Hiába van a pandémia nyertesei között az építőipar, a hatékonysága nem nőtt eléggé, elsősorban a munkaerőhiány, és a munkások képzetlensége miatt. Erről Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke beszélt a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ) közös kutatásuk és javaslatcsomagjuk apropóján – írta meg a Népszava.
Az ágazatban most 2019-hez képest 25 ezerrel többen, mintegy 370 ezren dolgoznak, az építőipar teljesítménye pedig a 2019. évi kimagasló eredményt is meghaladva eléri majd az 5 ezer milliárd forintot. Koji László szerint azonban zömmel „be sem tanított” munkások érkeztek az építőiparba, ez pedig nem volt jó hatással a hatékonyság megfelelő növelésére.
„A hatékonysági kérdések háttérbe szorultak, sajnálatos módon a foglalkoztatás extenzív, azaz mennyiségi bővítési lehetőségei kerültek előtérbe.” Hozzátette azt is, hogy a probléma nem újkeletű, az elmúlt öt évben a vállalkozások rendre a szakmunkás- és mérnökhiányt jelölik meg az építőipari tevékenységet leginkább akadályozó tényezőként.
Az ÉVOSZ elnöke szerint ugyanakkor a létszám növelése csak részleges megoldást jelenthet, hiszen az élő munkaerőt egyre drágábban lehet megszerezni, és egyre inkább megvannak a korlátai. A szakember szerint rövid távon nagyobb figyelmet kell fordítani az Európai Unión kívüli, harmadik országokból érkező munkavállalók hazai foglalkoztatására. Ezekre a dolgozókra szükség van az építőiparban, ezért tovább kellene egyszerűsíteni például a tartózkodási és munkavállalási engedélyek kiadását.
A magyar építőiparban jelenleg mintegy 40 ezer, harmadik országbeli állampolgár dolgozik, többségében ukránok, szerbek és törökök. Mintegy 80 százalékuknak szakmunkás végzettsége van, és csak 20 százalékuk végez segédmunkát. A Népszava kérdésére, hogy e téren milyen mértékű bővülésre, hány vendégmunkásra lenne szükség, Koji László úgy fogalmazott: ha hatékonyabban tudna dolgozni a hazai építőipar, akkor azt mondhatnánk, hogy a 40 ezer vendégmunkással még több is van a szükségesnél. Mivel azonban a hatékonyság terén az unió utolsó harmadában áll a magyar építőipar, 2022-ben mintegy 10 ezerrel több vendégmunkásra volna szükség.
Hosszabb távon azonban komoly gondot fog jelenteni, hogy továbbra is kevesen választják az építőipari szakmunkás képzéseket: évfolyamonként csupán mintegy 6500-7000 diák tanul ilyen középiskolában. Közülük is rengetegen lemorzsolódnak, a végzés évére 4 ezerre csökken a diákok létszáma. Koji László szerint ezért a munkaerőért folytatott versengésében nagyobb figyelmet kell fordítani a pályaválasztás előtt álló családokra. Itt sem állna meg azonban az országhatároknál, hanem azon túl is toborozna már középiskolás korban leendő diákokat. A tapasztalatok azt mutatják ugyanis, hogy ha valaki az adott országban szerzi meg a végzettségét, akkor nagy eséllyel hosszabb távon is ott marad.
