A V-alakú helyett már pipa alakú lehet a válságból való gazdasági kilábalás – kezdte tájékoztatóját Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke. Kedvezőnek nevezte, hogy a Magyarország számára legfontosabb külkereskedelmi partner, Németország jó helyzetben van.
Rámutatott arra, hogy a gazdaság nyár eleji újraindulása a hazai infláció emelkedését is magával hozta, annak értéke 3,9 százalék volt augusztusban, ez a 3 százalékos jegybanki inflációs cél tolerancia-sávjának a tetejét (4 százalék) súrolja. Megismételte a Monetáris Tanács közleményében szerepelteket, miszerint az éves infláció szeptemberben még az augusztusi 3,9 százalékhoz lehet közel, azután fokozatosan csökkenhet, s 2022-től a 3 százalékos jegybanki inflációs célon stabilizálódhat, a gazdaság működésének normalizálódásával.
„Amíg a járványhelyzet tart, egyszerre érhetik a gazdaságot inflációs és dezinflációs hatások. Kérdés, melyik lesz az erősebb, ez fogja meghatározni a pénzromlás mértékét” – hangsúlyozta az MNB alelnöke.
Szerinte a szolgáltatások esetében a reálgazdasági folyamatok késleltetve fejtik ki a hatásukat. E tekintetben kulcsnak nevezte a munkaerőpiac alakulását. Korábban ugyanis a bérköltségek lassabb növekedése tette lehetővé azt, hogy a szolgáltatások ára nem emelkedett jelentősebben. Az elmúlt hónapokban azonban a bérköltségek jobban emelkedtek, amelynek egyik oka, hogy egyre többen dolgoznak részmunkaidőben. Ezzel együtt Virág úgy vélte, a bérköltségek tényleges emelkedése feleakkora lehet, mint amennyit a bérindexekben megfigyelhetünk.
Kétségtelenül a legnagyobb meglepetést az MNB azzal okozta, hogy míg korábban a Pénzügyminisztériumnál (PM) jóval optimistábban ítélte meg a gazdasági kilátásokat, most annyival rontotta a GDP-prognózisát (5,1-6,8 százalékra), hogy az összességében már a PM által vártnál is rosszabb. Indokként a jegybank alelnöke elmondta, azt vették figyelembe, hogy a gazdaság a második negyedévben éves szinten 13,5 százalékkal zuhant, aminek következtében az első féléves teljesítmény -5,8 százalék lett.
Négy ok járulhatott hozzá a hazai gazdaság második negyedéves zuhanásához:
- az autóipar kereslete jelentősen csökkent globálisan (ezen szegmens súlya a GDP-ben kapcsolódó ágazatokkal 4,5-6 százalék),
- a turizmus visszaesett (ennek GDP-aránya 6-7 százalék),
- a beruházások csökkentek,
- a koronavírus miatti leállások döntően a második negyedévre összpontosultak.
A MNB prognózisának jelentős romlását az is okozta, hogy bár a gazdasági kilábalás a nyár végéig erőteljesen zajlott, akkor a második hullám megérkezett, amely miatt a GDP éves szinten akár 5-7 százalékkal is zuhanhat a harmadik negyedévben. Összességében a GDP 2022 első felében érheti el a 2019 végi értéket.
Arra a kérdésre, hogy az MNB a gazdaság ösztönzése érdekében fontolgatja-e további források áramoltatását a gazdaságba, Virág elmondta, a korábban meghirdetett programokat elégségesnek tartják.
Emlékeztetett arra, hogy az NHP Hajrá kihasználtsága fokozatosan emelkedik, az ezermilliárd forintos keretből eddig már közel 600 milliárdhoz jutott 8 ezer vállalkozás, 10 ezer ügylet keretében. A kihelyezések fele forgóeszköz-, míg körülbelül egyharmada beruházási hitel.
Nőtt az érdeklődés a jegybank növekedési kötvényprogramja iránt is, az igények szeptemberre megközelítették a 450 milliárdos keretösszeget, ezért azt a Monetáris Tanács 750 milliárd forintra emelte.
Virág elmondta még, hogy a jegybank a szükséges mértékben vesz állampapírt (eddig névértéken 354 milliárd forintnyit vásárolt), továbbra is a hosszabb lejáratokon, a cél ugyanis változatlanul a futamidő hosszítása.
Mint az a Monetáris Tanács közleményéből már szintén kiderült, a jegybank szerint 7-7,5 százalékos lehet az idei GDP-arányos államháztartási hiány. Ennek finanszírozásához 3880 milliárd forint pluszforrást kell bevonnia az Államadósság Kezelő Központnak. Ebből a háztartásoktól az idén várhatóan mintegy 1000 milliárd forint érkezhet, ennyivel növelhetik az állampapír-állományukat. Forintkötvényekből körülbelül 3 ezer milliárdot kell értékesíteni, a jó hír, hogy ebből 2860 milliárd már befolyt, tehát nettó értékben már csak 140 milliárd bevonására lehet szükség.
A külső egyensúlyi pozícióval kapcsolatban Virág megjegyezte, kevesen figyeltek fel arra, hogy egy revízió eredményeként a folyó fizetési mérleg 2019-es hiánya 1 százalék helyett csak 0,3 százalék lett. Pedig ez lényeges momentum, mivel ennek köszönhetően a gazdaság finanszírozási képessége javult. Ennek megfelelően a folyó fizetési mérleg hiánya 2020-ban alacsonyabb lehet a korábban feltételezettnél, s Magyarország nettó külső adósságmutatója is javulhat. Virág szerint a gazdaság külső finanszírozási képessége tartósan fennmarad, amelyet a lakosság magas pénzügyi megtakarítása biztosít – ez az állam finanszírozása szempontjából kedvező.
