9p
A tartalomból: NER-nek való vidék – Viszlát, hungarocell kajásdoboz! – Mi lesz az eladósodottakkal a moratórium után? – Hatalmas pénzbumerángot dobott el a magyar űrprogram


			
		
		


		
		

Egyiptomból, Szaúd-Arábiából és az Egyesült Arab Emírségekből már eddig is érkeztek ilyen történetek, de a vallási szolidaritás, úgy tűnik, már az ujgurok számára ezidáig biztonságosnak vélt Törökországban is eltűnőben van.

Évek óta érkeznek aggasztó hírek arról, hogy egyes muszlim országok a kínai kormány kérésére deportálják az ujgur menekültjeiket, akik ezután minden valószínűség szerint azokba az átnevelőtáborokba kerülnek, melyeket Kína százszámra húzott fel Hszincsiang tartományban. A CNN most hosszabb cikkben gyűjtött össze több ilyen történetet is, és azt a következtetést vonta le, hogy a kiadatások egyre gyakoribbá válnak, ahogy Kína növeli a befolyását a Közel-Keleten.

A cikk külön Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia kiadatási eseteivel foglalkozik. Mint írják, jogvédő csoportok jelentései szerint Egyiptomban 2017-ben vettek őrizetbe nagy számban ujgurokat, és közülük sokakat deportáltak is, Szaúd-Arábiában nyilvánosságra jutottak olyan esetek, amikor a mekkai és medinai zarándoklatra érkező ujgurokat tartóztatták le, és adták ki, és már az Egyesült Arab Emirátusokban is megfigyeltek már olyan eseteket, amikor a rendőrség minden előzmény nélkül tüntetett el ujgurokat.

Az étteremből vitték el őket

Egyiptomban 2017-ben csaptak le egyszerre több ujgurra is a titkosszolgálatok - feltehetőleg a kínai kormány ráhatására. A Human Rights Watch jelentése szerint az év júliusában legalább 62 ujgurt tartóztattak le egy akciósorozat keretében, mely célkeresztjében kifejezetten az etnikum által kedvelt éttermek és boltok voltak, de a hatóságok kiszálltak a kisebbség otthonaiba is. Az őrizetbe vettek többsége a kairói Azhar Egyetem, az iszlám világ egyik legfontosabb felsőoktatási intézményének hallgatója volt.

A valószínűsíthető deportálásokat hivatalosan sem Kína, sem Egyiptom nem ismerte el. Mindenesetre a nagyszabású akció kevesebb mint egy évvel azután történt, hogy a két ország biztonsági együttműködési megállapodást írt alá, és kevesebb mint három héttel azután, hogy az egyiptomi belügyminisztérium és a kínai nemzetbiztonsági minisztérium "technikai együttműködési dokumentumot" szignózott. A Human Rights Watch szerint Kína az akciót megelőzően arra szólította fel minden külföldön tanuló ujgur állampolgárát, hogy térjen haza.

Zarándoklatra indultak, nem tértek haza

A cikk szerint legalább két olyan esetről tudnak, amikor az ezidáig biztonságosnak vélt Törökországból utazott ujgur személy Szaúd-Arábiába, hogy elzarándokoljon Mekkába és Medinába, ám a zarándoklatról már nem tért haza.

Az egyik történet tavaly év elején kezdődött, amikor egy Isztambulban letelepedett családból az apa az olajországba repült, hogy felkeresse az iszlám szent városait. Zarándoklata közben azonban lecsapott a pandémia, a két ország közti légiközlekedés leállt, és a férfi, Hamdullah Abduweli Szaúd-Arábiában rekedt. Tavaly októberben beszélt először arról a megmaradt családtagjainak - a Hszincsiangban rekedt anyát már több mint négy éve nem tudták elérni -, hogy azt gyanítja, kínai ügynökök követik. Egy hónappal később a szaúdi hatóságok letartóztatták. Azóta is őrizetben várja a sorsát - családja attól fél, deportálni fogják, ezért rendszeresen demonstrálnak Isztambulban a szaúdi konzulátus előtt, hogy engedjék szabadon az apát.

A másik egy korábbi eset, 2018-ban történt. Ugyanígy zarándoklatra érkezett egy családapa - Osman Ahmed - Isztambulból, és ugyanígy letartóztatták. Őt azonban deportálták is: amikor a családja már három hónapja nem akadt a nyomára, akkor az országban élő idős rokonuk végre választ kapott a kérdésére. A szaúdi hatóságok azt közölték vele, hogy Osmant "visszaküldtük oda, ahonnan jött." Isztambulba azonban nem tért vissza a férfi. A családja nem tudta beazonosítani, hol lehet, de azt mondják, hszincsiangiaktól hallották, hogy az apát az egyik internáló táborban látták.

Nem találtak bizonyítékot, mégis kiutasították

Az Egyesült Arab Emírségekből érkező történet főszereplője egy fiatal család. Ahmad Talipot, a férjet 2018 februárjában útban egy dubaji babaholmi-bolt felé érte az sms, hogy azonnal jelentkeznie kell a helyi rendőrkapitányságon. A férfit három hétig tartották fogva, majd átszállították Abu-Dzabiba. Öt nap múlva közölték terhes feleségével, Amannisa Abdullahhal, hogy a férfit kiadják Kínának. Terhes felesége az öt éves fiukkal Isztambulba menekült. Az asszony itt szülte meg második gyereküket, de a kislány már sohasem ismerhette meg az apját.

A CNN hozzáfért egy hivatalos, Dubajban kiállított dokumentumhoz, mely bizonyítja, hogy Kína kérte az őrizetbe vett férfi kiadását, nyolc nappal a letartóztatását követően. A nyomtatvány szerint azonban a dubaji hatóságok úgy határoztak, hogy szabadon engedik a férfit, mivel nem találtak elég bizonyítékot, mely alapot adhatna a kiadásának. A szöveg szerint a dubaji ügyészség arra utasította a rendőrséget, hogy fejezze be a vizsgálódást, és szüntesse meg az Ahmad ellen hozott összes korlátozást, "kivéve, ha valamely más okból nem keresik." A dokumentumban foglaltak ellenére néhány héttel később tehát mégis kiadták a férfit.

Abduweli Ayup Osloban élő ujgur aktivista összesítése szerint 2017 és 2019 között legalább 28 esetben bizonyítottan deportáltak ujgurokat a három muszlim országból. Egyiptomból 21 személy deportálását dokumentálta, Szaúd-Arábiából öt személyét, az Egyesült Arab Emírségekből pedig kettőét - köztük van Ahmad Talip is.

A deportáltak valós száma azonban ennél sokkal több is lehet, mert a Kínába küldöttek családtagjai inkább hallgatnak: attól tartanak, ha felemelik a hangjukat szeretteik eltüntetése miatt, akkor azoknak még a többiekénél is sokkal nehezebb lesz a sorsa az átnevelőtáborokban.

Az átnevelőtáborokban köthettek ki

Mert a kiutasítottak családtagjai mind attól tartanak, hogy szerettük azon Hszincsiang tartománybeli átnevelőtáborok egyikébe került, melyekbe a kínai kormány az amerikai külügyminisztérium becslései szerint a helyi muszlim közösség tagjai közül nagyjából kétmillió főt hurcolt el az elmúlt néhány évben.

A Human Rights Watch áprilisi jelentése szerint Kína ujgurok százait nyomozta le a világ minden táján, és kényszerítette őket arra, hogy hazatérjenek, és szembenézzenek az állam retorziójával. A dokumentum szerint sok esetben "lehetetlen kideríteni", mi történt velük. Minden valószínűség szerint azonban valóban mindannyian az átnevelőtáborokba kerültek, ahol a mandarin nyelv megtanulására kényszerítik őket, Kínai Kommunista Párt propagandáját kell tanulniuk, de sterilizálásról, kényszermunkáról, kínzásról, szexuális visszaélésekről és halálesetekről is szólnak jelentések.

Ezeket Kína vehemensen tagadja, szerintük a táborokkal a vallási szélsőségesek és a terroristák ellen lépnek fel. Az amerikai külügyminisztérium azonban népirtással vádolja Kínát az ujgurokkal szembeni eljárásuk miatt.

A vallási szolidaritást leváltotta a diktátorok szolidaritása

Míg Kína növekvő globális befolyására reagálva az USA-hoz hasonlóan egyre több nyugati ország emeli fel a szavát az ujgurok üldöztetése ellen - Magyarország nem ilyen, mi rendre megvétózzuk a Kínát elítélő európai uniós állásfoglalásokat - addig a muszlim országok, úgy tűnik, egyre inkább partnerek az ilyen kínai törekvések kiszolgálásában, holott az ujgurok kiadatásával a saját hittestvéreiket szolgáltatják ki az ázsiai nagyhatalom önkényének.

Mohammed bin Szalman szaúdi koronaherceg és Hszi Csin-ping kínai elnök. (Fotó: Liu Weibing/Xinhua)

2019-ben több mint egy tucat muszlim-többségű ország adott ki nyílt levelet - köztük Egyiptommal, Szaúd-Arábiával, az Egyesült Arab Emírségekkel és Iránnal -, melyben nyilvánosan támogatták Kína Hszincsiang tartománybeli fellépését. A levél az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által megfogalmazott kritikákra érkezett válaszul.

2020-ban az Egyesült Arab Emírségek nagykövete látogatta meg Hszincsiangot, majd idén februárban a kínai állami médiának nyilatkozva dicsérte az ott látott eljárási rendet. Ali al-Dhaheri az interjúban úgy fogalmazott, a legjobban "a Hszincsiangot illető pozitív terv és vízió nyűgözte le", és az, hogy "Kína azt akarja, a régió játsszon aktív szerepet az ország gazdaságában, miközben stabilitást és emelkedő életszínvonalat biztosít neki, és javítja a régió népének az életét."

A Human Rights Watch Kína-kutatója, Maya Wang erről azt mondta a CNN-nek, hogy neki nem meglepő az, ahogy az autokratikus berendezkedésű muszlim államok az ujgurokat kezelik. "Ezen kormányok közül sokat nem érdekelnek az emberi jogok. Ezek nem megválasztott kormányok, üldözik a saját polgáraikat a saját országukban. Valójában szó sincs jogállamról és demokráciáról, amikor az ujgurok deportálására kerül a sor."

Már Törökország sem biztonságos

A muszlim országok közül a külföldre menekülő kínai ujgurok eddig Törökországot biztonságos menedéknek tekintették, de ez is lassan megváltozik. Az elmúlt évtizedben ujgurok ezrei érkeztek ide: nemcsak azért volt ideális célpont, mert ugyanaz a vallás, de az ujgur és a török nyelv is hasonló. A bevándorlás nyomán ujgur negyedek és ujgur iskolák jöttek létre a török nagyvárosokban. Törökország és Kína azonban egyre szorosabbra fűzi a kapcsolatát, és már Recep Tayyip Erdogan török elnök sem olyan kritikus Kína ujgurok elleni fellépésével, mint korábban. 

Egyre gyűlnek a sötét fellegek, a két ország között ugyanis az asztalon van egy kiadatási egyezmény, melyet Kínában tavaly év végén már szentesítettek is, Törökországban pedig ez most van folyamatban. A török külügyminiszter szerint azonban ezt nem helyes úgy értelmezni, mint hogy ezután törökország majd ujgurokat ad ki kínának.

Abduweli Ayup nyilvántartása szerint azonban Törökország tavaly legalább négy ujgurt deportált Tádzsikisztánba, köztük egy anyát és két gyerekét. Állítása szerint több tanúvallomás arra utal, hogy a kiutasítottak végül mind Kínába kerültek. Idén év elején pedig azzal is megvádolták az Erdogan-kormányt - igaz, ezt az ellenzék tette -, hogy koronavírus-vakcináért cserébe elkezdett ujgurokat kiandni Kínának.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.