TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
	


	
	

A pénzromlás kordában tartása elsőbbséget élvez, ennek érdekében a jegybank készen áll a megfelelő eszközök alkalmazására. Egyebek mellett ezt is hangsúlyozta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért felelős alelnöke a mai kamatdöntést követő sajtótájékoztatóján.

A V-alakú helyett már pipa alakú lehet a válságból való gazdasági kilábalás – kezdte tájékoztatóját Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke. Kedvezőnek nevezte, hogy a Magyarország számára legfontosabb külkereskedelmi partner, Németország jó helyzetben van.

Rámutatott arra, hogy a gazdaság nyár eleji újraindulása a hazai infláció emelkedését is magával hozta, annak értéke 3,9 százalék volt augusztusban, ez a 3 százalékos jegybanki inflációs cél tolerancia-sávjának a tetejét (4 százalék) súrolja. Megismételte a Monetáris Tanács közleményében szerepelteket, miszerint az éves infláció szeptemberben még az augusztusi 3,9 százalékhoz lehet közel, azután fokozatosan csökkenhet, s 2022-től a 3 százalékos jegybanki inflációs célon stabilizálódhat, a gazdaság működésének normalizálódásával. 

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Fotó: MTI Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Fotó: MTI

„Amíg a járványhelyzet tart, egyszerre érhetik a gazdaságot inflációs és dezinflációs hatások. Kérdés, melyik lesz az erősebb, ez fogja meghatározni a pénzromlás mértékét” – hangsúlyozta az MNB alelnöke.

Szerinte a szolgáltatások esetében a reálgazdasági folyamatok késleltetve fejtik ki a hatásukat. E tekintetben kulcsnak nevezte a munkaerőpiac alakulását. Korábban ugyanis a bérköltségek lassabb növekedése tette lehetővé azt, hogy a szolgáltatások ára nem emelkedett jelentősebben. Az elmúlt hónapokban azonban a bérköltségek jobban emelkedtek, amelynek egyik oka, hogy egyre többen dolgoznak részmunkaidőben. Ezzel együtt Virág úgy vélte, a bérköltségek tényleges emelkedése feleakkora lehet, mint amennyit a bérindexekben megfigyelhetünk.

Kétségtelenül a legnagyobb meglepetést az MNB azzal okozta, hogy míg korábban a Pénzügyminisztériumnál (PM) jóval optimistábban ítélte meg a gazdasági kilátásokat, most annyival rontotta a GDP-prognózisát (5,1-6,8 százalékra), hogy az összességében már a PM által vártnál is rosszabb. Indokként a jegybank alelnöke elmondta, azt vették figyelembe, hogy a gazdaság a második negyedévben éves szinten 13,5 százalékkal zuhant, aminek következtében az első féléves teljesítmény -5,8 százalék lett. 

Négy ok járulhatott hozzá a hazai gazdaság második negyedéves zuhanásához:

  • az autóipar kereslete jelentősen csökkent globálisan (ezen szegmens súlya a GDP-ben kapcsolódó ágazatokkal 4,5-6 százalék),  
  • a turizmus visszaesett (ennek GDP-aránya 6-7 százalék),
  • a beruházások csökkentek,
  • a koronavírus miatti leállások döntően a második negyedévre összpontosultak.

A MNB prognózisának jelentős romlását az is okozta, hogy bár a gazdasági kilábalás a nyár végéig erőteljesen zajlott, akkor a második hullám megérkezett, amely miatt a GDP éves szinten akár 5-7 százalékkal is zuhanhat a harmadik negyedévben. Összességében a GDP 2022 első felében érheti el a 2019 végi értéket.

Arra a kérdésre, hogy az MNB a gazdaság ösztönzése érdekében fontolgatja-e további források áramoltatását a gazdaságba, Virág elmondta, a korábban meghirdetett programokat elégségesnek tartják.

Emlékeztetett arra, hogy az NHP Hajrá kihasználtsága fokozatosan emelkedik, az ezermilliárd forintos keretből eddig már közel 600 milliárdhoz jutott 8 ezer vállalkozás, 10 ezer ügylet keretében. A kihelyezések fele forgóeszköz-, míg körülbelül egyharmada beruházási hitel.

Nőtt az érdeklődés a jegybank növekedési kötvényprogramja iránt is, az igények szeptemberre megközelítették a 450 milliárdos keretösszeget, ezért azt a Monetáris Tanács 750 milliárd forintra emelte. 

Virág elmondta még, hogy a jegybank a szükséges mértékben vesz állampapírt (eddig névértéken 354 milliárd forintnyit vásárolt), továbbra is a hosszabb lejáratokon, a cél ugyanis változatlanul a futamidő hosszítása. 

Mint az a Monetáris Tanács közleményéből már szintén kiderült, a jegybank szerint 7-7,5 százalékos lehet az idei GDP-arányos államháztartási hiány. Ennek finanszírozásához 3880 milliárd forint pluszforrást kell bevonnia az Államadósság Kezelő Központnak. Ebből a háztartásoktól az idén várhatóan mintegy 1000 milliárd forint érkezhet, ennyivel növelhetik az állampapír-állományukat. Forintkötvényekből körülbelül 3 ezer milliárdot kell értékesíteni, a jó hír, hogy ebből 2860 milliárd már befolyt, tehát nettó értékben már csak 140 milliárd bevonására lehet szükség.

A külső egyensúlyi pozícióval kapcsolatban Virág megjegyezte, kevesen figyeltek fel arra, hogy egy revízió eredményeként a folyó fizetési mérleg 2019-es hiánya 1 százalék helyett csak 0,3 százalék lett. Pedig ez lényeges momentum, mivel ennek köszönhetően a gazdaság finanszírozási képessége javult. Ennek megfelelően a folyó fizetési mérleg hiánya 2020-ban alacsonyabb lehet a korábban feltételezettnél, s Magyarország nettó külső adósságmutatója is javulhat. Virág szerint a gazdaság külső finanszírozási képessége tartósan fennmarad, amelyet a lakosság magas pénzügyi megtakarítása biztosít – ez az állam finanszírozása szempontjából kedvező.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.