Kormánypárti képviselők kezdeményezésére igen, nem szavazattal és tartózkodás mellett fogadták el az Országgyűlésről szóló törvény és egyes kapcsolódó törvények módosítását, és 135 igen, 45 nem szavazattal döntöttek a házszabály módosításáról is a képviselők - írja az MTI.
Az országgyűlési törvény szerint január 1-jétől a működési keret alaptámogatás része a közös listán bejutott frakcióknak nem jár külön-külön, hanem csak a közös lista kapja meg, és az összeg egyenlő arányban oszlik meg a közös listán indult pártok frakciói között.
A szabályozás szerint a frakció alaptámogatása a képviselői tiszteletdíj - jelenleg 1,3 millió forint - tízszerese havonta, de ha közös listán szereztek mandátumot a pártok, akkor ez az összeg a képviselői tiszteletdíj tizenhétszerese, azaz jelenleg több mint 22 millió forint.
Emellett képviselőnként is kapnak támogatást a frakciók, az ellenzékiek kicsivel többet. Ez kiegyenlítődik: a kormánypárti és az ellenzéki frakciók képviselőnként jogosultak a képviselői tiszteletdíj 30 százalékának megfelelő összegre.
A javaslat egyik előterjesztője, Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető korábban elmondta, ha nem lenne háború a szomszédos országban, akkor is kialakulna egy méltánytalan helyzet, mert a jelenlegi szabályok szerint a bal- és a jobboldal is 3-3 milliárd forinttal többe kerülne.
Hozzátette: a változtatás 3 milliárd forintot vonna el a baloldali pártoktól és 2 milliárd forintot a jobboldali pártoktól. Az elvonás mértékét azzal indokolta, hogy a frakciók támogatásának a választói akaraton kell nyugodnia.
Nemzetközi intézményekkel folytatott egyeztetésekre hivatkozva igazították a vagyonnyilatkozati rendszert az EP-képviselőkéhez. Augusztus 5-ig kell megtenni az új nyilatkozatot, amelyben már nem kell feltüntetni az ingatlanokat, a nagy értékű ingóságokat, a megtakarításokat, helyette a jövedelmükről és az érdekeltségeikről kell számot adniuk a képviselőknek.
A jövőben nyilatkozni kell a képviselői megbízatást megelőző három évben végzett tevékenységekről, a képviselői megbízatással párhuzamosan végzett, összeférhetetlenség alá nem eső azon tevékenységekről, amelyből adóköteles jövedelem származik.
A nyilatkozat tartalmazza az alkalmankénti tevékenységek felsorolását, ha azok összege meghaladja az évi kétmillió forintot. Nyilatkozni kell a gazdálkodó szervezetben vállalt tagságról, tisztségről, tevékenységről, illetve az ezekből származó jövedelemről, továbbá olyan érdekeltségekről gazdasági társaságban, amely befolyást gyakorolhat a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre.
A képviselőnek az eskütételt követő harminc napon belül kell vagyonnyilatkozatot tennie, de ezentúl nem kell évente január 31-ig megismételnie azt, hanem az adatokban történt változást harminc napon belül be kell jelentenie.
A jövőben a képviselő családtagjainak nem kell vagyonnyilatkozatot tenniük.
A parlamenti képviselőkével azonos vagyonnyilatkozatot kell tennie a köztársasági elnöknek, a Médiatanács tagjának, a számvevőszék elnökének és alelnökének, az alapvető jogok biztosának és helyettesének, az Alkotmánybíróság tagjainak.
Egy további módosítás azt biztosítja, hogy országgyűlési képviselő szerepet vállalhat a kormány szakmai véleményező és javaslattevő - döntési joggal is rendelkező - testületeiben.
Kormánypárti képviselők kezdeményezésére - 135 igen, 47 nem szavazattal - módosul a házszabály, amely ezentúl lehetővé teszi a közös listát állító pártok frakciói között az átjárást. Azaz a képviselő, aki elhagy egy frakciót, nem válik függetlenné, hanem a közös jelöltség keretein belül szabadon választhat új képviselőcsoportot.
A következő parlamenti választás után képviselőcsoportot 5 fő alakíthat, ha - például kilépés miatt - ez alá csökken a létszám, megszűnik a frakció. A korábbi szabályozás szerint három fő volt a minimális frakciólétszám.
A módosítással a miniszterelnök politikai igazgatója is napirenden kívüli felszólalási lehetőséget kap, emellett nő a miniszter, politikai igazgató napirenden kívüli felszólalásának időtartama legfeljebb 10 percre; ezzel arányosan növekszik a frakcióválaszok időtartama is.
A házszabály rendelkezik az államfő egyes lehetőségeiről arra az esetre, ha törvényalkotást kezdeményez.
