Az egy héttel korábbi nagyobb olajáresés után gyors korrekció jött, így annak hatása végül csak mérsékelten érvényesült a kutakon. Igaz, a gázolaj ára literenként 600 forintig csökkent, ám jelentős további áresés most nem látszódik. Az olaj ára ugyanis 80 dollár felett stabilizálódott.
Ha az uniós üzemanyagárakat nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy a magyarországi kutaknál fizetendő összeg követte a nemzetközi trendeket. Ennek is betudható, hogy az európai rangsorban nem láttunk érdemi elmozdulást.
Az euróban számított árak esetén ugyanakkor a magyar kutaknál az áresés – részben a forint árfolyamváltozása miatt – a régiós országokét meghaladta, ennek köszönhetően a közép-európai országok között minimálisan javítottunk a pozíciónkon. Ugyanakkor továbbra is a drágábbak között van a magyar benzinár, hiszen ennél többet csak Ausztriában és Szlovákiában kell fizetni, mint nálunk.
Hasonló a helyzet a gázolaj esetén, hiszen jellemzően ott is a korábbi heteknél alacsonyabb árak alakultak ki Európában. Van ugyanakkor egy ország, amely továbbra is árral szemben úszik: Lengyelországban annak ellenére emelkedik mind a 95-ös benzin, mind a dízel ára, hogy ez elvileg nem lenne indokolt.
A háttérben az áll, hogy a választásokat megelőzően a jelentős áresés volt a lengyel piacon, ám az ottani szavazókat ez összességében nem befolyásolta. Az árak viszont immár másfél hónapja lassan korrigálnak. Érdekesség, hogy míg a nyár vége felé uniós összevetésben is a legolcsóbb volt Lengyelországban tankolni, addig manapság a gázolajat vizsgálva nincs nagy különbség az ottani és a magyar árak között. (A témával korábban az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.)
Azt is megemlíthetjük, hogy korábban a régióban Magyarország az éllovas volt a gázolaj árát tekintve, a legutóbbi statisztikák alapján ugyanakkor immár három országban is magasabb árakat tapasztalhatnak az autósok.
Az OPEC-re várunk
Szokásunkhoz híven eheti árfigyelő írásunkban is adunk kitekintést. Ugyanakkor ezúttal nagyon nehéz egyértelmű iránymutatást adni. A befektetők és elemzők is azt várják, hogy az OPEC jövő heti üléséig kivárás lesz, azt követően viszont az olajtermelő államok döntése után egyértelmű irány alakulhat ki. Az OEPC+ ülését november 30-án tartják, a tagok közötti véleménykülönbségre utalhat, hogy az eredetileg tervezett időponthoz képest négy nappal később kerül erre sor. Ugyan a piaci konszenzus további kitermeléscsökkentésről szól, a mértéke erősen kérdéses, és a hírek szerint erről a héten a miniszteri értekezleten nem is tudtak megállapodni a felek.
Ráadásul az OPEC-en kívüli termelés növekedése továbbra is erős marad, a brazil állami Petrobras energiavállalat például a következő öt évben 102 milliárd dollár befektetést tervez, amely révén a mostani 2,8 millióról 2028-ra napi 3,2 millió hordó olajegyenértékre (boepd) növelnék kitermelését. (Összehasonítva az idén nyáron az OPEC+ napi 1 millió hordós csökkentéssel ért el komoly, 20 dollár feletti áremelkedést.)
Természetesen a kínálati oldal mellett a keresleti alakulása is kulcsfontosságú. Ebből a szempontból az utóbbi napok Kínából érkező információi alapján az elemzők erősebb kereslettel kalkulálnak. Az eladósodott ingatlanszektornak nyújtott friss segélyek ugyanis segíthetik az erősebb gazdasági növekedést, ami összességében magasabb olajfogyasztást eredményezhetnek.
Ugyanakkor olyan vélemények is vannak, amelyek szerint az esetleges nagyobb kínai keresletet ellensúlyozhatja az, hogy a gyenge finomítói árrések miatt az amerikai finomítók a vártnál kevesebb olajat dolgoznak fel.
