Teljes fordulatot mutatott be októberben a magyar kiskereskedelem. A pocsék szeptemberi mutatvány után növekedést hozott az év tizedik hónapja.
A forgalom volumene, amely lényegében a mennyiségi eladásokat takarja, a naptárhatással tisztított adatok szerint 3,6 százalékkal nőtt éves szinten, havi összevetésben pedig 1,2 százalékos volt a többlet. Szeptemberben ugyanakkor az éves bővülés 2 százalék alatt maradt, míg az egy hónappal korábbihoz képes több mint 1 százalékos volt a visszaesés.
Az októberi adatok tehát bővülést mutatnak. Ám egyrészt a dinamika nagyon visszafogott a reálbérek jelentős emelkedésének fényében. Másrészt a tartós fogyasztási cikkeket magában foglaló nem élelmiszereknél harmatos a növekedés. Ez abból látszik, hogy az októberi 3,6 százalékos ütemhez az élelmiszer-forgalom tett hozzá 2,4 százalékpontot, a nem élelmiszerek pedig 1,2 százalékpontot. Míg az üzemanyagok egyik oldalt sem támogatták.
Tehát az októberi adatok legalább pluszosak, a hosszabb távú adatok azonban még mindig rosszul festenek. Annyi a jó hír, hogy a 2021-es havi átlagot már elérte a forgalom volumene. Egészen pontosan októberben ugyanannyi volt, mint akkor. Ez pedig a nullás szintet jelenti. Az idén csak márciusban és augusztusban volt a 2021-es átlag felett a forgalom alakulását mutató index, a többi hónap mínuszos volt. Tartósan a pozitív tartományban 2022 novemberében és az azt megelőző hónapokban volt a kiskereskedelem.
Arról van szó tehát, hogy a három évvel ezelőtti mennyiséget vásárolják meg a magyar vevők. Miközben persze többet költenek ezekre. Idén októberben például közel 1684 milliárd forintot tett ki a forintban mért forgalom. Ehhez képest 1277 milliárd forint volt ugyanez 2021 azonos hónapjában. Másként fogalmazva: ugyanakkkora megvett mennyiséget több mint 400 milliárd forinttal nagyobb kiadással lehetett beszerezni. Ünnepelni azért is korai, mert a három évvel ezelőtti szintre vetített októberi nullás eredmény mellett az idei év első tizenegy hónapjában a forgalom volumene még 0,6 százalékkal elmaradt a 2021-es szinttől.
Mit szólnak ehhez és mit várnak az elemzők?
Az októberi jó adat és a hosszú távú indexek közötti eltérést emelte ki kommentárjában Virovácz Péter, az ING közgazdásza is.
Az egy hónappal ezelőtti, szeptemberi kiskereskedelmi teljesítményről szóló adatközlés hidegzuhanykért érte az elemzői közösséget. A KSH most közzétett, októberi statisztikája azonban ezt egyből zárójelbe is tette. Ahogyan azt több forrásból is sejteni lehetett, a szeptemberi visszaesés csak egy egyszeri megingás volt, vélhetően az árvízhelyzet következtében. Erre utal, hogy októberben havi összevetésben 1,2 százalékkal ugrott meg a szektor értékesítési volumene. A beérkezett adat a piaci konszenzushoz képest csupán csekély pozitív meglepetést okozott, ugyanakkor az ING Bank előrejelzésének megfelelt. A felpattanás hatására az év/év index is jelentős változást mutatott az előző hónaphoz képest, hiszen 3,6 százalékos növekedésről tanúskodik a naptárhatással tisztított mutató. Mielőtt azonban elsodorna minket a féktelen öröm, azt azért érdemes megjegyezni, hogy az októberi felpattanás tényleg csak a szeptemberi teljesítmény korrekciója. Ezt jelzi, hogy a kiskereskedelem összteljesítménye a 2021 havi átlagtól továbbra sem tudott elrugaszkodni. Sőt egészen pontosan ezen az átlagon tartózkodik. Ráadásul igaz ez az elmúlt háromnegyed évre is, hiszen lényegében ezen szint körül stagnál a szektor teljesítménye azóta. Mindezek alapján megállja a helyét a korábbi állításunk, miszerint a gazdasági alapfolyamatok még mindig gyengék – közölte Virovácz Péter.
Nagy János, az Erste szakértője ezzel összhangban értékelt:
„Szeptemberben az árvíz miatt bekövetkezett visszaesés korrigálódott októberben. Mindent egybevetve a kilábalás fokozatosan folytatódhat: elsősorban a közel két számjegyű, pozitív reálbérváltozás eredményeként. A folyamatot lassítja a külföldi webáruházak egyre népszerűbbé válása, valamint a hazai üzletek számának évek óta tartó csökkenése. A kiskereskedelmi forgalom ütemes felívelését általánosan a szolgáltatások előtérbe kerülése is fékezi. Összességében a háztartások fogyasztása – amely a 2023-as gyenge gazdasági teljesítmény fő okozója volt – idén érdemben hozzájárulhat a konjunktúrához és előretekintve is stabil eleme lehet a növekedésnek. Ez a költségvetés bevételi oldala szempontjából is előremutató tényező” –
Fotó: Depositphotos
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza úgy véli, hogy a fogyasztás a negyedik negyedévben is felfelé húzhatja a gazdasági teljesítményt. Az utolsó két hónap adata azért lesz érdekes, mert a karácsonyi vásárlások miatt ekkor megnövekszik a forgalom, tehát e két hónap forgalmának bővülése nagyobb jelentőségű. Szerinte ehhez az idei béremelkedés jó alapot kínál, hiszen a reálbérek nagyjából 9 százalékkal növekedhetnek. Jövőre 4 százalék körüli reálbérnövekedéssel számolhatunk Regős szerint, így a fogyasztás ekkor is tud bővülni, de az idei ütem fenntartásához a fogyasztói bizalom jelentős erősödésére lesz szükség.
