Ugyan az üzemanyagok ára a hazai töltőállomásokon régiós összehasonlításban viszonylag drágának számít, a verseny erősítése, vagy az esetleges adócsökkentés sokkal jobb megoldás lenne, mint a kormány által egyszer már bevezetett ársapka. A piac ugyanis itthon is bebizonyította, hogy csak ideig-óráig lehet az árakat mesterségesen nyomottan tartani, ennek költségeit előbb-utóbb meg kell fizetni. A hétről hétre jelentkező Üzemanyagár-figyelő sorozatunk aktuális részéből kiderült, hogy a választásokra időzített „manipuláció” nem tartható fent tartósan.
A hazai kutaknál jelentősebb mértékben csökkent a gázolaj és a 95-ös benzin között tapasztalható árolló, szerdán ugyanis a benzin 2 forinttal drágult, míg a dízel 8 ára forinttal csökkent.
A benzin euróban számolt ára, az Eurostat adatai alapján Magyarországon az uniós mezőny alsó harmadában található. Továbbra is élesen elválik a kelet- és nyugat-európai árazás. Ez részben magyarázható az életszínvonal alakulásával, hiszen egy magasabb jövedelmű autós könnyebben ki tudja fizetni a magasabb adómértékkel sújtott, így drágább üzemanyagokat. Persze ez sem általános igazság, hiszen például az egy főre jutó jövedelemben az éllovasok közé tartozó Luxembourgban olcsóbban lehet tankolni, mint Magyarországon.
Ha már a magyarországi és az uniós árak alakulásáról van szó, akkor érdemes kiemelni, hogy a dízel esetén még rosszabb a helyzet. Miközben a magyarnál csak a bolgárok vásárlóereje kisebb a statisztikák szerint, addig a gázolaj ára az európai középmezőnyben van.
A fentiek abból a szempontból nem számítanak meglepetésnek, hogy az üzemanyagok esetén az uniós szabályok szerint egy euróban meghatározott, minimális jövedéki adót kell alkalmazni. Ugyanakkor az adott ország fogyasztói árait jelentősen befolyásolja az állam által meghatározott forgalmi adó (áfa) mértéke is.
Érdemes megemlíteni azt is, hogy az erősebb verseny is hozzájárulhat a mérsékeltebb árakhoz, utóbbit azért emeltük ki, mert a 2021 végén bevezetett és nagyjából egy évig alkalmazott ársapka hatására tovább koncentrálódott a hazai piac. Az állami beavatkozások általánosságban olyan eredménnyel is járnak, hogy a piaci szereplők folyamatosan attól tarthatnak, hogy egy-egy intézkedés a jövedelmezőségükre drasztikus hatással lesz, ezért amikor „normál” üzemmódban működhetnek, akkor igyekeznek maximalizálni a profitjukat, vagyis próbálnak minél magasabb árréssel dolgozni.
Sokba kerül az árak manipulációja
Ezek miatt tehát lehetnek olyan rövid időszakok, amikor a kormányzati bevezetés látszólag kedvező, ám az ilyen intézkedések hosszútávú hatása jellemzően sokkal több kárt okoz, mint hasznot. Ráadásul a nyomott árak fenntartása az állam, vagy az erre kényszerített vállalatok számára komoly költséggel jár, amit ezek csak rövid ideig tudnak finanszírozni. (Hogy aztán később magasabb árrés révén próbálják visszahozni a veszteséget, ami relatív magasabb árakat eredményez.)
Ezt a forgatókönyvet nem csak a magyar piacon láthattuk, de az utóbbi hónapokban Lengyelországban is. Emiatt hetekig az Európai Unió legolcsóbb benzinét és gázolaját lehetett az országban vásárolni.
A választások előtt, ahogy a közvéleménykutatások a kormány bukását előre jelezték, a fogyasztói árak kisebb mértékben emelkedtek az árak. Később, miután a voksoláson túl volt az ország, az emelkedés annak ellenére folytatódott, hogy az európai trend éppen ezzel ellentétes volt.
Mi várható a magyar piacon?
Miután a forint árfolyama az utóbbi időben viszonylag stabilnak tűnt, így az árakra a legnagyobb hatással várhatóan az olaj tőzsdei jegyzése fog hatni. A nyersolaj ára a hét közepén komolyabb visszaesést szenvedett el, aminek a hátterében a keresleti és kínálati oldal alakulásával kapcsolatban is olyan információk érkeztek, amelyek megnyugtatták a piacokat.
Ez azt jelenti, hogy a Közel-Keleten, a Gázában zajló harcok eszkalációjától kevésbé tartanak a tőzsdén, így a kínálati aggodalmak enyhültek. Ezzel párhuzamosan a világ legnagyobb nyersolajimportőrének, Kínának a gazdasági kilátásai továbbra is bizonytalanok maradtak, így nem várható, hogy a keresleti oldalon hirtelen megugró igény jelentkezne.
A mostani 85-90 dollár között hullámzó ár így a jövő héten is maradhat, ami miatt legfeljebb kisebb, néhány forintos árváltozásra lehet a jövő héten számítani. Komolyabb áremelkedésre akkor kerülhet sor, ha a fent említett közel-keleti harcok eldurvulnának és a mostaninál több országot érintenének. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a feldolgozott termékek tőzsdei jegyzése drágulni kezdett, így nem lenne nagy meglepetés, ha a jövő héten a gázolaj ára kisebb mértékben növekedne.
