Nagyon úgy tűnik, hogy hiába aggatták a kritikusok a választási osztogatás címkéjét az év eleji kifizetésekre, alig látszódik a költségvetésben a 13. havi nyugdíj, a 25 év alattiak adómentessége, a családi adó-visszatérítés és egyéb juttatások január, valamint február folyamán való kifizetése, írja a VG. A lap persze hozzáteszi, hogy ebben komoly szerepet játszott robusztus növekedésnek köszönhetően látványosan növekvő adóbevételek is.
A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján az első fél évben az eredményszemléletű hiány a GDP mindössze 3,5 százaléka volt, ami nagyon közel van a 3 százalékos maastrichti kritériumhoz. A hiányadatokban lévő eltérést és vele együtt a félreértéseket alapvetően a családi adó-visszatérítés elszámolása okozza, amely a közel 3000 milliárd forintos pénzforgalmi deficitben megjelent, az eredményszemléletűben nem, márpedig ez utóbbinak van jelentősége az uniós statisztikai adatokban.
Kifejezetten jól teljesített a magyar gazdaság az elmúlt negyedévekben, emiatt minden olyan mutatószám, amit a GDP-hez mérünk, kedvezően alakult – magyarázta a VG-nek Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
Virovácz Péterrel készült podcast beszélgetésünket itt hallgathatja meg:
A feketeleves az ország energiaszámlája, a havi fizetésimérleg-adatok is megerősítik, hogy durván romlik a külkereskedelmi egyenleg - mutatott rá a szakember, hozzátéve, egyre többet fizetünk az energiaimportért, ami nemcsak a folyó fizetési mérlegre, hanem a költségvetés egyensúlyára is komoly hatással van. Nem véletlenül hozta meg a kormány még júniusban, az olajembargó és földgáz árának elszállásával egy időben a rezsicsökkentés és a kata átalakításáról szóló döntéseket, amelyek csak szeptembertől enyhíthetik a büdzsére nehezedő nyomást, ami elég jelentős. Csak az idén mintegy 2000 milliárdos pluszt jelent a költségvetésnek a rezsicsökkentés finanszírozása, illetve az állami intézmények megnövekedett energiaszámlája.
