Egyre közelebb járunk az április 8-i parlamenti választáshoz, amit nem csak a politikai, de a gazdasági, piaci elemzők is érdeklődéssel várnak. Ők azt találgatják, hogyan reagálnának a piacok a kormánypártok, illetve az ellenzéki erők győzelmére.
A lapunk által megismert szakértői vélemények alapján a Fidesz újabb győzelme nem rengetné meg a piacokat. A folytonosság egyben stabilitást, kiszámíthatóságot is jelentene.
Mind a Raiffeisen, mind az Erste elemzői kiemelték, hogy a piac – közvélemény-kutatásokra alapozott - várakozása szerint a Fidesz kap felhatalmazást a kormányalakításra. Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője szerint amennyiben ez lesz a helyzet két hét múlva, akkor annak nem lesz hatása sem a forintra, sem a kötvénypiacra. Az elemző szerint mindegy, hogy a párt kétharmaddal, vagy egyszerű többséggel zárja a választást, várhatóan ez lesz a befektetők reakciója.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője a pénzintézet friss, március 23-i elemzésére hívta fel a figyelmünket. Ebben az szerepel, hogy a közvélemény-kutatások változatlanul erőteljes Fidesz-többséget jeleznek előre. Ugyanakkor megállapítják, hogy magas azok aránya, akik nem tudják, kire szavazzanak, vagy nem árulják el, hogy kire tennék a voksukat.
Márpedig a választás kimenetele szempontjából nagy jelentősége van, hogy ezek a szavazók végül kire voksolnak. Az Erste elemzésében mindenesetre megjegyzik, hogy a magas részvételi arány valószínűleg az ellenzéki pártoknak kedvezne.
Az Erste Bank – melyben egyébként a magyar állam is rendelkezik résztulajdonnal - szerint a rendelkezésre álló mandátumbecslések alapján a Fidesz nagy fölénnyel, de csak egyszerű többséggel nyerné meg a választást. Felhívják a figyelmet arra, hogy a kormánypárt most sem készített választási programot, azonban az eddigi kommunikációjuk alapján folytatnák az elmúlt évek kormányzati programját. Ezek közül az elemzők kiemelik a tartósan 3 százalék alatti költségvetési hiányt, valamint a lassan, de csökkenő GDP-arányos államadósságot.
Épp ezért nem is számítanak komoly piaci hatásokra ebben az esetben, mivel kisebb változtatásokkal, de maradna a jelenlegi gazdaságpolitika. Annyi kérdés marad szerintük, hogy az állam folytatja-e a térnyerését egyes iparágakban, mint a telekommunikáció, energetika.
Mindkét elemző nagyobb mozgásra számít egy ellenzéki siker esetén. Török Zoltán szerint ebben az esetben emelkedhetnek a kötvényhozamok, gyengülhet a forint. Ezt az eleinte nagy valószínűséggel megjelenő politikai és gazdaságpolitikai bizonytalansággal magyarázza. Nyeste Orsolyáék is úgy gondolják: a széles körű összefogás, ami a kormányalakításhoz szükséges lehet, számos kompromisszumot feltételez. Vagyis lehet, hogy hosszú kormányalakítási időszakra kell felkészülni. (Ami nem lenne példa nélküli Európában, lásd Németország vagy Olaszország.)
Az Erste Bank szerint a kormányalakítási folyamat ideje alatt a piaci turbulencia növekedésére lehet számítani. A kormányalakítási és fiskális politikai bizonytalanság hatása elsősorban a deviza- és kötvénypiacon jelentkezhet, de átterjedhet a részvénypiacra is, a hozamok emelkedésén keresztül.
Az ellenzéki pártok expanzív költségvetési politikát folytathatnak az elemzés szerint. A választási programjaikban több pénzt ígérnek a nagy ágazatoknak - az oktatásban, egészségügyben - de szó van béremelésekről és a nyugdíjszabályok lazításáról is. Amennyiben maradéktalanul betartják az ígéretekeit, az a költségvetési deficit jelentős emelkedését eredményezné. (Tegyük hozzá, hogy a pártok szerint erre meglenne a fedezet, az Orbán-kormány látványköltéseinek – stadionépítések, kommunikáció – visszavágásával.)
A bank szerint ez nem vezetne feltétlenül az uniós túlzottdeficit-eljárás újraindításához, mivel az EU mérlegelhet olyan esetben, ha például hosszú távú, strukturális reformok érdekében emelkedik átmenetileg a hiány.
Közös pont még az ellenzéki pártok programjaiban a beruházások hatékonyságának növelése. Azonban erre elsősorban uniós pénzek szolgálnának, azokat viszont ebben a ciklusban már lekötötte a Fidesz-kormány, így ennek az ígéretnek a valóra váltása rövidtávon nem hatna a költségvetés helyzetére.
Az Erste elemzői azzal számolnak, hogy egy kormányváltás esetén is megmaradhatnak a szektorális különadók. Ez a részvénypiac miatt lenne releváns, a mostanra moderált mértékűvé csökkentett bankadó az OTP-t sújtó teher, a Magyar Telekomnak pedig közműadót kell fizetnie.
S ha már a részvényeknél tartunk, nézzük meg, az elemzők milyen reakciókkal számolnak a vezető papírok esetén, hogyan hatna egy ellenzéki győzelem esetén várható potenciális hozamemelkedés a főbb részvényekre.
Az Erste szerint a MOL és a Richter árfolyama kevésbé lenne kitéve a kormányváltás piaci hatásainak. A Magyar Telekom már érzékenyebben reagálna. Az OTP esetében azt mondható el, hogy a rövidtávú mozgások limitált hatást gyakorolnának a bankpapír árfolyamára. A Waberer’s papírjai sem sínylenék meg a változást.
Külön csoportot képez a Fideszhez szorosan köthető cégcsoport, Mészáros Lőrinc cégbirodalma. A Konzum, az Opus, az Appennin papírok politikailag is értelmezhető befektetést jelentenek. Ezekre azonban nem térnek ki az elemzések, pedig ha valahol jelentkezhetnek érdemi hatások, azok pont ezek a részvények. Főleg, hogy a februári hódmezővásárhelyi időközi – ellenzéki győzelmet hozó - polgármesteri választás után csúnyán „megfeküdtek” ezek a papírok.
A szakértők látókörébe azonban ezek a papírok nem kerültek be. A Raiffeisen elemzője ennyit írt a politika közeli érdekeltségek jövőjére vonatkozó kérdésünkre: „Mészáros papírokkal nem foglalkozunk.”
Összességében a részvénypiacon nem hozna nagy felfordulást egy kormányváltás, az inkább a devizapiacon, és a kötvények piacán lenne érzékelhető, de ott is átmeneti lenne a hatása, amennyiben a pártoknak sikerülne viszonylag gyorsan dűlőre jutniuk a kormányprogramról.
Négy éve, a 2014-es választás után nyugodt maradt mind a forint-, mind a részvénypiac. Az április eleji voksoláson a Fidesz győzött, meggyőző fölénnyel. Az euró árfolyama a választás előtt 306,55 forint volt, a rákövetkező napokban viszont gyengült, 304-305 forint között mozgott. Kisebb felpattanás után, 307-309 forintról ereszkedve május vége felé 303 forinton jegyezték az uniós közös pénzt. A Budapesti Értéktőzsde a választás előtt 17 990 ponton zárt, a választás utáni napon pedig 18 109 ponton fejezte be a kereskedést. Ezt ingadozás követte, 17 500 és 18 000 között, hogy aztán május közepétől az 19 000 pont feletti tartományba kerüljön a BUX-index. A főbb papírokkal kisebb, szélsőségektől mentes ingadozással kereskedtek a választást követő időszakban.
