Már 2019-ben is elhangzott Orbán Viktor szájából az a mondat, hogy távlati célként üdvözítendő lenne az, hogyha a gyerekvállalásba belevágók akár jobban éljenek, mint az ez ellen döntők, ám már akkor is látszott, hogy ennek eléréséhez még jócskán lenne teendő.
Korábbi cikkünk írása óta eltelt két év, azonban a helyzet még mindig nem tűnik az igazinak a családosok szempontjából. A Központi Statisztikai Hivatal nemrég közzétett „Helyzetkép, 2021 – A háztartások életszínvonala” című kiadványának számai alapján ezúttal azt néztük meg, hogy a járvány vége, és az ezt követő kilábalás évében mégis hogyan alakult a gyermeket vállaló háztartások életszínvonala.
Hogy alakultak a jövedelmek?
Ami a KSH kiadványából rögtön látszik, nem más, minthogy a 2021-es évben is csak a nem nyugdíjas, egyszemélyes, vagy két felnőttből álló háztartások tudtak az országos szinten mért, éves bruttó 2,43 millió forintos átlagjövedelem felé kerülni – ez azonban nem meglepő, hiszen ezek azok a háztartások, amelyeknek minden tagja aktív kereső. A gyereket vállalók jövedelme csak úgy, mint 2020-ban, 2021-ben is 17,5 százalékkal maradt el az átlagtól.
Bár a jövedelmi szintben a gyermekes háztartások nem tudtak versenyezni, így is akadt valami, amiben igen: az egy főre jutó jövedelem éves növekedési üteme a gyermektelen háztartások esetében 6,0, a gyermekeseknél 8,4 százalékos volt 2021-ben.
A gyermekes háztartások esetében a bérszinteknél szintén érdekes, hogy 2020-hoz képest a legnagyobb mértékben, 14,7 százalékkal a három vagy annál több gyereket vállaló háztartások jövedelme emelkedett, így egy főre vetítve az éves bruttó jövedelmük 1 millió 750 ezer forintot tett ki. Az egyszülős háztartások egy főre jutó éves bruttó jövedelme 1 millió 941 ezer forint volt, 8,7 százalékos növekedés mellett.
Családos és családos közt is van különbség
A jövedelmi statisztikákat elnézve persze könnyű azt mondani, hogy a helyzet egyszerű, a kormány terve működik, és egyre jobban élnek azok, akik bevállalják az egy vagy több gyereket, csakhogy a szegénységi statisztikák már kicsit mást mutatnak.
A hivatalos definíció szerint a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya a következőt jelenti: azon személyek aránya a teljes népességben, akik vagy a relatív jövedelmi szegénység vagy a súlyos anyagi és szociális depriváció vagy a nagyon alacsony munkaintenzitás közül legalább egyben érintettek. De mit mutat ez a családosok körében?
Ahogy az a grafikonunkon is látszik, önmagában azt nem lehet vitatni, hogy az elmúlt években kevesebb családot veszélyeztet a szegénység és a kirekesztődés, sőt, azt sikerült elérni, hogy a két szülős, két gyereket vállaló családok helyzete olyannyira javult 2021-re, hogy már kevesebb mint 10 százalékukat veszélyeztetett ebből a szempontból.
A kormányzati kommunikáció kedvencei azonban a nagycsaládok, azaz a három vagy több gyereket is bevállaló háztartások, nem titok, hogy állami szinten ez a felállás az ideális családmodell, sőt, a legtöbb családtámogató intézkedés is erre van élesítve. Ehhez képest azonban
2019 óta csak minimális előrelépést sikerült elérni a szegénység által veszélyeztetett nagycsaládos háztartások számának körében, így 2021-ben még mindig igaz volt az, hogy közel minden 4. ilyen családot veszélyeztetett az elszegényedés.
A legkiszolgáltatottabb helyzetben ezzel együtt továbbra is az egyedülálló szülők voltak, akiknek több mint harmadát veszélyeztette az elszegényedés és kirekesztődés – igaz, ez még mindig jelentős javulás a 2015-ben mért, egészen brutális kétharmados arányhoz képest.
A szegénységi küszöb alatt
A KSH definíciója szerint a relatív jövedelmi szegénységi arány a medián ekvivalens jövedelem 60 százalékánál kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élő személyek aránya – azaz azok aránya, akik a szegénységi küszöb alatt kereső háztartásokban élnek. 2021-ben a szegénységi küszöb éves összege az egyszemélyes háztartásokra vonatkozóan 1 millió 507 ezer, a két felnőttből és két gyermekből álló háztartások esetében 3 millió 164 ezer forintot tett ki.
Az rögtön látszik, hogy a legjobb helyzetben továbbra is a két szülős, két gyermekes háztartások vannak, hiszen itt az elmúlt években a probléma gyakorlatilag megszűnt, és 2021-re csak az ilyen háztartások 4,3 százalékát fenyegette a jövedelmi szegénység.
Nem ilyen rózsás a helyzet azonban a nagycsaládok körében, hiszen a három vagy több gyermeket nevelő szülők jövedelmi helyzete több éves stagnálás után
a járvány éveiben romlani kezdett, és nőtt azok aránya, akiket elért a jövedelmi szegénység, 2021-ben már minden 10. ilyen családot érintett ez a probléma.
A legnagyobb bajban ismételten az egyedülálló szülők voltak, hiszen körükben évek óta nem csökkent érdemben a jövedelmi szegények aránya, a stagnálás pedig azt jelenti, hogy minden 5. ilyen háztartás küzd az ilyen típusú elszegényedés ellen.
A saját otthonok összejönnek a családosoknak
Végül érdemes jobban szemügyre venni egy olyan statisztikát, ahol a KSH kiadványának adatközlési sajátossága miatt a 2017-es és 2020-as adatokat tudtuk összehasonlítani: ez az egy háztartásra jutó nettó vagyon statisztikája. De nézzük, mit mutatnak az adatok.
A közlés szerint az egyes háztartástípusokat tekintve 2020-ban a legvagyonosabbak a két felnőtt két gyermekkel típusú háztartások voltak, átlagosan 50,2 millió forintos nettó vagyonnal. Emellett a lakóingatlanok értéke is a kétgyermekes háztartásoknál volt a legmagasabb, átlagosan 28 millió forint.
A nagycsaládosok a vagyonosság szempontjából a második helyet szerezték meg, 2017 és 2020 közt 29,6 millió forintról 41,2 millió forintra emelkedett nettó vagyonuk, ugyanakkor reál- és pénzügyi eszközeik értékéhez (bruttó vagyon) viszonyítva a legnagyobb adósságállományuk is a három vagy annál több gyermekes háztartásoknak volt, átlagosan 7,8 millió forint.
Az, hogy vagyonosság szempontjából ennyivel megelőzik a kettő, vagy több gyermeket vállalók az egyedülálló, vagy két felnőttből álló háztartásokat, feltételezhetően azzal magyarázható, hogy a családosok hatékonyabban tudtak élni olyan ingatlanvásárlást segítő lehetőségekkel, mint a csok, és nagyobb arányban juthattak a vagyonelemek közt megjelenő saját ingatlanhoz. Így a vagyon növekedésében az ingatlanok értékének elmúlt évejben megfigyelhető emelkedése is szerepet játszhat.
Van még munka
A fejlődés több területen is vitathatatlan, külön kiemelve a talán legtipikusabbnak mondható két gyerek-két felnőtt családmodellt, ahol minden általunk megnézett területen jelentős előrelépés történt. Ezzel együtt azonban egyértelmű, hogy egyelőre még akadozik Orbán Viktor nagy ígéretének megvalósítása, miszerint jobban megéri majd gyermeket vállalni, mint nem, hiszen a kormányzati családmodellt tökéletesen megvalósító, három vagy több gyereket vállaló háztartások nem elhanyagolható részének tavaly még az elszegényedéstől kellett tartania.
