicsökkentett” hatósági ár 1000 milliárdos nagyságrendű veszteséget okoz költségvetési szinten.

Hogy a tárolókban lévő gáz mire lesz elég, az sem egyértelmű jelen pillanatban. Amennyiben a következő időszakban az oroszok a hosszútávú gázszerződésben foglalt mennyiséget biztosítják, akkor a tartalékok garantálhatják azt, hogy az előttünk álló télen is elegendő gázunk lesz. Ha viszont bármi oknál fogva, legyen szó az orosz vagy akár az ukrán fél zsarolásáról, esetleg előre nem látható vis major ügyről, akkor a helyzet komollyá válhat.

Ahogy ugyanis az a fenti ábrán is látszik, a téli időszakra ugyan folyamatosan történik a betárolás, ám a hazai tartalékok mértéke az elmúlt évekkel összevetve a szokásosnál jóval alacsonyabb szinten van. Az is igaz persze, hogy a fogyasztáshoz képest a hazai tározói kapacitás Európában az egyik legnagyobb. Az ellátásbiztonságot tekintve így Magyarországon még a mostani szintek mellett is kisebb egy „fagyos tél” kockázata, mint azokban az államokban, ahol nincs vagy csak minimális mértékű a tározói kapacitás.

 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.