Rengetegen, egyebek mellett a kormány, az elemzők is azt várják, hogy mikor indul meg végre a kiskereskedelmi forgalom látványos és tartós bővülése. A reálbérek emelkedése ennek támaszt adna, de eddig nem igazán akartak megindulni a boltokba a magyar vásárlók.
Az elmúlt hónapokban már az unalomig ismert tényezőt emlegették a politikusok és a szakértők is, miszerint óvatosak a vásárlók, azaz nem mernek költekezni. Most megérkeztek a legújabb adatok, amelyek szerint összességében még mindig nagyon szerény a kiskereskedelem teljesítménye.
A forgalom volumene – amely a mennyiségi eladásokat tükrözi – 1,7 százalékkal bővült éves szinten. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 1,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,7 százalékkal nőtt, az üzemanyag-kiskereskedelemben 5 százalékkal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. A hosszú távú adatok alapján szeptemberben a forgalom volumene 1,4 százalékkal elmaradt a 2021-es havi átlagtól. Azaz még mindig többéves lemaradásban van a szektor.
Egyebek mellett ezt a tényezőt emelte ki elemzésében Virovácz Péter, az ING szakembere. Közölte ugyanis, hogy a 2021 havi átlaghoz viszonyítva a kiskereskedelem jelenlegi teljesítményét továbbra is negatív indexet látunk, vagyis alulmúlja a szektor teljesítménye az akkori szintet. Lényegében már az év eleje óta egy tartós stagnálás figyelhető meg a szektorban. „Mindezek alapján megállja a helyét a korábbi állításunk, miszerint a gazdasági alapfolyamatok gyengék. Hiába tehát a KSH által jelzett egyedi negatív hatás az árvízhelyzet miatt, az összképen ez sem javít sokat, hogy tudjuk, hogy a mostani negatív teljesítmény részben egyedi hatásokhoz köthető” – tette hozzá.
Fotó: Depositphotos
Annyi pozitív hír azért van, hogy a nem élelmiszereknél emelkedés látható. Ez a csoport foglalja magában a drágább, tartós fogyasztási cikkeket, például az elektronikai eszközöket, bútorokat. A szeptemberben látott majdnem 6 százalékos növekedésnél legutóbb 2022 májusbában értek el tempósabb növekedést a nem élelmiszerek táborába sorolható termékek, akkor majdnem 10 százalékos volt a növekedés. Virovácz Péter szerint a nem élelmiszertermékeket forgalmazó üzletekben az 1,1 százalékos egyhavi növekedés is kedvező érték. „Ezen belül kiemelkedően jól teljesített a csomagküldő és internetes értékesítések területe. Az üzleti forgalmak esetében a ruházati és iparcikk üzletek teljesítettek jól. Könnyen lehet, hogy az árvíznek tehát nem csupán negatív, de némi forgalmat élénkítő hatása is lehetett, hiszen mindkettő terület esetében szokatlanul magas volt a dinamika és a védekezéssel összefüggésben emelkedhetett a kereslet ezekben a szegmensekben” – közölte az ING szakembere.
Nincsenek elragadtatva
Masszív lassulás – ezzel kommentálta a friss számokat Nagy János, az Erste szakértője.
Szerinte az adatok alulmúlta várakozásokat. Az egyelőre közel kétszámjegyű, pozitív reálbér-dinamika a költések fontos mozgatórugóját képezik, ugyanakkor a gyenge hazai konjunktúra következtében a bérnövekedés érdemben lassulhat.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza pedig a következőképpen értékelt: Meglepő és nehezen magyarázható adat érkezett szeptemberben a kiskereskedelemből. Míg augusztusban olyan adatot láttunk, amely megfelelt annak, amely a bérfolyamatokból következne, addig szeptemberben havi alapon 1,4 százalékkal csökkent a forgalom, így pedig éves alapon a növekedés is mindössze 1,7 százalék volt. A kedvezőtlen adatot egy egyszeri hatás, az árvízhelyzet magyarázza. Amennyiben ez így van, akkor októberben egy egyszeri hatásként jelentős növekedésnek, azaz visszafelé irányú korrekciónak kell történnie – mindenesetre az biztos, hogy 9-10 százalékos reálbérnövekedés mellett az 1,7 százalékos bővülés alacsony, még úgy is, hogy tudjuk, hogy ennél nagyobb lehet a fogyasztás bővülése a szolgáltatások nagyobb növekedése, illetve a nemzetközi internetes kereskedelem előretörése miatt, amelyben a magyar cégek hátrányban vannak. Elmondható ugyanakkor az is, hogy a mai adat alapján a fogyasztásnak is szerepe volt a vártnál rosszabb harmadik negyedéves GDP-adatban: bár éves alapon biztosan történt növekedés, de vélhetően az előző negyedévekben látottaknál kisebb – értékelte az adatokat.
Mit várnak az elemzők?
Regős Gábor a jövőben korrekcióra számít. Szerinte remélhetőleg a következőkben megjelenő adatokból látszik majd, hogy a szeptemberi gyengébb adatban tényleg csak az árvízhelyzet játszott szerepet, így az idei év egészét tekintve a fogyasztás felfelé húzhatja a növekedést – a felhasználási oldalon ez lesz az a tényező, amely a növekedéshez leginkább hozzá tud járulni. Előre tekintve a kiskereskedelmi forgalom alakulása szempontjából meghatározó lesz a béremelkedések alakulása: ha a kormányzati célként meghatározott indikátorokhoz tartozó 12 százalékos minimálbér- és átlagbérnövekedés megtörténik, az jelentős lendületet adhat a fogyasztásnak és a kiskereskedelmi forgalomnak, míg ha csak egy inflációt alig meghaladó bérnövekedés lesz, az erősítheti az óvatossági motívumot és így a gazdasági növekedés is alacsonyabb lehet.
Nagy János úgy vélekedett, hogy mindent egybevetve elmondható, hogy a háztartások fogyasztása – amely a 2023-as gyenge gazdasági teljesítmény fő okozója volt – idén érdemben hozzájárulhat a konjunktúrához és előretekintve is stabil eleme lehet a növekedésnek, ugyanakkor a pandémia előtti ütemekre tartósan nem számítunk" – közölte az erstés szakember. Előretekintve is stabil eleme lehet a növekedésnek, ugyanakkor a pandémia előtti ütemekre tartósan nem számítanak az erstések.
Molnár Dániel a Makronóm Intézer szenior makrogazdasági elemzőjének prognózisa szerint az egyszeri hatások kifutásával októbertől ismét élénkülő kiskereskedelmi forgalomra lehet számítani. A jövedelmi helyzet javulása is ebbe az irányba hat. Várakozásaink szerint a kiskereskedelmi forgalom jövőre tovább bővülhet, a változatlanul dinamikus, 10 százalék körüli bérnövekedés, a továbbra is alacsony inflációval kiegészülve, a reálbérek emelkedése révén stabil alapot ad az óvatossági motívum oldására és így a fogyasztás fellendülésére.
Virovácz Péter pedig arról beszélt, hogy a jövő évre vonatkozóan azonban bizakodásra adhat okot a továbbra is magas reálbér-növekedés és a jövő év elején várható óriási kifizetések a lakossági állampapírok esetében.
„Az ING Bank kalkulációja alapján ugyanis nagyjából 3000 milliárd forint összeget tesz ki a jövőre lejáró lakossági állampapírok tőkefizetése és a teljes lakossági állampapír-állomány 2025 évi kamatfizetése együttesen. Ennek az összegnek a legnagyobb része – mintegy 56 százaléka – ráadásul az év első negyedévében szabadul rá a lakosságra. A legnagyobb kérdés ugyanakkor, hogy vajon ebből a pénzből mennyit költenek el, mennyit fektetnek be újra és hogy ezen befektetések maradnak-e a Magyarországon és forintban vagy egy komolyabb tőkekiáramlással jár majd” – ismertette a prognózisát Vitorvácz Péter. Ez elsősorban a következő hónapok gazdasági környezetének, üzleti és fogyasztói bizalmának és a devizapiaci stabilitásnak lehet a függvénye. Egyelőre az ezeken a területeken látott összkép nem feltétlenül kecsegtet a fogyasztás berobbanásával.
