Egy ideje hasonló szerepfelfogással dolgozik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), mint az MSZMP 19770-es politikai bizottsági határozata, miszerint:
„A tájékoztatás nem cél, hanem eszköz. Tájékoztatásunk (…) szolgálja rendszerünk érdekeit, formálja az emberek tudatát, magatartását”
A magyar valóság összes fontos adatát gyűjtő és feldolgozó intézményben kötelező elvárás lett az adatoknak a lehetőségekhez képest legpozitívabb közreadása - írja a Szabad Európa.
Követelmény lett például, hogy a sűrűn publikált, különböző gazdasági, demográfiai és más területek aktuális helyzetét bemutató Gyorstájékoztatók alcímeiben pozitív adatot is kiemeljenek a munkatársak. Ezt a fontos (világlapoknál külön címszerkesztő dolgozik) – bár a KSH-nál eddig ismeretlen – munkát az új elnök és az általa kinevezett, a kommunikációért felelős elnökhelyettes végezte eddig, de ezután már így kell hozzájuk eljuttatni az anyagokat lektorálásra.
Ilyen változtatás történt például a 2023. júniusi ipari termelésről augusztus 15-én megjelent Gyorsjelenésnél is. Az eredetileg 3,8 százalékkal csökkent az ipari termelés című anyag árnyaltabb címmel jelent meg: Az ipari termelés 3,8 százalékkal csökkent, viszont a legnagyobb súlyú járműgyártásban 19,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Aztán: meglehetősen megkésve, augusztus végén megjelent, 2023. első negyedévéről szóló összefoglaló eredeti címe ez volt: Magyarország, 2023. I. negyedév – Recesszióban a gazdaság.
Végül ez lett: Magyarország, 2023. I. negyedév – Tetőzött az infláció.
A cikk még számos példát is felsorol, és azt írja, hogy a Magyarország számára nem előnyös nemzetközi összehasonlító adatokat már Vukovich Gabriella elnöksége alatt is óvatosan lehetett csak publikálni; a helyzet rohamosan romlott már az ő utolsó időszakában is.
A lap bizonyítékokat csak arról szerzett, hogy a KSH a nyilvános tájékoztatását formálja pozitívra, és az Excelekbe nem nyúlnak bele a pár éve meglehetősen rossz közérzettel dolgozó szakemberek. Bár sok területen a KSH is az Eurostat sztenderdjei szerint dolgozik, de az adatokat több területen a módszertan módosításával lehet alakítgatni, ami még nem hamisítás: mit számoljanak bele, és mit ne.
Információik szerint például a központi kormányzat költéseinek negyedéves elszámolásánál folyamatosan jönnek a telefonok az MNB-ből és a Pénzügyminisztériumból. Hallotunk olyan kérésről is, hogy „itt egy szám, csinálj hozzá módszertant!”
És az is beszédes, hogy a kommunikációért felelős elnökhelyettesnek kinevezett Ádám Dénes közvetlenül Rogán Antal minisztériumából érkezett, és lett először a tanácsadója, majd nyártól az egyik helyettese a KSH elnökének, Kincses Áronnak.
