Az európai építőipar 2013-ban érte el a mélypontját, onnantól emelkedő tendenciát látunk, amit a kedvezőbb európai gazdasági feltételek, az alacsony kamatkörnyezet, valamint a kormányzati intézkedések táplálnak – jelentette ki Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója egy mai sajtótájékoztatón. A magyar piacon az uniós források által finanszírozott beruházásoknak köszönhetően 2014-15-ben jelentős fellendülés következett be. Ez 2016-ban kicsit megakadt, ám az elmúlt két esztendőben ismét bővülés volt megfigyelhető, az építőipar tavaly 22 százalékkal növekedett.
E dinamika azonban az idén jelentősen megtörhet. Még a legoptimistább prognózist adó Kopint-Tárki és az Építőipari Vállalkozások Országos Szövetsége is egyaránt 12-12 százalékos növekedésre számít, míg a GKI 9 százalékosra. Ám Magyarország még így is bőven a 2 százalékos EU-s átlagot meghaladó ütemet érhet el 2019-ben. A jövő évre azonban ez már nem lehet igaz, a 2020-ban várható 2 százalék körüli növekedés már belesimulhat az uniós trendbe.
Magyarországon az építőipar GDP-hez mért aránya az EU-átlagtól kisebb mértékben, a régió országaitól jócskán elmarad. Volatilitása jelentősen magasabb a GDP-hez képest. 2016-tól kezdődően a lakásépítések és az ipari építmények aránya jelentősen nőtt.
A 2008-as pénzügyi válság előtt 40 ezer lakás talált gazdára, most 24 ezer környékén járunk – érzékeltette Miheller Gábor, a BMI Magyarország ügyvezető igazgatója. S a GKI előrejelzése szerint e téren a következő években sem várható javulás, a gazdaságkutató évente 20-22 ezer új lakás átadásával számol, de még hosszabb távon is csak 25 ezerrel.
A technológiai kapacitások nem korlátozottak, az építőipar növekedésének legfőbb oka a munkaerőhiány. A tetőfedők száma például a felére csökkent – jelentette ki Szalai Levente, az Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetségének ügyvezető igazgatója. A szakma öregszik, az átlagéletkor ötven év feletti, s az utánpótlást nehezíti, hogy az építményszigetelő-szakmát gyakorlatilag nem oktatják, így legfeljebb OKJ-s képzés keretében lehet elsajátítani a szaktudást.
Ezen a helyzeten a szakemberek szerint oktatással, képzéssel, a szakmát népszerűsítő programokkal és gyártástechnológiai innovációval lehet javítani. Emellett mindenképpen szükség lenne arra, hogy a kormány hosszútávú lakáspolitikai és -fejlesztési koncepcióval rukkoljon elő. Ezek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a hazai építőipar profitáljon abból, a hazai makrogazdasági környezet továbbra is kedvező, folytatódni látszik a tartós béremelkedés, a finanszírozás pedig a fogyasztóbarát lakáshitelek révén megoldottnak tekinthető.
